Nemigen enyhült az idén a csiphiány

A jövő év második fele hozhat némi megnyugvást annak a 169 iparágnak, amelyiket érinti az évek óta fennálló csiphiány. A globális piacokat megbénító és megdrágító helyzetre sem az Egyesült Államok, sem Európa nem képes választ adni.

Robotic arm with microchip Fotó: WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LI

Fagy, aszály és tűz

Nemcsak a szűkös gyártókapacitás, hanem balesetek, vis maiorok is hátráltatták a kínálatot. Az idén februárban a texasi Austinba érkező kivételesen hideg tél miatt elégtelen volt az áramellátás, ezért a helyi Samsung és az NXP Semiconductors üzemét le kellett állítani. A 2020-ban a globális csipgyártás felét adó Tajvant pedig az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszálya sújtotta. A csipgyártáshoz nagy mennyiségű ultratiszta víz szükséges, a Taiwan Semiconductors például napi 36 ezer köbméter vizet használ el, emiatt korlátozni kellett a gyártást. Még 2020 októberében ütött ki tűz a japán Asahi Kasei gyárában, majd az autókba épített mikrokontrollerek globális termelésének mintegy harmadát adó, szintén japán Rensas Electronics üzeme gyulladt ki, mindkét esetben több hónapos leállást okozva.

Tajvan nyeregben, a Nyugat lemaradt

Kérdés, hogy hogyan tovább. Több vállalat is kapacitásbővítést, terjeszkedést jelentett be az idén, ami egyrészt a történtek, másrészt annak fényében sem csoda, hogy előrejelzések szerint a csipipar termelése a következő tíz évben 56 százalékkal növekszik – ha rendelkezésre áll a megfelelő gyártókapacitás. A piacot domináló távol-keleti vállalatok mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is jelentősebb szeletet szeretne magának. A Taiwan Semiconductors már a válság komolyra fordulásakor bejelentette üzembővítését, amivel várhatóan 2022 második felére készül el, de Kelet-Európában is terjeszkedne (Litvániában, Csehországban vagy Szlovákiában). Az Egyesült Államok tavaly iparági ösztönzőprogramot jelentett be, de konkrét beruházást onnan csak a dél-koreai Samsung jelentett be, a cég texasi üzemét bővítené 17 milliárd dollárból. 

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos viszont nemrégiben úgy fogalmazott a CNBC-nek, hogy nem látja megvalósíthatónak az Európai Unió teljes önállátását e téren. Ennek oka az, hogy

jelenleg nincs esély arra, hogy több ország összefogjon és 150 milliárd dolláros befektetést valósítson meg.

Szerencsére Európának az informatikai eszközök gyártásához kevésbé, inkább az autóiparának van szüksége a lapkákra, e téren pedig továbbra is cél az önellátás. Ez még messze van, hiszen a globális csiptermelésnek csak tizede érkezik Európából, ha ez a tervek szerint meg is duplázódik 2030-ra, akkor is elmarad az arány az 1990-es évekre jellemző negyven százaléktól.

Borítókép: Robotkar tart egy csipet (Fotó: Wladimir Bulgar/ Science Photo LI)