időjárás 6°C Melinda, Vivien 2021. December 2.
logo
Elmaradt a régiós versenytársaktól a magánkézben lévő Budapest Airport

Ferihegy a magasba tör

Jámbor Gyula
2021.10.19. 16:56 2021.10.20. 11:18
Ferihegy a magasba tör

Elhibázott takarékossági intézkedések, elhalasztott fejlesztések, konfliktus a reptéri vasút megépítése ügyében a kormányzattal: a 2005-ben magánkézbe adott Budapest Airport teljesítménye nem igazolta, hogy jó döntés lett volna a privatizáció.

Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata után bizonyossá vált, hogy 

a Budapest Airport tulajdonosai és a magyar kormány közötti tárgyalások a végéhez közelednek, és a ferihegyi repülőtér üzemeltetői jogai az év végéig visszaszállhatnak a magyar államra.

Ezzel lezárul a 16 éves időszak, amíg a budapesti légikikötő fejlesztéséért külföldi tulajdonosok voltak felelősek, és mérleget lehet vonni, hogy mi történt meg a szükséges és megígért fejlesztésekből és mi nem. 

A privatizáció 2005. decemberi lezárulta alkalmából az új tulajdonos BAA megbízottja arról beszélt, hogy 

Ferihegyet a régió vezető légikikötőjévé fejlesztik, és 2020-ra elérik a 20 milliós utasszámot. Sajnos egyik vállalás sem teljesült,

a pandémiát megelőző 2019-es évben Schwechaton 31, Varsóban 19, Prágában 18 millió utas fordult meg, míg Ferihegyen a 16 millió fő jelentette a történelmi csúcsot. A BAA csak rövid ideig tartotta meg a ferihegyi reptérkezelőt, a német Hochtief AirPort GmbH 2007. június 6-án már átvette az irányítást. A Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint egy gyorsvasút és üzletközpont létesítését. A vállalások közül csak a SkyCourt megépítése valósult meg. A 2. terminál új központi csarnokát 2009-ben kezdték el építeni, és 2011 márciusában avatták fel. A mintegy 28 000 négyzetméteres épület, a SkyCourt kétségkívül markáns építészeti objektum, és mind a mai napig jól szolgálja utasforgalmi feladatát is.

A legjobb évben, 2019-ben 16 millió utas fordult meg Ferihegyen                                          Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

Sajnálatos, hogy a SkyCourt megvalósítása óta a reptér-üzemeltető csak kárelhárítással foglalkozott, a légikikötő átgondolt fejlesztése a háttérbe szorult. A Malév 2012-es leállása után a menedzsment a nemzeti légitársaság kiesett forgalmára hivatkozva olyan lépéseket tett meg, amelyek leértékelték a repülőtér szolgáltatásait. Az 1-es terminál – a régi Ferihegyi repülőtér – kiválóan megfelelt a diszkont-légitársaságok igényeinek, és az utasoknak is komfortos beszállást biztosított. A BA azonban bezárta az 1-es terminált, és a 2-es terminálon alakított ki ideiglenesnek szánt, de fél évtizedig üzemelő infrastruktúrát a diszkont-légitársaságok utasainak. 

A bádogterminálnak csúfolt utasvárót a BA vezetői csak a magyar kormány erőteljes nyomására bontották el, és építették fel helyette az 1-es mólót. A reptérkezelő a diszkont-légitársaságok sajátos igényeivel indokolta a bádogterminál fenntartását, azonban a legnagyobb forgalmat bonyolító fapados, a Wizz Air vezetői ezt rendre cáfolták.

A SkyCourt építése idején még a tervek között szerepelt egy-egy A és B oldali utasmóló építése, valamint az ezekhez kapcsolódó mozgatható hidak felszerelése. Mire a SkyCourt elkészült, ezek a fejlesztések lemaradtak. A B oldali utasmóló később megvalósult, kivitelezési munkálatai 2017 elején kezdődtek el és 2018 második felében adták át az utasforgalomnak. Ennek párja azonban máig nem készült el, helyén jött létre az 1-es móló, egy földszintes épület, amely a bádogváros helyett szolgálja ki a diszkont-légitársaságok utasait.

Bár többször szóba került, mégsem történt előrelépés a repülőtér kötöttpályás megközelítése ügyében. Ez látszólag nem a BA menedzsmentjének a hatásköre, hanem a kormányzaté, azonban a két fél együttműködése nélkül nem jöhet létre megoldás. A feladat látszólag nem nehéz, hiszen a repülőtér területének határától nem messze két országos vasúti fővonal is megtalálható. A 100a ceglédi vonalon már ki is alakítottak egy vasúti megállót az 1-es terminálhoz. A 2-es terminálhoz azonban egy leágazást kell építeni, és ennek a vasúti pályának a repülőteret érintő területéről az érintetteknek meg kell egyezni. Mind a kormány, mind a BA menedzsmentje azt nyilatkozta, hogy elkötelezettek a megvalósításban, azonban a fejlesztés elakadt. 

Kormányzati szereplők, valamint a MÁV elnök-vezérigazgatójának a nyilatkozata szerint azért, mert a BA feltételekhez kötötte a vasútvonal áthaladását.

 A miniszterelnök minapi interjújában azt mondta, hogy ha a kormány kezébe kerül a BA, olyan fejlesztések történhetnek majd, amelyek két-három osztállyal felértékelik a repülőteret és így egész Budapestet is.

Borítókép: Légiutas-kísérők fotózkodnak a budapesti betonon. Az idegen cégek nem voltak jó gazdái az ország égi kapujának - Fotó: Knap Zoltán (BORS)