időjárás -7°C Timót 2022. January 24.
logo

Cinikusan a nyugdíjasok arcába nevettek a balliberálisok

Jakubász Tamás (MWH)
2021.12.05. 06:59 2021.12.05. 08:25
Cinikusan a nyugdíjasok arcába nevettek a balliberálisok

Ritkán látott cinizmussal alakította ki és vezette be az ingatlanadó szabályait az akkori Bajnai Gordon vezette baloldali kormány. Az utóbb alkotmányellenesnek bizonyuló közteher a társadalom legnagyobb részét csapásként érte volna, a baloldal a nyugdíjasokkal különösen méltánytalanul járt volna el. Adóretró című sorozatunk legújabb részében a 2009-ben megszavazott ingatlanadó történetét elevenítjük fel.

Igen gazdag a magyar társadalom – leginkább ez derült ki 2009 nyarán, az akkori világválság és hazai visszaesés idején. Az Országgyűlés ugyanis ekkor, egészen pontosan június végén, a szocialista–szabad demokrata kormányzás utolsó időszakában, Bajnai Gordon egyéves miniszterelnöki működésének kezdetén fogadta el az egyes nagy értékű vagyontárgyak megadóztatásáról szóló törvényt. A jogszabály ötletének felmerülésekor elsőre talán sokan azt gondolták, végre valaki célba veszi az igazán tehetőseket, a multimilliomosokat.

A részletek megismerése után érkezett a kijózanító pofon: Gyurcsány Ferenc utódja és az akkor még mindig együtt mozgó balliberális pártok az ország minden egyes ingatlanára adót vetettek ki. S a közteher nem is lett volna olyan kevés.

A forgalmi érték harmincmillió forintot meg nem haladó része után 0,25 százalékot, a harmincmillió forint feletti, de 50 millió alatti rész után 0,35 százalékot, az efölé eső részre pedig fél százalékot számítottak volna fel. A törvény annyi engedményt adott, hogy a harmincmillió forintnál kevesebbet érő ingatlanok adómentesek voltak. Az elvonás azonban ezzel együtt is igen sokakat érintett volna.

Az ingatlanadó ötletét a balliberálisok kimondottan cinikus módon valósították meg és tálalták a közvéleménynek. Bajnaiék például azzal érveltek, hogy a közteher a nyugdíjasokat nem sújtja, de ez valójában nem volt igaz. A törvény lehetővé tette, hogy a 62 évnél idősebbek és a rokkantnyugdíjasok – valamicske pluszadómentesség mellett – úgynevezett adófelfüggesztést kérjenek otthonuk kapcsán, de ez csupán annyit jelentett, hogy az érintetteknek életükben nem kellett a közterhet befizetniük.

A pénzt viszont az örökösöktől mindenképpen beszedte volna az adóhivatal. Ráadásul követelésének garantálásáért a hatóság jelzálogot jegyeztethetett be a nyugdíjasok lakására, így ha a törvény hosszabb ideig élt volna, az adóhivatal hitelezőként hagyatéki eljárások százezreibe kapcsolódott volna be, akár több millió forintot is követelve az örökösöktől.

A közvéleményben – részben a nyugdíjasok helyzete iránt tanúsított kormányzati közöny miatt is – komoly ellenállás alakult ki az ingatlanadóval kapcsolatban. Erre a Bajnai vezette kormányzatnak lényegében egyetlen állítása volt: aki nem tudja kifizetni az ingatlanadót, az költözzön kisebb lakásba. Az ingatlanadó-törvény kapcsán azonban nemcsak társadalmi ellenvetések fogalmazódtak meg, hanem jogiak is. Elsőként az adatvédelmi ombudsman emelte fel a szavát a nyilvánvaló hiányosságok miatt, majd az ügy az Alkotmánybíróság (AB) elé került.

A taláros testület döntését óriási érdeklődés előzte meg, részben amiatt is, mert az AB-től kiszivárgó információk kezdetben arról szóltak, hogy a gré­mium átengedi a jogszabályt. A felháborodás hatalmas volt. Végül, 2010 elején, az Alkotmánybíróság mégiscsak elkaszálta az ingatlanokat megadóztató szabályokat, az ingatlanadó alkalmazására így nem került sor.

Az alkotmányvédő testület persze – tehetjük hozzá –  nem vállalt túl nagy kockázatot, előzőleg ugyanis a Fidesz egyértelművé tette: kormányra kerülésekor a párt első döntései között szerepel majd az ingatlanadó visszavonása. Így nyilatkozott mások mellett a Magyar Nemzetnek akkoriban az egyik legfontosabb gazdasági szakember, Matolcsy György is.

A Fidesz véleményét pedig már akkor komolyan kellett venni, az MSZP ugyanis addigra – legalábbis névleg – kisebbségben kormányzott: az őszödi beszéd, a BKV körüli korrupciós botrányok, a brutálisnál is brutálisabb 2009-es megszorítások és a devizahitelesek cserbenhagyása miatt a szocialisták támogatottsága a mélybe zuhant, az SZDSZ kedveltségéről pedig eleget mond, hogy a párt 2010-ben már nem is került be a parlamentbe.

Összességében: a 2009-es ingatlanadó ügye minden adóügyi demagógia kapcsán intő példa lehet. A szabályozásnak azzal az ürüggyel fogtak hozzá – és a jogszabály is ezt a címet kapta –, hogy megadóztatják a gazdagokat. Ennek az lett a vége, hogy a középosztály és a nyugdíjasok nagy részére is adót vetett ki a balliberális kormánytöbbség. S ne legyenek kétségek, a szitához hasonlatos szabályozás miatt a gazdagok megtalálták volna a módját, hogy nagyobbrészt kivonják magukat a közteher megfizetése alól.

Borítókép: Fővárosi ingatlanok (Fotó: Bach Máté)

Gyurcsány 2007-es adóterrorját másolná Karácsony?

Tízezer vagyonvizsgálat, avagy egy tanulságos történet bicskanyitogató hivatali ügymenetről, hatalmi érzéketlenségről és arról, hogy a baloldali kormányzás idején egészen apró dolgokba is beleszólt a nemzetközi tőke.