Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

A jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. A cél az, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni, és 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon. A 2022. évi költségvetés általános vitáját szerdán kezdte meg az Országgyűlés a pénzügyminiszter expozéjával.

Budapest, 2021. május 19. Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetésérõl szóló javaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Jakab István, a parlament fideszes alelnöke. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI

– A 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz – jelentette ki a pénzügyminiszter szerdai parlamenti expozéjában, amelyet a távirati iroda tudósított. Varga Mihály hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – fogalmazott.

Varga Mihály kifejtette:

a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak.

A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – fűzte hozzá.

Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart Magyarország 2022. évi központi költségvetésérõl szóló javaslat általános vitájában
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, háromszázalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság – magyarázta. Hozzátéve azt is, hogy megőrizték a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is, így a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek.

A pénzügyi tárca első embere arról is beszélt, hogy a 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét:

az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.

Összességében a költségvetés 2022-ben szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Varga Mihály kijelentette: Magyarország ezt a válságot is legyőzi, megvédik az elmúlt években elért eredményeket, ez a magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog. A miniszter felidézte: a kedden közzétett adatok szerint ez év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban.

A Költségvetési Tanács óv a túlfűtöttségtől

Méltányolva a gazdasági újraindítás eszközeit, a Költségvetési Tanács (KT) úgy ítéli meg, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. Kovács Árpád a testület elnöke parlamenti felszólalásában ezért – tolmácsolva a KT véleményét – kifejtette: célszerűnek látnák egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon, kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta a szakember.