– A korábbitól eltérő megközelítési módokra, új kalkulációkra van szükség ahhoz, hogy a versenyképességi, jóléti, fenntarthatósági, társadalmi stabilitási szempontokat egyidejűleg érvényesíteni lehessen a világon és Magyarországon is – mutatott rá az államfő virtuális felhívásában. Majd Áder János rögtön javaslatot is tett: úgy ítéli meg, érdemes lenne pontos számításokat végezni a járvány által okozott társadalmi-gazdasági károk mértékéről, és ezt összevetni a fenntarthatóság várható költségeivel.
– A jelenlegi speciális nemzetközi helyzetben, a globális világjárvány kellős közepén, 2020 őszén még mindig nem világos, hogy hosszabb távon milyen következményei lesznek a pandémiának. Ugyanakkor arról már egyre részletesebb ismeretekkel rendelkezünk, hogy a globális éghajlatváltozás következményei hogyan befolyásolhatják személyes életterünket, gazdasági és a szűkebb értelemben vett saját környezetünket, családunk és önmagunk mindennapjait és jövőjét. Csak a prognózisokat, a modelleket értékelhetjük, amelyek elég komorak – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke a Közép-Európai zöld pénzügyi konferencián. Kandrács Csaba kifejtette: az egyes országokat és az intézményeket a klímaváltozás másképpen érinti, mint a világjárvány, több kockázat esetében csak később derül ki, hogy azok kialakulnak és megerősödnek-e vagy esetleg elhalványulnak. Ma már egyre többen megértik, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van a Föld éghajlatára és a természeti környezetre, és egyre hatékonyabb eszközeink vannak arra, hogy enyhítsünk a legrosszabb forgatókönyv szerinti következményeken.
Központi bankként és felügyeleti hatóságként az MNB elsődleges feladata az ár- és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. E célok sikeres megvalósításához az MNB nem hagyhatja figyelmen kívül az éghajlatváltozás és más környezeti anomáliák gazdaságra gyakorolt pusztító hatásait – hangsúlyozta az alelnök. Majd emlékeztetett:
a Párizsi Megállapodás központi célja az, hogy az évszázad globális hőmérséklet-emelkedését ne engedjük 2 Celsius-fok fölé az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, sőt, azt a jövőben igyekeznünk kell 1,5 Celsius-fok alá nyomni.
Kandrács Csaba szerint a cél elérésének előfeltétele a szén-dioxid-semlegesség elérése a század közepére. Minden országnak és minden vállalatnak, intézménynek elsődleges felelőssége, hogy saját tevékenysége során elérje a szén-dioxid-semlegességet. Ennek érdekében az MNB úgy döntött, hogy már ettől az évtől szén-dioxid-semleges lesz – hangoztatta az alelnök. Ambiciózus célt tűztek ki: a következő két évben harminc, öt éven belül pedig nyolcvan százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásunkat, s ezenkívül a jegybank kötelezettséget vállal a fennmaradó kibocsátások ellensúlyozására is. Az MNB mindezzel párhuzamosan, rövidesen a zöld vállalati hitelezést támogató új banki tőkekövetelmény-kedvezményeket vezet be.
