Noha a gazdasági növekedés a téli lassulást követően várhatóan ismét lendületet vesz, az energiaárak további emelkedése magasabb inflációs nyomást és fékeződő gazdasági növekedést okoz – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint a 2021-es jelentős, 5,3 százalékos bővülést követően az EU gazdasága 2022-ben négy százalékkal, 2023-ban pedig 2,8 százalékkal nő. Az euróövezetben idén is négyszázalékos növekedés várható, ami 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik.
Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a koronavírus-világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak.
A tavaly tavasszal indult és kora őszig töretlenül folytatódó erőteljes gazdasági fellendülés után a növekedési lendület 2021 utolsó negyedévében az EU-ban 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2 százalékról.
A gazdasági növekedés alakulását továbbra is a világjárvány alakítja, a logisztikai és ellátási nehézségek, köztük a félvezetők és egyes fémáruk hiánya szintén nehezíti a termelést, legalább az idei év első felében.
Az előrejelzés azt feltételezi, hogy a koronavírus-fertőzés jelenlegi hullámának a gazdaságra gyakorolt nyomása rövid életű lesz. Az ellátási feltételek normalizálódásával és az inflációs nyomás mérséklődésével a gazdasági aktivitás várhatóan visszanyeri erejét.
A folyamatosan javuló munkaerőpiac, a magas háztartási megtakarítások, a továbbra is kedvező finanszírozási feltételek, valamint a járvány utáni helyreállítást segítő uniós eszköz (RRF) teljes körű kiaknázása egy elhúzódó és erőteljes expanziós szakasz fenntartását szolgálja.
Az inflációs várakozások az őszi előrejelzéshez képest jelentősen felfelé módosulnak, ami a magas energiaárak hatásait, valamint az inflációs nyomás más árukategóriákra gyakorolt, ősz óta tartó erősödését is tükrözi.
A tavaly negyedik negyedévi, rekordmagasságú 4,6 százalékos infláció után az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja 2022 első negyedévében eléri a 4,8 százalékos csúcsot, és az év harmadik negyedévéig három százalék felett marad. Ahogy a kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás enyhül, az infláció várhatóan 2,1 százalékra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt az Európai Központi Bank által meghatározott kétszázalékos célszám alá zuhan 2023-ban.
Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága visszanyerte növekedési lendületét 2021 végén. Noha az ellátási lánc zavarai a feldolgozóiparban negatívan befolyásolták a GDP növekedését, az ipari termelés szeptember óta helyreállt. A magyar GDP a becslések szerint 6,5 százalékkal növekedett 2021-ben.
Az uniós szakértők úgy vélik, idén 5,4 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, mivel a magas infláció aláássa a háztartások vásárlóerejét és csökkenti a fogyasztói bizalmat.
Jövő évre vonatkozóan az Európai Bizottság azt feltételezi, hogy a magyar gazdasági növekedés 3,2 százalékra lassul, miután a gazdasági aktivitás már az idén visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, és megszűnnek a pandémia miatt ideiglenesen bevezetett szakpolitikai támogatások.
A jelentésben az áll, hogy az infláció az elmúlt hónapokban magas maradt, decemberben 7,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. A lakossági energia- és az üzemanyagárak szabályozása ugyan csökkentette a fogyasztói kiadásokat, de az alapinfláció tovább emelkedett. Az alapvető élelmiszerekre bevezetett átmeneti árstop a becslések szerint, 2022-ben 0,1 százalékkal csökkenti az inflációt.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székháza (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
