Biztonsági háló védi a gazdaságot

Botrányosan semmilyennek nevezte az ellenzék az Orbán-kormány válságkezelő intézkedéseit a minap. Ennek cáfolatára lapunk bemutatja, hogy milyen gazdaságvédelmi döntések hatályosak jelenleg is. Jelentős összegeket mozgatott meg a kormány és a Magyar Nemzeti Bank, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak, és lehetőség nyíljon minél több munkahely megvédésére, újak létrehozására.

Huszonhétről öt százalékra csökkent a kiszállított ételek forgalmi adója Fotó: Teknos Forrás: Teknős Miklós

Fontosabb intézkedések:

ágazati bértámogatás

kutatás-fejlesztési bértámogatás

munkahelyteremtő-bértámogatás

bérkiegészítés a hátrányos helyzetűeknek

juttatás a közfoglalkoztatottak átigazolásához a versenyszférába

beruházásösztönző támogatások

beszállítók segítése

kedvezményes hitelek, garancia- és tőkeprogramok

adók és járulékok elengedése

mentesítés a bérleti díjak fizetése alól

gyorsított áfa-visszafizetés

törlesztési moratórium

Már elindult a kormány gazdaság-újraindítási akcióterve, ugyanakkor még a gazdaságvédelmi intézkedések közül is több hatályban van. Most ez utóbbiak közül a legfontosabbakat szedtük csokorba.

Bértámogatás

Ágazati bértámogatással segíti a kormány a vendéglátás, a szabadidő ágazat, az utazásszervezők és -közvetítők, valamint a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokat és az ott dolgozókat. A programot a már­cius 5-i kormánydöntés kiterjesztette a március 8-tól bezárásra kényszerült szektorokra is, és az igénylést meghosszabbították április végéig.

A támogatás mértéke a munkavállaló bruttó munkabérének az ötven százaléka, személyenként maximum havi bruttó 251 500 forint. Ezt a kapaszkodót eddig 26 709-en kérték 73,16 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, amely 163 587 munkahely megvédését szolgálhatja.

A kutatás-fejlesztési bértámogatás január 4-től ismét elérhetővé vált. Ennek részeként az állam három hónapra átvállalja a bérek negyven százalékát. A kérelmeket május 23-ig lehet benyújtani. Az új körre eddig összesen 1250 kérelem érkezett, ez 16 623 munkavállalóra szól. Az összes igényelt támogatás 12,66 mil­liárd forint. A program első körében összesen 1123 kérelmet támogattak, amely 20 661 munkavállalót érintett. Az akkor megítélt támogatás összege 16,42 mil­liárd forint volt.

Van munkahelyteremtő bértámogatás a veszélyeztetett munkaerőpiaci csoportoknak is. A kormány csaknem húszmilliárd forintos keretösszeggel hozta létre ezt a programot. A lépés azért született, hogy élénküljön az alacsony iskolai végzettségű és a fiatal (25 év alatti) álláskeresők iránti munkaerőpiaci kereslet. Ezzel mintegy 25 ezer, kevésbé képzett munkavállalót juttathatnak munkalehetőséghez 2020. október közepétől. A program részeként a munkáltatónak az álláskeresőt legalább öt hónapig foglalkoztatnia kell. A támogatás mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetében havonta a bérköltség (bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó) ötven százaléka, de legfeljebb százezer forint. Eddig 7690 kérelem érkezett a döntéshozókhoz, amelynek részeként 7690 új munkahely létrehozását vállalták a cégek, ehhez 3,69 milliárd forint támogatást igényeltek.

Huszonhétről öt százalékra csökkent a kiszállított ételek forgalmi adója
Fotó: Teknős Miklós

A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók – akik 12 vagy 24 hónapja nem dolgoznak – elhelyezkedésénél hat hónapig bérkiegészítés jár. Ha foglalkoztatási jogviszonyt létesítenek, a minimálbér harminc százalékával megegyező összeghez, jelenleg havi több mint ötvenezer forinthoz juthatnak. A munkaadó is támogatást kap, ha súlyosan hátrányos helyzetű személyt alkalmaz: a jogviszony első négy hónapjára a munkavállaló bérének felét megtéríti az állam. A csoportos létszámleépítés elkerüléséért a foglalkoztatónak három hónapon keresztül nyújtható támogatás a bérek feléig.

A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába néven futó program mintegy kétezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segíti elő az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek kerete félmilliárd forint. Juttatást kaphatnak mindazok, akik a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt állást találnak a nyílt munkaerőpiacon. Minél hamarabb lép ki valaki a közfoglalkoztatásból, annál több támogatáshoz juthat, hiszen a hátralévő időre utólag kapja meg a havi 45 600 forintot. Elhelyezkedési juttatást kaphatnak a mezőgazdasági idénymunkát végző közfoglalkoztatottak is, naponta kétezer, egy hónapra tehát akár 62 ezer forintot is.

A résztvevők nettó keresete így a minimálbérrel számolva mintegy 160 ezer forint lehet, a korábbi bevételük csaknem háromszorosa, amit a családi adókedvezmények még tovább növelhetnek.

Beruházásösztönzés

Újabb harmincmilliárd forintos keretösszeggel folytatódik a versenyképesség-növelő támogatási program. Ennek részeként kapacitásbővítő, a hatékonyságot és a termelékenységet javító fejlesztésekhez biztosít támogatást a kormány. Ez azokat a vállalatokat segíti, amelyek elkötelezik magukat, hogy továbbra sem bocsátanak el senkit a munkavállalóik közül.

A keretösszegből 1,8 millió eurónyi támogatást nyújtanak cégenként, ez a teljes beruházás egyötödét jelentheti. Ez alól kivétel hét olyan megye, ahol a gazdasági fejlettség az országos átlaghoz képest elmarad, ezekben az országrészekben a beruházás összegének az egyharmadát állja a program.

Idén mintegy kétmilliárd forintos keretösszeggel folytatódik a beszállítófejlesztési program. Ennek célja a kis- és közepes vállalkozások bekapcsolása a nemzetközi értékláncokba. Elérhetőek az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai is, amely 2,4 milliárd forintos keretösszegből segíti a magas hozzáadott értékű, nemzetközi s versenyképes termékek kifejlesztését és piacra vitelét.

Vállalkozások finanszírozása

Az államilag és a Magyar Nemzeti Bank által támogatott hitel-, garanciaprogramok részeként mind ez idáig 4436,1 mil­liárd forintnyi igényt fogadtak be, ebből 3778,5 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket.

A Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá keretösszege ötszázmilliárd forintos emeléssel pedig háromezermil­liárd forintra nőtt. Az NHP Hajrá az elmúlt egy évben csaknem 31 ezer vállalkozást juttatott kedvező feltételekkel összesen mintegy 2050 milliárd forint hitelhez.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kavosz Zrt. által koordinált Széchenyi-kártya hitelprogramok jellemzően nulla és fél százalék közötti ügyfélkamaton biztosítanak különböző hiteltermékeket a vállalkozásoknak. Elérhető a munkahelymegtartó kölcsön, a folyószámlahitel plusz, a likviditási és a beruházási hitel, valamint a Széchenyi turisztikai kártya. Ezek mellett további tizenegy kedvező konstrukció áll rendelkezésre, a többi között ilyen az Agrár Széchenyi-kártya, az MFB-krízishitel vagy éppen az MFB Gazdaság-újjáépítési hitelprogram. Létezik hatféle garanciaprogram, ahogy csaknem 1500 milliárd forint értékben tizenhatféle tőkeprogram is.

Adómentesítés

A vendéglátás, a szabadidő ágazat, az utazásszervezők és -közvetítők, a szálláshely szolgáltatás tevékenységet végző cégek (decembertől) és magántulajdonú buszos vállalkozások 2020. novembertől 2021. április végéig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési és a rehabilitá­ciós hozzájárulás fizetése alól. A kisvállalati adózók esetében pedig nem számítanak bele az adóalapba a személyi jellegű kifizetések. Ez az intézkedés csaknem száznegyvenezer dolgozó munkáját mentheti meg, és több mint 16 mil­liárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

A március 8-ától korlátozással érintett, a kata szerint adózó vállalkozások, vállalkozók és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók mentesülnek a kata, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól 2021 márciusában és áprilisában.

Az adómentesség mintegy százhúszezer vállalkozást érint, és tízmil­liárd forintot hagy az üzleteknél, szolgáltatóknál, a vendéglátásban, a turizmusban, a szabadidő-ágazatban tevékenykedő kisvállalkozásoknál.

A járványhelyzettel leginkább sújtott turisztikai ágazat egyes szereplőinek segít, hogy 2021. január 1-jétől a köztes értékesítők (például utazási irodák, rendezvényszervezők) mentesülnek a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Ez a módosítás nagyjából hárommilliárd forintot hagyhat mintegy kétezer, turizmusban tevékenykedő vállalkozásnál. Továbbá 2021. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig továbbra sem kell a szálláshely-üzemeltetőknek, -szolgáltatóknak turizmusfejlesztési hozzájárulást és idegenforgalmi adót fizetniük.

A bezárt cégek dolgozóinak is jár a fizetéskiegészítés
Fotó: Mirkó István

Huszonhétről öt százalékra csökkent a kiszállított ételek áfája az éttermek zárvatartásának az átmeneti időszakára. További segítség, hogy a tavaszi helyzethez hasonlóan a házhoz szállítás adminisztratív terheit mérsékelték, és a taxisokat is bevonhatják a kiszállításba.

A helyi iparűzési adó maximális mértéke a felére – egy százalékra – csökkent 2021. január 1-jétől.

A könnyítés mintegy nyolcszázezer céget érint, és százötvenmilliárd forintot hagy az egyéni vállalkozók, más vállalkozó magánszemélyek, például őstermelők mellett azon kis és közepes cégek zsebében, amelyeknek az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökkent, ami mintegy tízmilliárd forintot hagy csaknem 51 ezer vállalkozásnál. Továbbá a kiva bevételi értékhatára a kétszeresére, azaz hárommilliárd forintra emelkedett, így az egyszerűsített adónemet jóval többen választhatják. Tavaly decemberben 12 ezer cég jelentette be, hogy 2021. január 1-jétől a kivát szeretné alkalmazni, így az újonnan jelentkezőkkel együtt már több mint hatvanezren élnek ezzel a lehetőséggel.

A kormány elengedi az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, 2020. november 4-e előtt létrejött éttermek, kávézók és konditermek bérleti díját 2021. februártól június 30-ig. Továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség esetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze. Ezen túlmenően a 2021. már­cius 8-tól korlátozással érintett tevékenységet végzőknek márciusban és áprilisban nem kell bérleti díjat fizetniük az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében, és a már megfizetett bérleti díjakat március 16-ig vissza kellett fizetni.

Gyorsított áfautalás

A kis- és közepes cégek fejlesztéseinél kedvezőbbé váltak a beruházási értékhatárok. A kisvállalkozások a fejlesztési adókedvezményt már kétszázmillió forintos, a középvállalkozások pedig akár háromszázmillió forintos beruházásnál is igénybe vehetik. Továbbá a fejlesztési tartalék összegét az eddigi ötvenszázalékos értékhatár helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják az adózók, így a beruházásra félretett profit után nem kell közterhet fizetni.

Az adóhivatal a visszajáró áfát rövidebb idő alatt utalja ki a kis- és közepes cégeknek. Az érintettek az eddigi 75 nap helyett akár harminc nap alatt kaphatják meg a visszajáró pénzt. Az adózási előéletük alapján megbízható cégek pedig még korábban a pénzükhöz juthatnak, esetükben harminc napról húsz napra is rövidülhet a kiutalás időtartama, amely az egyik legrövidebb áfakiutalási határidő az Euró­pai Unióban. A kockázatos adózók továbbra is csak 75 nap alatt kaphatják vissza az áfát. A gyorsítás révén eddig összesen csaknem 750 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozások.

Mentőövet jelent a hitelmoratórium

A hitelmoratórium részeként a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét 2020. december 31-ig felfüggesztették, majd ezt az időpontot meghosszabbították 2021. jú­nius 30-ig. Az intézkedésnek köszönhetően 2020-ban nagyságrendileg kétezermilliárd forint, 2021-ben pedig további ezerháromszázmilliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál. Jelenleg 1,6 millió család és mintegy félmillió cég él a törlesztési moratóriummal. A lehetőség lejártával a korábban felvett hitelek eredeti törlesztőrészletének a nagysága nem növekedhet.