Gyökeres változásokat hoz a pénzügyekben az új esztendő

– Átléptünk az új évezred harmadik évtizedébe. A banki termékek és szolgáltatások palettáján egyre nagyobb számban jelennek meg a digitálisan elérhető megoldások. Eközben gomba módra szaporodnak a fintech cégek is, amelyek túlfűtött, gyakran a mobiltelefonokon felugró hirdetésekkel igyekeznek új és újabb ügyfeleket gyűjteni. Idén márciusra halasztották itthon az azonnali fizetési rendszerre való átállás startját, amely elengedhetetlen a digitális fejlesztésekhez. Felkészült a magyar bankszektor az új időszámításra?

– A 2019- 2020-as időszak egyértelműen a digitális átállás időszaka, amikor lerakjuk egy új korszak technológiai alapjait, kidolgozzuk a szabályrendszerét és megkezdjük a mindehhez igazodó, modern termékek kialakítását. Ez vezet át aztán a mesterséges intelligencia hétköznapi elterjedésének időszakába.

– Felkészültek erre a magyar ügyfelek? Főleg a lakosság?

– Amilyen tempóban elvárja és bírja a lakosság a digitalizációs menetelést, és amennyire a biztonság megtartása lehetővé teszi, úgy újabb és újabb fejlesztéseket dob majd piacra a pénzügyi szektor. Az azonnali fizetési rendszerre való átállás, ahol a banki átutalások néhány másodperc alatt megérkeznek a küldőtől a fogadóhoz, 2020 március 2-án elindul. Európa egyik legkorszerűbb pénzforgalmi megoldása lesz, amely a lakosság számára nem különdíj ellenében, hanem alapszolgáltatásként vehető igénybe. A bankrendszer és az ügyfelek számára mindez új applikációkat, valamint a jelenleginél sokkal praktikusabb, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatási megoldásokat hoz. A második félévben folyamatosan jönnek majd ki az új banki termékek, szolgáltatások. Ha pedig az ügyleteket megdrágító tranzakciós illetéket ki lehet vezetni, már másnap megjelenhetnek a hitelintézetek az új lakossági számlavezetési csomagokkal, nagyon kedvező áron. Ezt követően akár olcsóbb is lehet egy csomag havidíja, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában.

– Valós veszélyt jelentenek a fintech cégek, azaz a digitális pénzügyi szolgáltatók a kereskedelmi bankokra? Olcsóbbak, egyszerűbbek, gyorsabbak, azaz csábítóbbak?

– Amikor egy pénzpiacon hozzávetőleg 30 kereskedelmi bank működik, az meglehetősen erős versenyt jelent. A szolgáltatás ára, a minősége és a biztonság összefüggő tényezők. Amennyiben az egyikből engednek, az már komoly következményekkel jár. A banküzem évtizedek óta kiemelkedően biztonságos szektor. Hatékony felügyelete van, szigorú tőkekövetelményekkel, és szükség esetén az Országos Betétbiztosítási Alap védőernyője is kinyílik. Ezt a biztonságot sajnos ma még nem tapasztaljuk más ágazat, vagy például a fintechek és bigtechek (a világ legnyagobb technológiai cégei) esetében. Persze mindent ki lehet próbálni, de a kockázatot a kísérletező ügyfélnek kell vállalnia. Korábban is voltak gyanúsan csábító pénzügyi ajánlatok a magyar piacon, amelyeknek sokan bedőltek, és végül pórul jártak. Azt gondolom, hogy a figyelmeztetésben nem állunk egyedül: a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti stratégiája is kiemelt figyelmet szentel a digitalizációs kihívásoknak.

– A magyar ügyfél mégis jellemzően az árak alapján dönt, amikor terméket, befektetést választ. A hazai bankokat pedig gyakran ostorozzák, hogy túl drágák.

– A hazai és a nemzetközi árakat össze lehet vetni nominálisan és jövedelemarányosan. Tovább bontva papíros és digitális alapon is lehet mérlegelni. A papíros megoldás hazánkban hagyományosan olcsóbb, mint Nyugaton. A digitális szolgáltatás ára a nemzetközi bankházakban nagyságrendileg azonos, azaz nominálisan ugyanakkora, mint Ausztriában vagy Németországban. A szükséges IT technológiák ugyanis ugyanannyiba kerülnek mindenki számára. Természetesen a hazai, vagy az egyéni jövedelmekhez viszonyítva lehet valami drága vagy olcsó. Az tény, hogy a digitális technológiákkal nemcsak időt, de más költségeket is megspórolhatunk.

„A protestáns etikából kiindulva, a visszafogottság, a takarékosság gyakorlása az alapja a gazdasági növekedésnek”

– Az erős banki verseny gyakran hatékony gyógyír lehet a termékek árazásában, csillapítva az osztrák vagy német és a magyar jövedelmek közötti különbség fájó pontjait. Ugyanakkor a szektor költséghatékony működéséhez nem sok a 30 kereskedelmi bank?

– Mérethatékonyság szempontjából szakemberek szerint elég lenne öt univerzális, lakossági nagybank. A 9,5 millió polgár viszonylatában ez helytálló megállapítás. Ugyanakkor a tőkevonzó képesség, a külgazdasági aktivitás szempontjából nem lehet ugyanezt elmondani a vállalatokra fókuszáló bankok esetében. Magyarországra az elmúlt évtizedek során a világ hozzávetőleg 200 országa közül 12-ből érkeztek bankok, s a működő tőkeberuházások 85 százaléka ugyanezekből az országokból származik. Ha egy bank megveti a lábát a magyar piacon, az befektetési és pénzügyi tanácsot is tud adni a befektetőknek, egyúttal pozitív jelzéseket is képes küldeni a nemzetközi térbe. Az export/import kétharmadát is az előbb említett tucatnyi ország és azok az országok adják, ahol magyarországi bank van jelen. Tőkevonzás szempontjából még akár 100 vállalati bank is jöhetne!

– Ezek után milyen évet zárt 2019-ben a magyarországi bankszektor?

– A bankszektor nyereségessége szempontjából is meghatározhatunk ciklusokat: ez nem 365 napból áll, hanem válságtól-válságig tart. Nálunk volt olyan időszak, amikor a bankok a tőkéjük egyharmadát veszítették el, most ennek kiegyenlítését és a a tőkére vetítve 10-15 százalékos nyereséget várunk. Ez a szint már lényegében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank jövőképében a fenntartható, fejlődő bankrendszer ismérvei között szereplő 10-12 százalékos tőkejövedelmezőséggel.

– Hol tartunk 2020 elején a ciklusban?

– A 2008-as válság hátralékát mostanra lényegében sikerült ledolgoznunk, s bízunk abban, hogy jó néhány évig még fennmarad a prosperitás, a fellendülés. Ám mindenki figyelmét felhívnám a protestáns etikára, amelyből kiindulva a visszafogottság, a takarékosság gyakorlása az alapja a gazdasági növekedésnek. Az az ország tud fejlődni, ahol a lakosság megtakarít. Abból lehet majd a vállalkozásokat finanszírozni. Az OECD tavalyi felmérése szerint csak lassan mozgunk ebbe az irányba: a 18 év fölötti megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy még mindig inkább tücskök vagyunk, mint hangyák. Azaz a pénzügyi gyakorlat alapján a mának élünk, dívik a „Carpe diem!”. Ezen biztosan változtatni kell!

– Ebben a helyzetben milyen szerepe van a banki gazdálkodásban a tartósan alacsony kamatkörnyezetnek?

– Az alacsony kamatkörnyezet hatása mind a hitelezési, mind a betétgyűjtési üzletágban markánsan érzékelhető. A hitelezés terén két fontos szempontot kell figyelembe venni: azt, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, és hogy mindezt a környezet megóvásával érjük el. A bankrendszer e kettős elvárás teljesítésében sokat tud segíteni, de a végső (remélhetőleg zöld) döntést a beruházók hozzák meg. Az alacsony kamatszintek mellett visszafogottabbak a bankok kamatjellegű bevételei, ugyanezért mérséklődik a hitelezési kockázat is. Vagyis a tipikus cél ilyenkor már nem a kamatbevétel növelése, hanem a minél nagyobb és egészségesebb hitelportfólió kialakítása. A hazai bankszektor üzleti eredményei nem a marzsok, hanem a növekvő volumenek miatt javulnak.

– A fogyasztók oldaláról viszont eladósodásra csábítanak az alacsony kamatok. Még akkor is szívesen vesz fel a magyar lakosság kölcsönt, ha esetleg korábban már megégette magát egy-egy másik hiteltermékkel.

– A hitelfelvételi kedvet nem csak a gazdasági ciklusok, hanem a kulturális gyökerek is befolyásolják. Ázsiában, avagy Skandináviában társadalmi szinten például nem szokás túlzottan eladósodni, Dél-Európában viszont gyakran vesz fel hitelt a lakosság. Magyarország valahol a kettő között van. Akinek viszont mindenképpen hitel kell, az annyit vegyen fel, amennyi szükséges, és amelynek biztosan vállalni tudja a törlesztését a teljes futamidő alatt. S ha már megtanultunk eladósodni és a pénzügyeinket „felnőtt módon” kezelni, akkor a pénzügyek helyes kezelését a következő generációknak is tovább kell tudni adnunk.

– Főként a lakossági befektetések esetében egyre inkább átrendeződnek a portfóliók az állampapírok és más piaci termékek irányába a klasszikus bankbetéttel szemben. Mit szól ehhez a bankszektor?

– A bankszektor a világ talán legglobálisabb ágazata. Ma bőséges a likviditás a nemzetközi pénzpiacokon. Amekkora mennyiséget ebből az állampapírok felszívnak, az egyelőre nem fogja vissza a bankok hitelezését. Ha a folyamat közelebb kerül a kritikus ponthoz, akkor kell majd felelősen és gyorsan diverzifikálni a lakossági megtakarításokat. A fontos az, hogy a vállalatok mindig kapjanak annyi hitelt, ami az organikus fejlődésükhöz, az új beruházásokhoz szükséges. A magyarországi vállalatokat pedig elsősorban magyarországi bankoknak, hazai forrásokból kellene tudni finanszírozni. Egyszóval megvan a helye és szerepe az állampapíroknak is, és bankbetéteknek is.

– Mégis egyre többen őriznek otthon jelentősebb mennyiségű készpénzt. Vajon miért?

– Azért még senkihez nem törtek be, hogy ellopják a bakkártyáját – készpénzért sajnos igen. Elég sokszor hallunk ilyen esetekről, némelyik tragikusan végződik. Csak azt tudom tanácsolni, hogy az otthoni pénzőrzők a saját biztonságuk érdekében szereltessenek fel kamerát, alkalmazzanak biztonsági őrt és/vagy használjanak páncélszekrényt. Akinek viszont nincs erre módja, és természetesen ilyen a túlnyomó többség, az ne tartson otthon nagy mennyiségű készpénzt. Azonnal vigye be a bankba! Jelenleg 6500 milliárd forint alszik az ingatlanok mélyén, és optimális zsákmány a betörők számára. Egyébként is egyre kevésbé van szükség a bankjegyek használatára, a fizetések jelentős része bankkártyával vagy átutalással elintézhető. Ez nem csak biztonságos, de gyors és hosszú távon kifizetődő megoldás.

– Közismerten a Magyar Bankszövetség az egyik zászlóshajója a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének, a tudatosság terjesztésének.

– Igen, a pénzügyi tudást, ismereteket és kultúrát fejleszteni kell! A hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztése szempontjából a kezdetek óta, idén immár hatodik alkalommal, részt veszünk az Európai Bankföderáció Európai Pénz7 című programjában. A soron következő PÉNZ7 iskolai témahetet 2020. március 2. és 6. között tartjuk Magyarországon, amelynek központi pénzügyi témája ez alkalommal a digitális biztonság és a biztosítás lesz. A pénzügyi és vállalkozói tematikus hét, a pénzügyi kultúra átadásának seregszemléje hazánkban közprogrammá vált. Jövő márciusban 250 ezer diákhoz juthatnak el a fontos információk például arról, hogy az egyre népszerűbb, praktikus és gyors online vásárlás, ügyintézés esetében mire kell figyelnie a vásárlónak. Mindenkinek meg kell tanulnia megvédenie magát, az új helyzetben ugyanis nincs biztonsági őr a digitális térben. Végleg el kell felejteni például azt a veszélyes gyakorlatot, amikor a bankkártya pin-kódját a mobiltelefonjába írja be valaki, „bankkártya” vagy a bank néven. Az 1234, vagy a születési év PIN kód megadásról nem is szólva.

– A hazai rendszerváltással egyidős az „újkori” Magyar Bankszövetség, amelyet az elmúlt három évtized alatt három főtitkár vezetett, mindegyik egy-egy évtizedig. A szervezet életének utolsó harmada fűződik az ön nevéhez. Mi jellemzi ezt az időszakot?

– A hitelintézeti szektor érdekképviseleti feladatainak ellátására a Pénzintézetek Országos Egyesülése (POE) néven 1903-ban jött létre az első ilyen jellegű tömörülés Magyarországon, majd 1919-ben alakult meg a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE). A későbbiekben a TÉBE minden hasonló szervezetet magába olvasztott. Nem mellékesen ugyanez a TÉBE adta az MGyOSz elődjével együtt a kezdő tőkét a Magyar Nemzet elindításához Pethő Sándoréknak. De visszatérve a pénzügyi szakmához, a rendszerváltáskor kialakult kétszintű bankrendszerben már az újonnan megjelenő kereskedelmi bankok szakmai-érdekképviseleti szervezeteként jegyezték be 1989 februárjában a Magyar Bankszövetséget. A Bankszövetség az első húsz évében a szektor működési feltételeinek kialakítására és a szakmai érdekképviseletre fókuszált. Az utóbbi tíz évben, a gazdaság erősödésével, még aktívabb törvénykezési folyamat kezdődött, így a korábbiaknál is fontosabbá vált a partneri konzultáció a kormányzati képviselőkkel. A bankok szerepe a gazdaság működtetésében, fejlesztésében megmaradt, de átalakult, a korábbinál szorosabb lett a minisztériumokkal a kapcsolatuk a közös nemzetgazdasági célok megvalósításában. Ma fő célunk a fenntartható növekedés biztosítása és a digitális átállás végig vitele a pénzügyi területeken. Mindezek mellett természetesen az aktuális gazdaságpolitika megvalósításában továbbra is részt veszünk. A családokra koncentráló támogatásokban, fejlesztésekben kezdettől fogva tevékenyen jelen voltunk, mondhatni bábáskodtunk az ötletek születésétől a megvalósításig minden szakaszban. Elég bemenni egy bankfiókba, és jól látható, hogy zömében a babaváró támogatással, a CSOK-kal és a kapcsolódó kedvezményes konstrukciókkal foglalkoznak az ügyintéző kollégák. Mindezeket összefoglalva egy kiszámíthatóan, stabilan és innovatívan működő bankszektor fogja 2020-ban is kiszolgálni az ügyfeleket.

– A nemzetközi szervezetek felé is nyitottak?

– Intézményünk valamennyi releváns, a munkánkhoz közvetlenül kapcsolódó, európai, nemzetközi pénzügyi, bankszövetségi szervezetben részt vesz. Magyarország külső elismertségét is növeljük azáltal, hogy aktív szerepet vállalunk nemzetközi szervezetekben. Így jómagam bankszövetségi delegáltként az European Banking Federation EXCO-tagjaként, valamint választott vezetőként az Európai Pénzpiaci Intézetet (EMMI) igazgatósági tagjaként, , az Ázsiai Pénzügyi Szövetséget (AFCA) pedig alelnökként segítem. A Magyar Bankszövetség külföldi bankárklubjának rendszeresen vendégei nemzetközi ismertségű közgazdászok és a hazánkban szolgáló nagykövetek. Az amerikai és a nagy-britanniai nagykövet után, az év első hónapjaiban az EU meghatározó országainak nagyköveteit hívjuk a következő bankárklub eseményünkre. Ahogyan pénzügy-diplomáciai sikerként említhető az is, amikor egy külföldi nagyberuházó azért jön Magyarországra, mert az őt finanszírozó bank már korábban megvetette nálunk a lábát, és jó pénzügyi tanácsadóként azonnal rendelkezésére állt az új helyszín megtalálásában. Ilyenre számos példa van: több külföldi, főleg osztrák, német, olasz nagybank alapított Magyarországon leányintézményt, hogy az idetelepülő „honfitárs” cégek számára mindig kéznél legyen.