Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett. A növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá.
Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltett videóban arról beszélt, hogy ez a valaha mért második legmagasabb érték a harmadik negyedévben. A gazdaság növekedése meghaladta a járvány előtti teljesítményét. – Beérnek a kormány ösztönző intézkedései, azok érdemben segítik az újraindítást és tompítják a negatív külső hatásokat – tette hozzá. Varga Mihály szerint az idén rekordmértékű, 6,8 százalékos lehet a gazdaság teljesítményének növekedése.
Mindezzel együtt az elemzők még így is nagyobb növekedést vártak a harmadik negyedévre. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője elmondta, hogy az ipar gyengélkedése lehet a háttérben. A szolgáltatások húzták a növekedést, bővülésük azonban így is elmaradt a várttól. – Felhasználási oldalon a nettó export gyengélkedése foghatta vissza a növekedést, míg a fogyasztás elősegíthette azt. A negyedik negyedéves bővülésben meghatározó lehet a vírus negyedik hullámának hatása, az ipari termelést gátló alapanyaghiány, illetve a szállítási nehézségek. A gazdaságot érő termelői ársokk visszafoghatja a növekedést a mérséklődő keresleten keresztül. Az expanzív fiskális politika, illetve a gazdaság gyors helyreállása ugyanakkor segíthetik a növekedést. A mai adatok fényében az idei bővülés a korábban vártnál kisebb, hét százalék körüli lehet, amely még így is erőteljes, a tavaszi várakozásokat meghaladó. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés hosszabb távon ismét dinamikussá váljon, szükség van a világpiaci árfolyamatok normalizálódására, az ellátási láncok helyreállására, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő átállásra, amelyben különösen is nagy szerepe van az oktatásnak, a munkaerő képzésének – magyarázta a szakértő.
– A növekedést érdemben visszafogta chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslésünk szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robusztus rendelésállománynak köszönhetően – kommentálta a számokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: „az idei növekedési előrejelzést meredeken, nyolcról hét százalékra csökkentjük, míg a jövő évit hét százalékról 6,4 százalékra, azonban a 2023-as előrejelzést 4,4 százalékról 4,5 százalékra emeljük”.
