Válságról válságra, sok mindenen túl van már az Orbán-kormány

A Nemzetközi Valutaalap visszahívása, az áfaemelés vagy az államkötvények bóvliba sorolása csak a jéghegy csúcsa, ami komoly kihívás elé állította a 12 éve regnáló kormányt. A Vg.hu cikkében sorba vette, milyen válságokat élt túl a magyar miniszterelnök.

Budapest, 2022. május 25. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelita kolostorban 2022. május 25-én. A Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedõcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A 2012-es euróválságot a magyar gazdaság igencsak megsínylette, az 1,6 százalékos recesszió és a 3,4 százalékos reálbércsökkenés pedig annak fényében egyáltalán nem nézett ki jól, hogy 2010-ben még teljesen másképp képzelte el a kormányzati ciklust a miniszterelnök, 2012-re már az elrugaszkodás évét vizionálta. 

A Vg.hu szerint ehhez képest ekkor már kifejezetten elnyújtott helyreállítási cikluson volt túl a hazai gazdaság, gyakorlatilag évek óta alig volt növekedés, az életszínvonal romlott, az építőipar válságban volt. 

Ráadásul számos népszerűtlen intézkedést is hozott ebben az időben a kabinet, amelyek a társadalom szimpátiáját a legkevésbé sem nyerhették el, elég csak a 27 százalékos áfára gondolni. Ennek is tudható be, hogy 2012 májusában az akkori közvélemény-kutatások szerint az MSZP lényegében beérte a Fideszt.

Migrációs válság

Bár ma már sokan úgy emlékeznek vissza a 2015-ös migrációs válságra, mint ami a kormány pozícióit alapvetően megszilárdította, de ez nem volt mindig ennyire egyértelmű. A plakátkampányt (Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját), amely megágyazott a későbbi kommunikációnak, a kezdetektől rengeteg kritika érte, de ez eltörpül ahhoz képest, ami 2015 őszén, a határkerítés megépítésének bejelentésekor érte a magyar kormányt. 

Illegális bevándorlók kövekkel dobálják a magyar rendőröket Horgos 2 határátkelőnél 2015. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A magyar miniszterelnök Hitlerként ábrázolása gyakorlatilag hétköznapi rutinnak számított a nemzetközi és a magyar sajtóban, ahogy az uniós miniszterelnökök is előszeretettel kritizálták Orbán Viktort.

Ma már szinte feledésbe merülnek a magyar kormányfőt egykor hevesen támadó állami vezetők: Werner Fayman osztrák, Borut Pahor szlovén, Matteo Renzi olasz vagy Victor Ponta román politikusok, ha nem is tűntek el teljesen, de valójában súlytalan tényezőkké váltak hazájukban.

Azóta jókorát fordult a világ, ma már az uniós vezetők is inkább Orbán érveit hangoztatják az illegális migrációt illetően. Így hát az sem véletlen, hogy az egyre erőteljesebb migrációs nyomás közepette a magyar kormányfő útja nemrégiben Bécsbe vezetett, ahol az osztrák kancellár a határvédelem fontosságáról beszélt.

Koronaválság

Bár a cikk témája elsősorban a gazdasági hatások elemzése, amellett sem szabad elmenni, hogy a koronavírus okozta megrázkódtatás társadalmi hatásánál fogva talán a korábbiaknál is mélyebb volt – olvasható a Vg.hu cikkében.

A kormányok meglehetősen kényszerpályán mozogtak, amikor a társadalmi és gazdasági sokk mellett egy évszázada nem látott egészségügyi kihívással kellett megküzdeniük. Egyáltalán nem véletlen, hogy az euróválság és a migrációs válság után a politika elit ismét megrostálódott:

Donald Trump, Benjamin Nethanjau, Bojko Boriszov vagy Andrej Babis egyaránt a koronaválság politikai áldozata, rajtuk kívül alig találni olyan vezetőt a világban, akit újraválasztottak volna ebben az időszakban.

Hogy ez mégis összejött a magyar kormánynak, részben annak köszönhető, hogy idejében felismerte, a járvány egyes hullámai eltérő válságkezelést igényelnek, amivel képes volt fenntartani a társadalmi bizalmat az egyes intézkedések iránt, másrészről a gazdaság helyreállása is a vártnál gyorsabban történt.

Megélhetési válság

Abban ma már minden szakértő egyetért, hogy nehéz idők jönnek, a Covid utáni helyreállás és a háború gazdasági hatásai, a sorozatos kínálati sokkok nyomán megjelenő infláció olyan új helyzetet jelent, amivel évtizedek óta nem találkoztak a kormányok. Az, hogy Ausztriában ötven éve vagy Nagy-Britanniában negyven éve nem volt ekkora áremelkedés, csak egy-egy példa arra, hogy az előjelek finoman szólva se sok jóval kecsegtetnek – tették hozzá.

A mostani válságnak ugyanis csak a mélysége a kérdés. Az elszabaduló energiaárak és az infláció egyre súlyosabb terhet ró az európai háztartásokra, köztük a magyar lakosságra. A döntő az lesz a mostani válságkezelés során – ahogy mindig –, hogy képes lesz-e tompítani ezek hatásait a magyar kormány, azaz képes lesz-e a cselekvőképességét fenntartani ebben a helyzetben is.

Az árstopok politikája lényegében ebbe a sorba illeszkedik, így hát nehezen képzelhető el, hogy ebben változás következzen. 

A Vg.hu szerint „politikai hullák” már itt is vannak, júniusban egy kormányválsághullám söpört végig a kontinensen: Boris Johnson és Mario Draghi karrierje már véget ért. Jó eséllyel a sor folytatódik, csak az a kérdés, hogy ki lesz a következő.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)