Áprilistól kilőttek a hitelkamatok

A folyamatos jegybanki kamatemelések hatása április elejétől egyre erősebben érződik a lakossági hiteleknél. Eddig gyakorlatilag már három hullámban drágítottak a termékeiken a hazai hitelintézetek, azaz minden héten feljebb és feljebb kúsznak a kamatok. Ez igaz mind a jelzáloghitelek, mind a személyi kölcsönök esetében is.

A legutóbbi jegybanki kamatemelés hatására az irányadó egyhetes betéti kamat már hat százalék fölé emelkedett, de a jegybanki alapkamat is 4,4 százalékos értéken állt meg a márciu­si kamatdöntő ülés után – hívja fel a kölcsön felvételére készülő ügyfelek figyelmét a Bank360.hu pénzügyi-hitelezési szakportál. A hitelpiac korábban még nem sokat mozgolódó szereplői a tavasz második hónapjában egyre-másra árazzák és alakítják át a kínálatukat.

Az első fecske az UniCredit Bank volt, amely már március 29-én módosított a kamatkondíciókon. A személyi kölcsönök kamata 0,5-1,25 százalékkal kúszott feljebb, a jelzáloghiteleknél 0,3–0,59 százalék közötti emelést hajtottak végre. Április elsején aztán jöttek tömegesen a további banki kamatemelések. 

A CIB Bank módosította a lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök feltételeit is. A jelzáloghiteleknél a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata 0,4-0,5 százalékkal emelkedett, a személyi kölcsönöknél 0,46-1,96 százalékos emelést hajtottak végre. Az Erste Bank a fogyasztóbarát személyi kölcsön feltételeit írta át, ami 0,5–1,77 százalék közötti kamatemelkedést jelent. A K&H Banknál a jelzáloghitelek kamata emelkedett április 1-jétől: a kamatperiódus hosszához igazodva 0,3-0,4 százalékkal, a fix 15 éves és fix 20 éves lakáshitelek ára 0,9 százalékkal ment feljebb.
A Budapest Bankkal összeolvadó MKB Bank már a frigy legelején, április 1-jétől módosított a hitelfeltételeken. A fogyasztóbarát személyi kölcsön esetében a minimum hitelösszeg egymillió forintról 500 ezer forintra csökkent, a minimumjövedelem viszont jelentős mértékben, százezer forinttal megemelkedett. Kamatemelést a hagyományos személyi kölcsönöknél hajtott végre az MKB, 0,5-1,5 százalékos mértékben. Az OTP Banknál a szabad felhasználású jelzáloghitelek drágultak: a fix kamatozású konstrukciók, lejárattól függően, 0,5, 0,15, illetve 0,14 százalékponttal.

A bankok április második hetében aztán ott folytatták a kamatemeléseket, ahol az elsőben abbahagyták – fogalmaz a szakportál. A hitelfelvevők már nem csak a törlesztőrészletek miatt kapkodhatják a fejüket, a kölcsönökért elvárt jövedelmek még a kamatoknál is jobban változnak. 

A Cetelem több területen is módosított személyi hitelkonstrukcióján: többek között az összegsávokon. Ezentúl különbséget tesznek 250 ezer forint jövedelem alatt és felett: azok, akik az utóbbi csoportba tartoznak, valamivel olcsóbban vehetik fel a kölcsönt.
Mellette a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál is változtak vagy változnak a feltételek. Az előbbinél most 9,45 és 17,95 százalékos ügyleti kamattal lehet igényelni kölcsönt, attól függően, hogy mi a hitelcél, és hogy mekkora jövedelmet igazol a kérelmező. Az utóbbi viszont csökkentette április 14-től az elvárt minimum nettó jövedelmet a szabad felhasználású személyi kölcsönénél. Ezzel együtt viszont emelkedtek a kamatok.
A bankok húsvét után sem álltak le a kamatemelésekkel. Az Erste Bank kisebb mértékű emelést hajtott végre a szabad felhasználású, a hagyományos és a fogyasztóbarát jelzáloghiteleknél is. A Gránit Bank szintén módosított a jelzáloghitelek feltételein: a lakásvásárlásra és szabad felhasználásra igényelhető kölcsönöknél 1,03 százalékpontos emelést hajtottak végre. Az egyaránt a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank a futamidő ­végéig fix, a Takarékbank pedig a húszéves kamatperiódussal felvehető jelzáloghitelek kamatát emelte meg 1,01 százalékponttal.
A folyamatosan szigorodó kamatkörnyezetben az emelések azonban szinte kizárólag a hiteleket érintik, betéti akciókról, lekötésekről nem szólnak a reklámok. Az ügyfelek a tartósan magas infláció mellett lassan már azt is elfelejthetik, mi a pozitív reálkamat.

Borítókép: illusztráció