– Az ország függősége az európai uniós forrásoktól csökkent. Nem volt mindig ilyen a helyzet. Emlékeztetnék arra, hogy például 2007-ben 0,3 százalékos volt a növekedésünk, miközben a szlovákok növekedése 10,8, a lengyeleké 7,1 százalék volt. Úgy, hogy már masszívan érkeztek az uniós pénzek – ismertette a közgazdász.
– A 2008–2009-es válság után négy-öt év kellett ahhoz, hogy a gazdaság kilábaljon a nehéz időszakból. Ehhez képest most, a koronavírus-járvány miatt kialakult krízisből már a múlt év első felében kilábaltunk. Ez is azt mutatja, hogy a 2010 körüli időszakban nagyobb volt az uniós források szerepe a magyar gazdaság stabilizálásában. Azok nélkül elapadt volna különböző területek finanszírozása, a nemzeti források nem álltak rendelkezésre, a költségvetési hiány is magas volt, ahogy az államadósság is. Akkor szükségesek voltak az uniós pénzek, de az utóbbi években megváltozott a helyzet. Az uniós források most is fontosak, de a magyar gazdaság teljesítménye – 2010-hez képest a GDP 87 százalékkal növekedett, közel egymillió fővel többen dolgoznak – lehetővé teszi, hogy azok ne legyenek nélkülözhetetlenek, bár ettől függetlenül, ami jár, az jár, azt meg kell kapnunk – tette hozzá Szakáli István Loránd.
Borítókép: A 2010 körüli időszakban még nagyobb volt az EU-s források szerepe (Fotó: Mirkó István)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!