Magyar segítség a bajor projektben

Itthon a geológiai adottságok nem megfelelőek egy szivattyús tározós erőmű megépítésére, mégis egy ilyen beruházásban vehet részt a magyar állam. A bajorországi projektben Magyarország nemcsak beszállító lehet, tulajdonrészt is szerezhet, vagyis az áram értékesítéséből származó bevételre tehet szert külföldön.

05 July 2021, Brandenburg, Jacobsdorf: Wind turbines at the "Odervorland" wind farm in the Oder-Spree district in East Brandenburg (aerial photograph taken by drone). The state of Brandenburg ranks second among the German states with the largest installed capacity of wind turbines. Thus, a good third of the electricity demand is generated from wind. With over 7,400 megawatts (MW) of total installed capacity, Brandenburg now ranks second after Lower Saxony. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Patrick Pleul Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP

A Bajorország déli részében tervezett 450 MW teljesítményű, villamos energia közvetett tárolására szolgáló szivattyús tároló építésében való magyar állami részvétel lehetőségéről tárgyalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Max Aicher-csoport, ezen belül az Ózdi Acélművek tulajdonosával – tájékoztatta lapunkat a tárca.

A beruházás indoklásaként a minisztérium emlékeztetett arra, hogy

az időjárásfüggő megújuló energiaforrások és az atomerőművek éjszakai termelésének tárolása rendkívül fontos, hiszen környezeti és versenyképességi szempontból is előnyt jelent az adott pillanatban fel nem használt energia későbbi felhasználásának biztosítása.

A gravitációs elven működő erőművek magas hatásfokkal képesek az energia tárolására. A működési elv egyszerű: a felesleges áramot arra használják fel, hogy a vizet egy domborzati magaslaton kialakított tározóba szivattyúzzák fel. Innen a szükség esetén szabályozható módon leeresztett vizet turbinákon átfolyatva ismét áram termelhető.

Szélerőműpark Németországban. Nem mindig akkor termelnek, amikor a legnagyobb rájuk a szükség
Fotó: Patrick Pleul / dpa Picture-Alliance via AFP

Ilyen erőmű azonban – megfelelő domborzati viszonyok híján – Magyarországon nem építhető. Hazánk ezért másik utat választott, a hidrogén energetikai hasznosításának lehetőségeit vizsgálja több, államilag támogatott pilotprojektben. A cél hasonló: akár szezonálisan tárolni a villamos ener­giát, többszörös átalakítás segítségével, amelyben az adott pillanatban fel nem használt zöldáramot (vagy az atomerőmű termékét) vízbontásra használva hidrogént állítanak elő, amely aztán akár önmagában, akár földgázhoz keverve ismét felhasználható energiahordozóként áramtermelésre.

A Max Aicher-csoport ajánlatát a tárca kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, ami alapján az építendő erőműben a magyar állam jelentős tulajdonrészt szerezhet. A magyar kormány a Max Aicher-csoporttal immár többéves, korrekt üzleti viszonyt ápol, ezt mutatja az Ózdi Acélműben 2019-ben több mint harmincmillió eu­róért megvásárolt húszszázalékos állami tulajdonrész is. A megállapodásban akkor a többségi tulajdonos hatvanmillió euró értékű technológiai beruházás, eszközbeszerzés végrehajtására kötelezte el magát annak érdekében, hogy az Ózdi Acélművek magasabb színvonalon, komplexebb termékekkel, jobb hatékonysággal lássa el feladatát. Emellett az állam és a társaság egy közös projekt részeként ipari parkot hoz létre a város mellett.

Az üzleti együttműködés következő eleme lehet a szivattyús energiatároló közös építése, amely nemcsak környezeti szempontból, de a bajor–magyar viszonyok, valamint az európai együttműködés szempontjából is rendkívüli lehetőség a tárca közleménye szerint.

Hűtőrendszer a hulladékhasznosítóhoz

Lengyelország legnagyobb hulladékégető erőművének beruházásához is magyar vállalat, az MVM EGI Zrt. (korábbi nevén a Kínában is tendert nyert Enexio) szállíthatja a hűtőrendszert – számoltunk be korábban az MVM közleménye alapján, a részletekről itt olvashat.