– A tavalyi évben is érkeztek hazánkba uniós források, a vita most a Helyreállítási Alap 2500 milliárd forintjáról szól, de annak is leginkább az előlegéről. Ez nem jött meg tavaly, mivel az Európai Bizottság politikai okokból nem fogadta el a magyar helyreállítási tervet. Ez mintegy 325 milliárd forintot jelentett volna. Mindezek mellett nem indult be az új, 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásainak utalása, de ez nem is rendhagyó, ennek a gyakorlat szerint még nincs itt az ideje – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. A Századvég vezető közgazdásza jelezte: a korábbi programozási időszak (2014–2020) forrásai viszont megérkeztek 2021-ben.
– A múlt évben, mintegy 3,9 milliárd euró jött Magyarországra, ez nagyjából 1400 milliárd forintnak, az éves GDP 2,6 százalékának felel meg. A korábbi években közel ötmilliárd euró érkezett hazánkba. Ez az adat ugyanakkor nem mond el mindent arról, hogy az uniós pénzek mennyivel járulnak hozzá az éves gazdasági növekedéshez, az egy ennél lényegesen összetettebb kérdés – magyarázta a szakértő.
Szakáli István Loránd egyértelművé tette, hogy az uniós támogatások elapadása most már nem fektetné kétvállra a magyar gazdaságot, bár az a magyar gazdaságnak kedvezőtlen lenne, hogy csak megnyitjuk a piacainkat és befizetünk a közös kasszába, de nem kapunk semmit cserébe.
– A magyar gazdaságpolitika irányítói felkészültek arra, hogy ez ne jelentsen akadályt. A többi között azért, mert az uniós forrásból tervezett programokat a nemzeti költségvetésből a kormány már elindította. Ehhez az is kellett, hogy a nemzetközi pénzpiacok bízzanak a magyar gazdaságban, amit a hitelminősítők vissza is igazoltak. Viszonylag olcsón tudunk forráshoz jutni, jó az ország megítélése. Hitelképesek vagyunk, akár a piacokról is tudjuk finanszírozni ezeket a kiadásokat – magyarázta a szakértő. A kormány így el tudta indítani uniós támogatások nélkül is a szóban forgó programokat, mert ezek a pénzek előbb vagy utóbb minden bizonnyal meg fognak érkezni, mert ezek a források járnak Magyarországnak.
– Az ország függősége az európai uniós forrásoktól csökkent. Nem volt mindig ilyen a helyzet. Emlékeztetnék arra, hogy például 2007-ben 0,3 százalékos volt a növekedésünk, miközben a szlovákok növekedése 10,8, a lengyeleké 7,1 százalék volt. Úgy, hogy már masszívan érkeztek az uniós pénzek – ismertette a közgazdász.
– A 2008–2009-es válság után négy-öt év kellett ahhoz, hogy a gazdaság kilábaljon a nehéz időszakból. Ehhez képest most, a koronavírus-járvány miatt kialakult krízisből már a múlt év első felében kilábaltunk. Ez is azt mutatja, hogy a 2010 körüli időszakban nagyobb volt az uniós források szerepe a magyar gazdaság stabilizálásában. Azok nélkül elapadt volna különböző területek finanszírozása, a nemzeti források nem álltak rendelkezésre, a költségvetési hiány is magas volt, ahogy az államadósság is. Akkor szükségesek voltak az uniós pénzek, de az utóbbi években megváltozott a helyzet. Az uniós források most is fontosak, de a magyar gazdaság teljesítménye – 2010-hez képest a GDP 87 százalékkal növekedett, közel egymillió fővel többen dolgoznak – lehetővé teszi, hogy azok ne legyenek nélkülözhetetlenek, bár ettől függetlenül, ami jár, az jár, azt meg kell kapnunk – tette hozzá Szakáli István Loránd.
Borítókép: A 2010 körüli időszakban még nagyobb volt az EU-s források szerepe (Fotó: Mirkó István)
