Eldőlt: az Orbán-kormány jövőre kifizeti a 13. havi nyugdíj teljes összegét. Most már kijelenthető, hogy ezzel sikerül eltakarítani a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legfájóbb örökségét.
A juttatás megszüntetéséről 2009-ben született döntés, miután Bajnai Gordon vette át a miniszterelnöki tisztséget a megszorításoktól megszorításokig bukdácsoló Gyurcsány Ferenctől. Az utód azonban ott folytatta, ahol az elődje abbahagyta. A Nemzetközi Valutaalap gyámsága alatt őrlődő ország lakossága újabb elvonásokkal szembesült. Ezek kiemelten érintették az idősebb korosztályt. Átütemezték a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január 1-jére, de döntöttek a 2010. évi korrekció elhagyásáról, míg a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részét már nem fizették ki. A pluszhavi juttatást pedig 2010-től teljes egészében megszüntették. Ez utóbbi helyett vezették be a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjpótlékot. Ezt azonban csak az Orbán-kormány tudta kifizetni, mert 2010 után sikerült helyreállítani az ország pénzügyi és gazdasági egyensúlyát.
A pótlék, azaz a prémium összege a kiemelt növekedésnek köszönhetően elérte idén a nyolcvanezer forintot, melyet most vehetnek kézbe a nyugdíjasok.
Az Orbán-kormány úgy tartotta meg a nyugdíjprémium intézményét, hogy mellette elkezdte a 13. havi juttatás visszaépítését. Ez az idén kezdődött el. Az eredeti terv az volt, hogy ezt négy részletben teszi meg az állam. A pluszhavi nyugdíj összege az idén első körben a nyugellátások januári összegének a 25 százaléka volt, míg 2022-ben ötven, majd 2023-ban 75 százalékra nőtt volna. Végül pedig 2024-ben érte volna el a teljes összeget. Ehhez képest már jövőre megkapják a teljes havi plusznyugdíjat az érintettek.
Ezt a magyar gazdaság teljesítménye teszi lehetővé, holott ne felejtsük el, hogy az elmúlt időszakban válságos hónapokat hozott hazánkban és az egész világon a koronavírus-járvány. Az Orbán-kormány azonban ezúttal sem nyúlt a megszorítások eszközéhez, amely Magyarországon a baloldal sajátja. A járványhelyzet ellenére fennmaradt a családtámogatások politikája, megmaradt a beruházások ösztönzése, és folytatódtak az adócsökkentések.
Mindezek együttes következményeként – ahogy azt a minap a Mediaworks–Hírcentrum megírta – január eleje és szeptember vége között a hat legnagyobb adóból – a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból – együttesen 1200 milliárd forinttal folyt be több, mint tavaly. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaság megtermelte a jövő év februárjában várható családi adó-visszatérítés fedezetét. Az egyszeri juttatás összege hatszázmilliárd forint. S jövőre tehát érkezik a 13. havi nyugdíj is, amelynek teljes költsége 320 milliárd forint.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei második negyedévben mintegy 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel a magyar teljesítmény meghaladta a válság előtti időszakét, és ismét az unió élmezőnyébe került hazánk.
A jövő évi kifizetések pedig a további lendülethez járulnak hozzá, egyre több hazai és nemzetközi elemzés mutat arra rá, hogy 2022-ben is robusztus marad magyar növekedés. Ezt segíti elő a keresetek növekedése is, már azt is tudjuk, hogy jövőre a minimálbér kétszázezer forintra, a szakmunkások legkisebb keresete pedig havi 260 ezer forintra emelkedik. Ennek köszönhetően 2022. január 1-jétől magasabb lesz a minimálbér összege, mint 2010-ben az átlagbér volt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
