Keresett a magyar hízó külföldön

Jól jött a szomszédos országokban pusztító afrikaisertéspestis-járvány a magyar állattartóknak. A hazai állomány mentességének köszönhető piaci előny már az exportadatokban is megmutatkozik: az elmúlt évben élő állatból és sertéshúsból is jóval több került a külpiacokra, mint korábban. A belpiaci keresletnek ugyanakkor nem tettek jót a magasabb árak. Az agrártárca kampányt indított a sertéshús hazai népszerűsítésére.

Sikerült megőrizni a hazai állomány fertőzésmentességét Fotó: Kurucz Árpád

Az afrikai sertéspestis jelenléte továbbra is komoly veszélyt jelent a házisertésekre, a szomszédos országok többségével ellentétben azonban az állomány mentességét itthon máig sikerült megőrizni. Az így kialakult piaci előnyei már meg mutatkoztak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly jelentősen megugrott a külpiacokra szállított hízók mennyisége. Az ország élősertés-exportja nyolc százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A legfőbb partnerünk Románia, Ausztria és Szlovákia volt. Romániába 18, Ausztriába 13, Szlovákiába pedig nyolc százalékkal több magyar sertés került. Mindez nem véletlen, hiszen Romániában az elmúlt időszakban jelentős kárt okozott az ágazatban a házi sertések közt elterjedt járvány. A kényszervágások miatti hiányt pedig magyar termékkel próbálják enyhíteni a román vágóhidak.

Sikerült megőrizni a hazai állomány fertőzésmentességét
Fotó: Kurucz Árpád

Hasonló a helyzet északi szomszédunknál is, bár a szlovák farmokat ért veszteség csupán a töredéke a Romániában tapasztalható pusztításnak. Az élő állatok mellett ugyanakkor feldolgozott hústermékekből is több került a külpiacokra. Az elmúlt évben összesen 150 ezer tonna sertéshúst exportáltak a magyar vállalkozások, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A világpiacon kialakult magas áraknak köszönhetően a külföldön eladott áru értéke ennél is nagyobb mértékben nőtt, az egy évvel korábbihoz képest 27 százalékkal magasabb bevételt értek el a külpiaci értékesítések során az ágazat szereplői.

A NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformá­ciós rendszere szerint a hazai sertés kilónkénti termelői ára januárban elérte a 625 forintos szintet, ami közel 45 százalékos emelkedés egy év alatt. A magasabb árak pedig a kereskedelembe is begyűrűztek, a KSH adataiból kiolvasható, hogy a rövidkaraj fogyasztói ára januárban 22, a sertéscombé 34 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Míg a drágulás jól jött a sertéstartóknak, a hazai feldolgozóipar szereplőit és a vásárlókat is igencsak érzékenyen érintették a magasabb árak. Vélhetően a visszafogott belpiaci kereslet is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vágóhidak – a megnövekedett külpiaci érdeklődés ellenére – kevesebb sertést dolgoztak fel, mint korábban. Az elmúlt évben levágott 4,62 millió hízó 1,8 százalékkal marad el a 2018-as szinttől.

A sertés hazai keresletének felpörgetésére az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) – az ágazati érdekképviseletekkel összefogva – fogyasztásösztönző kampányt indított. Tarpataki Tamás, az AM agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a lépés igencsak időszerű, mivel a hazai sertéshúsfogyasztás jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, annak mintegy kétharmada. A cél, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a sertéshúsnak a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásban betöltött szerepére, illetve arra, hogy a megfelelő minőségű, megbízható termékeket keressék a fogyasztók.

Országszerte 15 városban, hat áruházlánc üzleteiben kóstolhatják meg a sertéshúsból készült ételeket a vásárlók, emellett rendezvényeken és fesztiválokon is részt vesznek az AMC szakemberei, valamint átfogó médiakampánnyal is segítik a magyar fogyasztók tájékoztatását.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke elmondta: az elmúlt egy évben bekövetkezett önköltség-növekedés nehéz helyzetbe hozta a sertéságazatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önköltségek emelkedésének csak egy része jelent meg a fogyasztói árakban, de már ez is kedvezőtlen hatással van a fogyasztásra.