Az idei esztendő harmadik negyedének végén szeptemberhez viszonyítva 0,2 százalékkal, az elmúlt év azonos időszakához képest 3,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). – Az egy évre visszatekintő maginfláció (a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított mutató) a szeptemberi 4,0 százalékról 3,8 százalékosra csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt éves áremelkedés 3,4 százalékos volt a múlt hónapban.
Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 15,7 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,1, ezen belül a dohányáruk 9,3 százalékkal, a szeszes italok 2,8 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 2,4 százalékkal többet, az üzemanyagokért 5,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Az árazási döntéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány következtében nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonalitás jellemezte
– állapította meg elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). – Az üzemanyagárak éves indexe szeptemberhez képest főként a tavaly októberi üzemanyagár-emelkedés bázishatása miatt mérséklődött.
Fotó: Teknős Miklós
A 3,1 százalékos piaci várakozásokat alulmúló, 3,0 százalékos éves növekedési adattal ismét az MNB inflációs céljának megfelelő mértékre süllyedt a mutató. A változékony tételektől szűrt maginfláció mindössze 0,2 százalékpontos csökkenését azonban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy értékelte, abból látható, hogy októberben inkább a maginfláción kívüli, változékony tételek mozgatták az inflációt. Kérdésünkre a szakember kifejtette: meglepetésként értékeli például a tartós fogyasztási cikkek drágulásának ütemét, ami egyértelműen arra utal, hogy a forint leértékelődése nagymértékben és gyorsan begyűrűzött az importált termékek árába. Továbbá szintén meglepetés, hogy a szolgáltatások éves inflációja 2,4 százalék maradt, vagyis a szeptemberi negatív sokk után októberben nem folytatódott a mérséklődés.
Virovácz Péter a következő időszakra az infláció csökkenésével számol. Mint fogalmazott: jöhet 2 vagy 4 százalék körüli adat is, de várhatóan valamivel 3 százalék alatti szinten marad a mutató. A válság-időszakokra amúgy is jellemző, hogy megváltoznak a fogyasztói szokások, a beszerzéseket, költéseket jellemzően későbbre halasztja a lakosság. Az elemző elmondta: a következő hónapokban, jövő márciusig a bázishatás miatt is alacsony lesz a fogyasztói árak növekedésének átlagos üteme. Elég csak a tavalyi november-decemberi kiugróan magas keresletre és kiskereskedelmi forgalomra utalni. Az idei karácsony előtti bevásárlási roham egészen biztosan másként alakul majd – tette hozzá Virovácz Péter.
