Mindegyik iparág, amelyik a termelésének több mint egy százalékát költi csipekre, érintett a válságban a Goldman Sachs megállapítása szerint, amely összesen 169 érintett iparágat számolt össze. Olyan átokként ül a piacokon a globális csiphiány, mint a járvány. Ugyan a két jelenség összeköthető, valójában a félvezetők hiánya már négy évvel ezelőtt is jelen volt, a pandémia csak súlyosbította a helyzetet. Az ok akkoriban az volt, hogy az informatikai és a távközlési piac rohamos növekedését nem tudták követni a beszállítók. Közben az 5G-s mobilkommunikációt is egyre több ipari szereplő kezdte el hasznosítani, a technológia kitört a távközlési vállalatok kísérletezési köréből, ráadásul a magánszektorban is egyre több kütyüre merült fel igény.
Olaj a tűzre újra és újra
Mivel időközben a csipek alapanyagai, a félvezetők is drágultak, ennek a hiánnyal együttes hatása komoly áremelkedéseket okozott, a helyzetet pedig súlyosbította a 2018 elején kirobbant kereskedelmi ellentét az Egyesült Államok és Kína között.
Az USA szerette volna megvédeni iparát és piacait, de ellentétes hatást ért el, mivel nem volt képes teljes mértékben az önellátásra csipfronton.
A globális kínálat tovább szűkült a gazdasági megtorpanást is magával hozó koronavírus-járvány miatt, amikor is egészségügyi megfontolásokból az üzemeknek rövidebb-hosszabb időre le kellett állniuk. Közben pedig az otthoni munkavégzés és tanulás újabb lendületet adott a keresletnek, és megélénkült a felhőszolgáltatások iránti igény, ami miatt bővíteni kellett a szerverparkokat, adatközpontokat. Erre tett rá még egy lapáttal a járműipar váratlanul gyors újraindulása, csakhogy a mai napig nem üzemelhetnek a kívánt lendülettel a hiány miatt, a kényszerleállások egész évben tartottak és várhatóak 2022-ben is.
Ehhez az is hozzájárult, hogy korábban a csipgyártóknak dönteniük kellett, hogy az infokommunikációs piacot vagy az autógyártást szolgálják ki, mert egy-egy üzem nem képes egyszerre mindkét iparnak gyártani.
A mérleg nyelve végül az előbbi felé lengett ki.
