Az első magyar magán műhold, az ATL–1 – bőven meghosszabbítva a tervezett időszakát – teljesítette küldetését, majd pályáját lerövidítve a minap a légkörbe ért és elégett. A szerkezet mintegy tíz hónapig keringett a Föld körül, ahol újonnan kifejlesztett, speciális szerkezetű anyagokat tesztelt a világűrben.
A műholdról származó jeleket a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) 4,5 illetve három méter átmérőjű parabola antennái vették. A tíz hónapos Föld körüli keringés alatt 254 000 adatcsomag érkezett a műholdról.

A kísérleti feladat az ELTE Kémiai Intézetében, a Sinkó Katalin vezette Szol-gél laboratóriumában kifejlesztett ultrakönnyű, nagy porozitású alumínium-oxid alapú szigetelő anyagcsalád tesztelése volt a világűrben, változó, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között. A cél a legjobban szigetelő kísérleti anyagminta kiválasztása volt, amelyhez referenciaként a műholdaknál szokásos szigetelési technika szolgált.
Az ATL–1 egy 5x5x10 centiméteres zsebműhold volt, amelyet az ATL Kft. és a H-ION Kft. közösen fejlesztett az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásának segítségével.
Az ATL–1 PocketQube még tavaly decemberben az amerikai Rocket Lab Electron rakétája fedélzetén hagyta el a Földet a SMOG-P-vel.

Ez utóbbi műholdat a BME-n fejlesztették ki, feladata a mesterséges elektromágneses szmog mérése volt a magas légkörben. A kisebb méretű SMOG-P, ugyancsak sikeres küldetés után, már szeptember végén visszatért a Földre, s közben megsemmisült.