Az évtized végére megújulhat a hazai agrárium

Mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar vidék és erősödhet meg a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar – közölte az agrárminiszter. Nagy István szerint a források hatékony felhasználásával elérhetjük azokat a 2030-ra kitűzött ágazati célokat, amelyeket a múlt év elején határozott meg az agrárkormányzat.

2022. 11. 10. 12:00
20211214 budapest nagy istvan agrar miniszter havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Közös agrárpolitika stratégia tervének elfogadása a biztonságos élelmiszerellátás alapját jelenti – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter közösségi oldalára feltöltött videóban. A tárcavezető közölte: az agrártámogatásokra a következő öt évben összesen mintegy 14,7 milliárd euró áll rendelkezésre, amelynek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig összesen 8,4 milliárd forint érkezik. A KAP 1-es pillérében – a gazdák közvetlen támogatására – összesen 6,8 milliárd euró áll rendelkezésre, míg a kettes pillér – a vidékfejlesztési források – teljes összege megközelíti a 8 milliárd eurót. 

 

Ez utóbbinak több mint húsz százalékát biztosítja az EU, ami mintegy 1,6 milliárd euró, míg a hazai forrás mértéke csaknem nyolcvan százalék, ami 6,3 milliárd eurót – tervezési árfolyamon 2300 milliárd eurót – jelent.

 

A miniszter elmondta: az uniós források a kiemelkedően magas nemzeti hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. A források hatékony felhasználásával elérhetjük azokat a 2030-ra kitűzött ágazati célokat, amelyeket a múlt év elején határozott meg az agrárkormányzat.

 

– Az előttünk álló években összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium – szögezte le Nagy István.

 

A tárcavezető kitért a támogatások részletes felosztásának kérdésére is. Eszerint a vidékfejlesztési források 52 százaléka, csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra. Ez az összeg négyszer több, mint az előző uniós költségvetési időszakban.

– Az intézkedéscsomag eredményeként 2030-ra a mezőgazdaság területi termelékenységét jelző mutatója az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal 862 euróra emelkedhet. Az agrárexport értéke 57 százalékkal, azaz 15 milliárdra bővülhet, az élelmiszeripari beruházásoké pedig 117 százalékkal, 1,8 milliárd euróra növekedhet – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A hazai KAP stratégiai terv a gazdaságfejlesztés mellett a fenntarthatóságnak is nagy figyelmet szentel. Az úgynevezett zöldcélokra a vidékfejlesztési források egyharmadát különítette el a kormány, amely így meghaladja az ezermilliárd forintot. Ez másfélszeres növekedésnek felel meg az előző ciklushoz képest. 

– A többletforrásnak köszönhetően az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 000 hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek – mutatott rá Nagy István.

A miniszter szerint a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítja a kormány a következő időszakban. Ez az előző hétéves programhoz képest 26 százalékos növekedést jelent.

 

– Ne feledjük, a KAP stratégiai terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023–2027 közötti időszakban, s folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – zárta szavait a tárcavezető.

 

Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a magyar stratégiai tervet hazánk a múlt év végén, az európai uniós tagállamok jó részét megelőzve nyújtotta be az Európai Bizottságnak, a terv hivatalos elfogadására pedig e hét elején került sor. Az Európai Bizottság célja a közös agrárpolitika megújítása volt, olyan módon, hogy a mezőgazdasági termelés az eddigiekhez képest is fenntarthatóbbá váljon, segítse az európai zöldmegállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. 

 

A magyar kormány szándéka az volt, hogy egyensúlyt teremtsen a a versenyképesség, a gazdasági szempontok és a fenntarthatósági elvárások között. A miniszter szerint ennek a célnak meg tudott felelni a magyar stratégiai terv. 

 

A tervhez egyébként a bizottság márciusban összesen 424 észrevételt fűzött, amelyek megválaszolása és a hazai álláspont elfogadtatása rendkívül intenzív munkát igényelt. A 27 tagállamból tizedikként sikerült lezárni a tárgyalásokat, a hivatalosan elfogadott stratégiai tervvel rendelkező tagállamok rangsorában pedig hazánk a 13. helyet foglalja el.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter szerint a stratégiai terv elfogadásával biztosítottak a gazdák agrártámogatásai (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.