A tavalyi gyengélkedés után idén újra erőre kapott az ingatlanbefektetési piac – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Takács Ernő, az egyesület elnöke a CBRE ingatlan-tanácsadó adataira hivatkozva arról beszélt lapunknak, hogy 2021-re a tavalyit húsz százalékkal meghaladó, 1,2–1,3 milliárd eurós forgalom várható, jövőre pedig megközelítheti a válság előtti, 2019-es év eredményeit. A legnagyobb fejlesztőket tömörítő szervezet elnöke a IX. ingatlanfejlesztés napja alkalmából úgy összegzett: 2021 az ingatlanbefektetési piacon is speciális időszak volt, hiszen az év elején még a koronavírus-járvány miatti korlátozások akadályozták a fellendülést, most pedig újabb fertőzéshullám rontja a kilátásokat. – A javuló folyamatok azonban egyértelműek, és reményeink szerint az idei 20-25 százalékos növekedést jövőre hasonló követi – jelentette ki Takács Ernő.
Erős hazai tőke
Az IFK elnöke emlékeztetett rá, hogy a világjárvány az ingatlanpiac négy-öt éves szárnyalását törte meg tavaly, az ingatlanbefektetések mértékének negyvenszázalékos visszaesését okozva. Akkor is látszott, hogy a megtorpanás átmeneti, a kilátások erős visszapattanást jeleztek előre, amelyet azonban az újabb fertőzési hullám ugyan lassított, de visszavetni nem tudott. Arra is kitért, hogy
igen komoly vagyon halmozódott fel az elmúlt években Magyarországon, amely már kereste a befektetési lehetőségeket.
A befektetési forgalom egyébként az egész térségben csökkent. – A V4-eket összehasonlítva a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte – emelte ki ugyanakkor Takács Ernő, rámutatva, hogy a magyar befektetők egyre hangsúlyosabban vannak jelen a régió országaiban, elsősorban Lengyelországban, de Romániában és a balkáni országokban is.
Iroda: bent lenni vagy nem bent lenni?
Takács Ernő rámutatott, hogy idei magyar sajátosság az irodapiaci tranzakciók magas aránya a teljes forgalmon belül. Míg a vírus megjelenése előtti években ez a szegmens negyven százalék körüli arányt tett ki, idén eddig a forgalom 85 százaléka ezen a piacon zajlott. Az irodai kínálat idén nagyságrendileg 120 ezer négyzetméterrel bővül, 2022 márciusáig pedig a budapesti állomány mérete várhatóan átlépi a szakmában mérföldkőnek tartott négymillió négyzetmétert. Az év második felében már erősödött a kereslet, az irodák újra kezdenek benépesülni, a dolgozók legalább részben visszatérnek, így a kihasználatlansági mutató 9,1 százalékra javult.
– Az üzleti bizalmi index erősödik, de azért törékenyebb a konjunktúra, mint azt pár hónappal ezelőtt vártuk. Sajnos ez érződik az irodapiacon is, a cégek többsége még mindig bizonytalan abban, hogyan fognak tudni bejárni az irodába, lesznek-e újabb korlátozások – vázolta fel a helyzetet lapunknak Borbély Gábor, a CBRE elemzési igazgatója.
Nem gondoljuk, hogy az irodának vége lenne, a feszes munkaerőpiacon a vonzó irodai környezet továbbra is fontos lesz az alkalmazottak toborzásában, megtartásában, ugyanakkor biztosan teret nyernek a hibrid megoldások
– mutatott rá Borbély Gábor.
Magyarországon nem tudunk olyan nagyobb cégről, amely egyértelműen azt üzenné, hogy nem tart fenn irodát
– hangsúlyozta az elemzési igazgató. A pandémia alatt azonban több vállalat jellemzően úgy terjeszkedik, hogy nem bérel több helyet, hanem rugalmas megoldásokat vezet be az irodahasználatban. A közepes méretű magyar cégek kifejezetten az irodába visszatérést képviselik, ugyanakkor például a nagyobb nemzetközi cégek akár 20-30 százalékot is csökkentenek helyigényben. Ez egyelőre átmeneti reakció, mivel a normális üzletmenet még nem állt helyre. Borbély Gábor hozzátette, hogy bár jelentős irodaterületek állnak fejlesztés alatt, a szerkezetépítés és az irodai kialakítások projektideje megnőtt, a költségekről nem is beszélve, ezért minden beruházást kétszer megfontolnak a cégek.
Balatoni árrobbanás
Eközben Takács Ernő szerint az ipari ingatlanoknál látványos bővülés várható, jövőre jelentős nagyságú állomány átadása várható. – A Covid elleni intézkedések hatására az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésnek indult tavaly, ami a logisztikai igény ugrásszerű növekedésével járt – közölte az IFK vezetője, megjegyezve, hogy
ez a terület továbbra is „vízfejű”, még mindig Budapestről és környékéről szól,
noha vannak fejlesztések Debrecen, Kecskemét vagy éppen Győr környékén is.
A lakáspiacon az egyesület a továbbiakban is lendületes növekedésre számít, részben a kormányzati támogatások, részben a Magyar Nemzeti Bank Zöldotthon programja révén. Takács Ernő szerint nekünk, magyaroknak az ingatlan menekülési befektetési termék, így az árak egy pillanatig nem csökkentek.
Budapesten ideig-óráig kis visszaesés volt tapasztalható tavaly, de most már újra a drágulás jellemző. A vidéki megyeszékhelyeken is gyakran látni két számjegyű áremelkedést, a Balatonnál pedig elképesztő árrobbanás zajlott az elmúlt másfél-két évben. Az új építésű lakások tömegével jelennek meg a déli parton budapesti árazással, akár 1–1,2 millió forintos négyzetméteráron
– fejtette ki Takács Ernő. Mint emlékeztetett rá, tavaly sokáig kivárás uralkodott az új lakások piacán, így az egy-másfél éve elhalasztott lakásépítési igények és a problémák megoldásának eredményeként jelenleg 35 ezer lakás áll kivitelezés alatt.
Hídavatás
Az IFK 2013. november 20-án rendezte meg először az ingatlanfejlesztés napját, arra emlékezve, hogy a Lánchidat 1849-ben ezen a napon avatták. A Lánchidat azért is tartják találó szimbólumnak, mivel az ingatlanfejlesztő egy beruházás során „hídszerepet” is betölt, hiszen valamennyi érintettet összeköti egymással. Ezen a napon a már megszokott módon kihirdetik a hallgatói ötletpályázat eredményét is. A pályázattal arra szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét, hogy mennyire összetett feladat az ingatlanfejlesztés, mennyi különböző szempont és szakterület összehangolására van hozzá szükség.
Borítókép: a Szervita tér a Szervita Square Buildinggel és a felújított Belvárosi Szent Anna-templommal. (Fotó: IFK)
