Már június elején arra figyelmeztetett a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy a szálláshelyekre befutó szobafoglalások digitálisan rögzített, naprakész statisztikái alapján májusban,
egyetlen hónap alatt kiugró, több mint negyvenszázalékos növekedést mutatott a nyárra tervezett belföldi utazások száma.
Úgy tűnik, az újraindulással lendületbe jött a magyarok utazási kedve, amely kitart az elkövetkező hónapokban, őszig pedig a tavalyinál is erősebb szezonális eredményeket hozhat a vidéki Magyarországon. Az MTÜ a hónap elején megállapította, hogy igyekeznie kell annak, aki még hezitál a hazai tájakon tervezett nyaraláson, mert
nem biztos, hogy a főszezonban talál a kívánságainak megfelelő szabad helyeket.
Inkább itthon
A lakossági felmérések újra és újra megerősítik, hogy a legtöbben itthon maradnak az idei szabadság alatt, ami egyszersmind azt is jelzi, hogy a pandémia miatt elmaradt nyaralások okozta veszteség, továbbá a nemzetközi turizmus víruskitettsége és az országonként eltérő szabályok miatt átalakulóban van a fogyasztói magatartás.
A külföldi lehetőségek kapcsán főleg a kivárás jellemző, de például nem hagyják cserben utazási irodájukat az elkötelezett tengerparti nyaralók, több buszos utazási iroda már meghirdette a tipikus dél-európai társas utakat erre az idényre.
Az már idehaza is látszik, hogy
a tömegturizmus adta alacsonyabb árfekvésű utazások helyett a minőségi, kevésbé zsúfolt helyszínek
felé fordul a kereslet. A magyarok főként a környező országokba, saját szervezésben, autóval terveznek átruccanni – mutat rá a Netrisk több ezer ember megkérdezésével készített új jelentése. Kiemelve, hogy
rövidül az otthontól távol töltött átlagos idő, a tipikus nyaralások 2021-ben egy hétre szólnak.
Ösztönző feltöltések
A rendszeresen utazók gyors átállását a hónapokig korlátozott állapotok után az is ösztönözte, hogy
tavaly több mint 1,7 millió magyar nem tudta elkölteni a Szép-kártyán elérhető béren kívüli juttatások összegeit,
mert a szolgáltatóknak be kellett zárniuk.
2020-ban a feltöltések megközelítették a háromszázmilliárd forintot, ám ezek egy része csak tavaly jelentett bevételt az anyagilag mélyre zuhant piac számára, így idén
áprilisig mintegy 170 milliárd forintnyi munkáltatói feltöltés ragadt benn a pihenőkártyákon.
Ez a korábbi tapasztalatok alapján jelentős forrással ér fel a szélesen értelmezett belföldi turizmus ismételt felpörgetéséhez ebben az évben is.
Fotó: Éberling András
Ismert, hogy a válságkezelésben egyszer már bizonyított pihenőkártya-rendszer a 2010 óta rekordmagasságokba szökött belföldi turizmus motorjaként vált be, de
alkalmas a koronavírus-járvány miatti kényszerű lezárások következtében ismét válságot elszenvedő piac regenerálására is.
Motorból mentőmellény
Erre alapozva a kormány áprilisban gondoskodott arról, hogy nyáron már legyenek átjárhatók az egyes alzsebek, amivel a kártyatulajdonos utazók
az eddigieknél szabadabban tervezhetnek a nyaralás költségeivel.
