A tavaszi országgyűlési választások egyik hangsúlyos témája lesz a lakhatás kérdése, ebből kiindulva arra kértük a pénzügyminiszter helyettesét, foglalja össze, hogy a 2010 óta tartó három parlamenti ciklus döntései alapján mit mutathat fel a kormány ebben a kérdésben.
– Mint mindig, most is érdemes a kiindulóponttal kezdeni. Bemutatni, milyen mélységes mély gödörbe lökte a lakás, a lakhatás ügyét is a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a kétezres években
– kezdte a Mediaworks Hírcentrumának adott válaszát Tállai András. Az államtitkár felidézte: az első Orbán-kormány otthonteremtési programjával több százezer család tudott a lakáskörülményein javítani. – A szocialista kormány 2003 közepétől szigorította a lakástámogatások feltételeit, majd korlátozta a lakáshitelek után járó adókedvezményt, amelyet 2007-ben teljesen meg is szüntetett. 2009-ben a szocpol és a kamattámogatások eltörlésével lényegében az egész lakástámogatási rendszert kivégezték – emlékeztetett Tállai András, hozzátéve: a baloldal választási ígéretei között akkor is szerepelt a támogatások megtartása, bővítése. – Ugyanilyen módon jártak el a ma általuk oly nagyon szorgalmazott bérlakásépítések kapcsán is – folytatta a miniszterhelyettes. Az első Orbán-kormány bérlakásprogramja részeként hatvanmilliárd forintból 12 ezer bérlakás létesült.
Ezt a programot a szocialista vezetésű kormány megszüntette. A baloldal bérlakásprogramjából pedig szinte semmi nem valósult meg: 2002–2010 között nem egészen 0,3 milliárd forintot költöttek bérlakásprogramjukra. Röhejes nagyságú összeg
– fogalmazott a miniszterhelyettes.
Ezután arról beszélt: a baloldal a választási kampányokban mindig megígéri, hogy majd javít a családok lakhatási feltételein, bérlakásokat is ígér tízezres nagyságrendben, de a múlt történései azt mutatják, ezeknek a kampányszövegeknek nem szabad hinni. Tállai András szerint nagy kérdés az is, hogy a baloldal megtartaná-e az elmúlt tíz évben bevezetett lehetőségeket.
A Fidesz–KDNP-kormány új otthonteremtési programot indított: 2015. július 1. és 2021. október vége között közel kétszázezer család csokkérelmét fogadták be majdnem 633 milliárd forint összegben. Az otthonteremtést a kistelepüléseken elősegítő, úgynevezett falusi csokra 2021. április végéig több mint 144 milliárd forint összegű támogatási kérelmet fogadtak be, s további 13,5 milliárd forint falusi adó-visszatérítési támogatásra érkezett igény. A lakáscélú kölcsöntartozással rendelkező, további gyermeket vállaló családoknak nyújtott törlesztési támogatásra fordított állami kiadás ebben az évben eléri a 27 milliárd forintot
– sorolta a miniszterhelyettes. – A sor azonban itt nem ér véget – tette hozzá. 2021. január 1-jével a kormány tovább bővítette az otthonteremtési programot: ismét él az ötszázalékos kedvezményes lakásáfakulcs, ezenfelül a gyermekes családok áfamentesen vásárolhatnak új lakást. További kedvezmény, hogy a csokot igénylő családoknak a megvásárolt lakásuk után illetékmentesség jár. Emellett a lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséhez nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségei is szélesednek azáltal, hogy egyszerre fennálló több hiteltartozásra is érvényesíthető a támogatás. – S akkor még nem beszéltünk a 2021. január 1-vel útjára indult otthonfelújítási programról. Ennek segítségével több százezer család újíthatja fel, korszerűsítheti lakását – eddig több mint 122 milliárd forint összegű támogatási kérelem érkezett be.
Tállai András szerint félő, hogy ha 2022-ben a baloldal jut hatalomra, ezek a kedvezmények semmivé válnak.
– Jól látható, hogy Gyurcsányéknak az otthonteremtés csak ellenzékben fontos, kormányon építés helyett csupán rombolnak és megszorításokat vezetnek be
– fogalmazott a miniszterhelyettes. Szerinte mindezek miatt sok családnak hatalmas téttel bír majd a jövő évi voksolás.
Borítókép: Új lakások (Fotó: Kurucz Árpád)
