A gazdaságvédelmi akcióterv kiemelten foglalkozik a családok védelmével. A családtámogatások ezekben az időkben is változás nélkül folytatódnak, minden meghirdetett lehetőség továbbra is biztosított a magyar családoknak – Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára foglalta így össze a családtámogatásokkal kapcsolatos kormányzati hozzáállást a járványhelyzetben. Mielőtt sorra vennénk a mostani intézkedéseket, érdemes áttekinteni, hogy a korábbi válsághelyzetekben mi történt a családtámogatásokkal.
Akiken spórolni lehetett
Nem túlzás, hogy a gyermekes családok, és különösen a nagycsaládok voltak a fő elszenvedői az 1995-ös Bokros-csomagnak. A nevét Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterről kapó megszorítócsomag részeként többek között szűkítették a gyermekgondozási segélyre (gyes), a családi pótlékra és a gyermeknevelési támogatásra (gyet) jogosultak körét. Az érettségiző fiatalok és családjuk életét a felsőoktatási tandíj bevezetése nehezítette meg. E közvetlen lépéseken kívül a csomag számos más eleme közvetetten szintén a családokat sújtotta leginkább, a forint leértékelése és a vámpótlék bevezetése miatt felpörgő infláció összességében 18 százalékos reálbércsökkenéshez vezetett 1995-96-ban.
Nemkülönben érzékenyen érintette a családokat az a 2008-2009-es intézkedéssorozat is, amellyel az MSZP-SZDSZ-kormány saját elhibázott gazdaságpolitikájának és a világgazdasági válságnak a kedvezőtlen következményeit akarta „kezelni”. A Gyurcsány-kormány akkori lépései családost, nem családost egyaránt sújtottak, majd a bukása után felálló, Bajnai Gordon vezette kabinet további megszorításokat eszközölt. Ezekből már az akkortájt egyébként is szűkkörű családtámogatások sem maradtak ki. Bajnaiék a gyes és a gyermekgondozási díj (gyed) időtartamát háromról két évre csökkentették, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról húsz évre vitték le, és véglegesen megszüntették az első Orbán-kormány idején kialakított, addigra már csak töredékeiben létező otthonteremtési rendszert.
