Így álltunk fel a szégyenpadról

Jelentős eredményeket és sikereket hozott az elmúlt tizenegy évben az Orbán-kormány gazdaságpolitikája. A balliberális hatalomgyakorlás sereghajtó pozícióba gyengítette az országot, 2010 után azonban mára több területen is az unió élmezőnyébe kerültünk. Összefoglaltuk, hogy egy esetleges kormányváltás után mi minden kerülne veszélybe.

 A munkaerőpiaci pangás mutatója alapján Magyarország a negyedik legjobb helyen áll európai viszonylatban.

Jelentősen enyhült a kiszolgáltatottság

A harmadik rész arról szólt, hogyan csökkentette jelentősen az ország kiszolgáltatottságát az Orbán-kormány.A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok ugyanis a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak. Lényegé­ben mindenféle koncepció nélkül elherdálták a nemzeti tulajdont. Eladták a közműcégeket is, garantált nyereség biztosítása mellett. Ebből következett az energiaárak folyamatos emelkedése. A fordulat 2010 után következett be, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban magyar tulajdonba kerüljenek a cégek. Így vette vissza az állam az energiaszektorban és a bankszektorban is a vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. 

Mintegy hatezermilliárd forinttal nőtt 2010 óta az állami vagyon nyilvántartási értéke, amely most már megközelíti a 18 ezer milliárd forintot.

A devizahitelezés elszabadulása is erősítette 2002 után a kiszolgáltatottságot. Egészen 2010-ig az államadósság jelentős növekedése mellett a háztartásokat és a vállalkozásokat is gyors ütemű eladósodás jellemezte – 2002 és 2008 között a háztartások GDP-arányos hitelállománya a háromszorosára, a vállalkozásoké a másfélszeresére nőtt. A kölcsönök tömeges bedőlése egyrészt a túlzott hitelfelvételnek volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a törlesztőrészletek megugrottak az ügyfelekre hárított kockázatok miatt. Az Orbán-kormányzat által végrehajtott forintosítás felért egy kármentéssel, különösen azért, mert jó időben lépett – a svájci frank jelentős erősödése előtt, amely beláthatatlan károkat okozott volna.

Az elmúlt évek szintén nagy eredménye, hogy kedvezően változott az államadósság szerkezete. Az ország finanszírozása biztonságosabb lett. Megdöbbentő, de 2006-ban ott tartottunk, hogy a Világbank adatai szerint Sierra Leone után a hetedik legeladósodottabb ország voltunk a világon. Ráadásul a külső adósság rendkívüli mértékben megnövelte az ország kiszolgáltatottságát. Ez is megváltozott, mert 2010 óta az államadósságon belül a külföldi pénzben fennálló tartozás ötven százalékról húsz százalék alá csökkent. Sőt az államadósság negyede ma már a magyar családok kezében van, ez az arány tíz évvel ezelőtt mindössze három százalék volt.

A költségvetésből kifizetett kamatot így nem a külföldiek, hanem a magyar családok kapják meg, ezzel ez a pénz visszajut a magyar gazdaság vérkeringésébe.

Segély helyett fizetés

Külön cikkben írtunk arról is, hogy az Orbán-kormány elmúlt három ciklusa alatt 74 százalékkal nőtt a hazai minimálbér és 87 százalékkal a bérminimum vásárlóértéke. Ennél magasabb dinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia mutatott fel. Ehhez képest 2002 és 2010 között Magyarország volt az egyetlen ország Európában, ahol csökkent a minimálbér reálértéke. Januártól a kétszázezres minimálbér több lesz, mint amennyi a baloldali kormány alatt, 2010-ben az átlagbér volt.

Ez is része a munkára épülő gazdaságpolitikának, hiszen a fizetés jelent kiutat a szegénységből, nem pedig a segélyezés. Ezen a téren is érdemi az előrelépés. Kiválóan mutatja a szegénység visszaszorításáért 2010 óta tett gazdaságpolitikai lépések eredményét a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők számának változása. Ez azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem dolgozik, azaz ez esetben mindenki gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli. A kétezres évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. A foglalkoztatás bővülésének, a kedvezőbb gazdasági körülményeknek az lett az eredménye, hogy 2019-ben a gyermekek 5,6, a felnőttek 5,3 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban. 

Az ­uniós országok között is jelentősen javult a pozíciónk, a mutató ugyanis 2012-ben és 2013-ban az uniós rangsorban még az egyik legrosszabb, míg 2019-ben a 18 év alattiak körében a hatodik, a 18–59 évesek esetén pedig a harmadik legjobb volt.

Visszaszorult a feketegazdaság

Az elmúlt tizenegy év szintén nagy sikere a feketegazdaság elleni küzdelem. Negyedére csökkent az adóelkerülés Magyarországon. Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, amely kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál. Ezt azt jelenti, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek (ilyen például az online pénztárgépek működtetése) köszönhetően javult az adómorál, jelentősen mérséklődött a csalárd cégek száma. Ennek legnagyobb nyertesei a tisztességesen működő vállalkozások. Az Orbán-kormány 2010 után azt az elméletet ültette át sikerrel a gyakorlatba, miszerint ha kisebb az elvonás mértéke, akkor a közterheket minél többen igyekeznek befizetni, többen kerülik a visszaélésekkel járó büntetések kockázatát.

A balliberális kormányzás 2010 előtt látott gyakorlata megmutatta, hogy a fentiekhez képest teljesen más irányú gazdaságpolitika várható, ha 2022-ben hatalomváltás lesz. A bizonyítottan sikeres modellt felváltaná az a többszörösen bukott rendszer, amely végül mindig megszorításokba torkollott.