A magyarországi vállalkozók a koronavírus-járvány nyomán kialakult válság legkárosabb következményének a keresletcsökkenés miatt bekövetkezett árbevétel-visszaesést tartják – derül ki a Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási Műhelyének és az IFKA Nonprofit Kft. Evolúció – megújuló vállalkozások programjának közös, kérdőíves felmérésen alapuló kutatásából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint
az áfakörbe tartozó, megközelítőleg 315 ezer kis- és középvállalkozásból mintegy 180 ezer árbevétele esett vissza 2020-ban 2019-hez képest.
Az átlagos csökkenés azonban mindössze háromszázalékos volt, és a legtöbb alágazat árbevétele kismértékben maradt el a 2019-es évitől.
A nehezebb helyzetű, az előző évihez képest több mint ötödével kisebb árbevételű ágazatokba mintegy harmincezer kis- és közepes vállalkozó (kkv) tartozhat. A legnagyobb mértékű visszaesés az utazáshoz, a szórakozáshoz, a kultúrához és a sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű-kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következett be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhoz szállításhoz vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek – olvasható az összefoglalóban –, de a KSH szerint ide sorolható a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és a vegyipar is.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A kutatás eredményei szerint a vállalkozásoknak a keresletcsökkenés mellett a „válságüzemmódra való átállás” költségei okoztak nehézséget.
A koronavírus vészterhes időszakában a kkv-szektor és az egész gazdaság számára is a legnagyobb terhet a járvány első hulláma jelentette. A cégek majdnem felénél jelentkeztek likviditási problémák a járvány miatt.
Ennek megoldásában a saját tartalékok és a hitelmoratórium volt a legfontosabb eszköz.
