Igen jó évet zártak a részvénypiacok, és ezzel lényegében megmaradt a 13 éve, a 2008-as válság mélypontja óta tartó hosszú távú emelkedő trend a legnagyobb tőzsdéken. Tavaly márciusban, a világjárvány kezdetekor, amikor a tőzsdék gyakorlatilag összeomlottak, a pánik igen mélyre taszította a részvényárfolyamokat, szinte senki nem gondolta volna, hogy a piacok gyorsan kiheverik ezt a sokkot, sőt a közvetlenül a járvány előtti szinteknél sokkal magasabbra emelkednek.
A folyamat ugyanakkor nem véletlenül következett be: a jegybankok és a kormányok azonnal a gazdaság és a piacok segítségére siettek, hogy ne okozzon a járvány olyan nehezen kiheverhető károkat, mint például a 2008-as pénzügyi válság. A legnagyobb jegybankok szokatlanul nagy összegű eszközvásárlási programokat indítottak, amelyek lehetővé tették, hogy a piacokon elcsituljon a pánik, egyúttal a pénzügyi rendszer is jól működjön. A tőzsdei árfolyamok így a nagy mélységből emelkedni kezdtek, és év végére megközelítették a járvány előtti szinteket. Az már jól látszott, hogy noha a járványnak újabb hullámai jönnek, ezek a gazdaságnak egyre kisebb kárt okoznak, hisz sikerül a termelést helyreállítani.
A jegybankok ez év elején még nem változtattak monetáris politikájukon, nehogy megakadjon a megindult gazdasági növekedés lendülete, így fennmaradtak a nagy összegű eszközvásárlási programok. Az így a piacra áramló pénz jelentős része a részvénypiacokra került, így azokon folytatódott a jelentős emelkedés.
A legfontosabb index, az amerikai S&P–500 az év elején 3650 ponton állt, az év végéhez közeledve pedig 4800 pontot ér, ami 30 százalékos emelkedést jelent. Ez önmagában is ritka teljesítmény, de egy olyan időszakban, amikor nem sikerült minden gazdasági problémától megszabadulni – hisz a járvány okozta gazdasági problémákat most az infláció váltotta fel –, különösen szép eredmény.
Az emelkedő trenden belül azonban megfigyelhető egy érdekes változás: míg az év közepéig a húzóerőt az internetes és technológiai cégek részvényei jelentették, mivel a járvány alatt jellemző lezárások, korlátozások idején termékeik és szolgáltatásaik iránt különösen nagy volt a kereslet, addig az elmúlt hónapokban ebben változás következett be: a kereslet a hagyományos szektorok felé fordult, miután már ezeket sem sújtják a járványhatások.
Ennek megfelelően a technológiai részvényeket nagyobb súlyban tartalmazó Nasdaq Composite index emelkedése lassult, és nem is éves csúcsán készül zárni. Éves teljesítménye persze így is igen szép, eddig 25 százalékos emelkedést mutat, értéke 15 800 pont. Az index emelkedése a 13 éves trend során egészen különleges mértékű: több mint tízszeresére nőtt, de az S&P–500 esetében is hatszoros a növekedés.
Az európai indexek esetén valamivel kisebb az emelkedés, mint amerikai társaiknál, de így is szép teljesítményt mutatnak. A német DAX index, amely az év folyamán 30-ról 40 tagúra bővült, közel 20 százalékkal került feljebb az év folyamán, itt a 13 éves teljesítmény egyébként négyszeres. A francia index, a CAC–40 viszont kiemelkedő teljesítményt nyújtott 28 százalék körüli emelkedéssel, nem is véletlen, hogy az év folyamán pár napra a világ leggazdagabb embere lett Bernard Arnault, a Louis Vuitton fő tulajdonosa a részvény páratlan emelkedése nyomán. A londoni tőzsde teljesítménye ugyanakkor jóval elmaradt a nagyobb kontinentális társintézményekétől: csak 12 százalékkal került feljebb az év folyamán. Ennek döntő oka a brit EU-kilépés lehet, hisz az a vártnál jóval nagyobb károkat okozott eddig az országnak.
Végül nézzük a hazai börzét: az évet 42 ezer ponton nyitó BUX 50 ezer ponton várja a zárást, ami közel 20 százalékos emelkedés, novemberben azonban az index elérte az 56 ezer pontot is, ekkor 33 százalék volt a nyereség az év elejéhez képest.
