Több fontos részletkérdést is tisztáz a szerda este a Magyar Közlönyben megjelent, a hitelmoratóriummal kapcsolatos kormányrendelet. A már korábban is napvilágot látott döntéseken kívül fontos változás, hogy a lakossági lombardhitel-, kézizálog kölcsön- és a nyílt végű gépjármű-lízingszerződésekre a moratórium október 31-ig vehető igénybe – összegezte a moratóriummal kapcsolatos legfontosabb változásokat a Világgazdaság.
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a kormány lépett a lakossági hitelkártya és a folyószámlahitelek esetében is, ahol a bankok leggyakrabban továbbra is jelentős kamatokat számítanak fel a moratóriumban részt vevő ügyfeleknél. Ezeknél a hiteltípusoknál a magasabb kamat helyett a személyi kölcsönökre jellemző alacsonyabb kamatokat kell majd megfizetniük az ügyfeleknek.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója már korábban jelezte a vg.hu-nak, hogy e két hiteltermék esetében az ügyfélnek egy állandó hitelkeret áll rendelkezésére, amelyet használhat, és amely a hitel törlesztése után újra és újra lehívható. Márpedig – figyelmeztetett – a hiteltörlesztési moratórium alatt ez a két hiteltípus teljesen elvesztette hitelkeret, illetve rulirozó voltát, ehelyett közgazdaságilag egy szabad felhasználású fogyasztási hitel jellegű termékké vált. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányrendelet pedig arra is kitér, hogy
a személyi hitellé alakított hitelkártya és folyószámlahitelek esetében a kamatkülönbözettel is el kell számoljanak a bankok.
A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (a továbbiakban: átszámított tartozás) azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, e kitételt kell alkalmazni. A vg.hu információi szerint
ha ennek alapján számolnak el a bankok, akkor ötszázezer érintett ügyfél összesen mintegy 20-25 milliárd forintot kaphat vissza.
A kormányrendelet megerősíti, hogy idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot. Hosszabbítást kérhetnek
- a nyugdíjasok,
- a gyermeket várók,
- és a gyermeket nevelők,
- a közfoglalkoztatottak
- és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
A hosszabbítást kérhetik azok a vállalkozások is, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal csökkent a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.
A moratóriumban maradás ezúttal nem lesz automatikus, nyilatkozniuk kell azoknak, akik hosszabbítani szeretnének június végéig. A nyilatkozattételre elegendő idő áll rendelkezésre, ezért is döntött úgy a kormány, hogy 2021. október 31-ig mindenkinek változatlan formában meghosszabbítja a moratóriumot.
A kormányzati szereplők az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy a konzultáció során az 1,4 millió válaszadó 90 százaléka úgy vélte, a hiteltörlesztési moratóriumot meg kell hosszabbítani a rászorulók számára. A moratórium az elmúlt közel másfél évben lehetőséget adott a magánszemély és céges adósoknak, hogy ne kelljen a hiteleik után fizetni a törlesztőrészleteket.
Ezzel átmenetileg több ezer milliárd forint törlesztése alól mentesítette az adósokat, a koronavírus okozta válság legnehezebb időszakában.
Ezermilliárdokkal segítette a családokat a türelmi idő
Jelenleg mintegy 1,2 millió háztartás és 31 ezer vállalkozás vesz részt a moratóriumban. A hiteltörlesztési moratórium kezdetétől 2021 október végéig nagyjából 1500 milliárd forint maradhat a családoknál és több mint 2200 milliárd forint a vállalkozásoknál, vagyis összesen körülbelül 3700 milliárd forintot hagyott a válság idején a gazdaságban a kormányzati intézkedés. A jövő év júniusáig való meghosszabbítással további mintegy 500 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál. Vagyis összesen mintegy 4200 milliárd forint az az összeg amely a kormánydöntések nyomán a legnehezebb időszakban a családoknál és vállalkozásoknál maradhatott.
Borítókép: Havran Zoltán
