Kielemeztük Magyar Péter gazdaságpolitikáját: lózungok, nem betartható ígéretekkel

A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter márciusban bejelentett népszavazásának kérdései alapján megnéztük, milyen lenne a Tisza Párt gazdasági programja. A kérdéseket elküldtük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnak, ahol a megfogalmazott javaslatokat elemezve arra jutottak: több ötlet jól hangzik, ám pénzügyi megalapozottság és hosszú távú fenntarthatóság híján inkább politikai szlogenek, mint működőképes gazdaságpolitikai programok.

Egymásra találtak. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke Fotó: MTI/ Bodnár Boglárka

A kampányidőszakban a választási ígéretek inkább mozaikosak, és kevésbé képzik egy vízió elemeit, ráadásul számos korábban, leginkább négyévente visszatérő elem is felbukkan bennük – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Magyar Péter és Manfred Weber: biztos nem a sikeres magyar gazdaságpolitikáról volt szó. Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Bodnár Boglárka 

Mint írták, a kormányzó párt vízióját sokan kritizálják, de jól látható, hogy az utóbbi időben például a fogyasztásélénkítésen van a hangsúly és ennek elemei a családtámogatások, a családi adókedvezmények, melyekkel még a demográfiai mutatókra is hatást lehet gyakorolni. Ezenkívül a munkaerőpiacon már kívül lévő nyugdíjasok támogatása is fókuszban van, ugyanis a 13. havi nyugdíj és a kiterjesztett lakásfelújítás lehetősége ugyancsak életszínvonal-növelő és fogyasztásbővítő hatású.

Ráadásul a 2025 szeptemberétől induló Otthon start program keretein belül sokak álma kerülhet elérhető közelségbe: az első saját lakás.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány fontosnak tartja, hogy a választási időszakban elhangzó gazdaságpolitikai javaslatokat szakmai szempontból is megvizsgálja. Egyes felvetések hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi megalapozottsága és gazdasági hatása kérdéseket vet fel, különösen abban a jelenlegi európai és hazai gazdasági környezetben, amelyet kevésbé kiforrott európai uniós gazdaságpolitikai döntések formálnak. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az erőltetett zöldítés, az ESG bevezetése, az agráriummal szembeni fellépés, a vámháború, az energiakitettség és a növekvő energiaárak, illetve a pénzügyi források nélküli felfegyverkezés és eladósodás miatt jelentősen csökkent a kontinens egyébként is megingott versenyképessége. Ráadásul Magyarország önhibájában kívül, de szintén elszenvedője annak, hogy jelenleg nem elég erős az európai gazdaság.

A magyar gazdaságpolitika mozgásterét pedig nagymértékben befolyásolják a nemzetközi gazdasági folyamatok, így minden olyan intézkedés, amely a költségvetési egyensúlyra és a gazdasági növekedésre hatással van, alapos elemzést igényel, így nem kerüli el az alapítvány figyelmét sem. Az európai uniós gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése azért fontos, mert a hazai gazdasági teljesítmény, így a költségvetés mozgástere is nagyban függ a külső piacoktól. Kedvező azonban, hogy a kihívások ellenére a magyar gazdaság jobb növekedési teljesítményt tudott nyújtani, mint például Németország, Észtország vagy Ausztria, ahol a GDP a 2024-es évben visszaesett.

Megkértük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársait, hogy nézzék végig Magyar Péter márciusi gazdaságpolitikával kapcsolatos kérdéseit, melyből arra lehet következtetni, milyen lenne a Tisza Párt gazdasági elképzelése.

A gazdaságkutató mindenekelőtt kiemelte az ellenzéki párttal kapcsolatban, hogy az utóbbi hetekben kapott szárnyra a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásának gondolata, melynek gazdasági racionalitása egyáltalán nincs.

Ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, negyven év jogviszonnyal, akkor azt a munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes átvészelni.

Több százezer munkavállaló esik ki a munkaerőpiacról, és az elképzelés a költségvetést pedig százmilliárd forinttal terhelné meg. A szakértők szerint az idősödés és a munkaerőpiaci problémák kezelését más eszközökkel lenne érdemes kezelni, és semmi esetre sem szabad siettetni a munkaképes korban lévő férfiak nyugdíjba vonulását. 

A Tisza azon javaslatára, hogy évi maximum kétszázezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessenek be, a gazdaságkutató elmondta:

a nyugdíjasoknak fenntartható életpályát és kedvező életfeltételeket kell biztosítani, ilyen a 13. havi nyugdíj és az árrés kontrollja, a lakásfelújítási program, ráadásul 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés esetében nyugdíjprémium is jár.

Nem érhető továbbá, hogy mit jelent a maximum kétszázezer forintos értékhatár, ugyanis a Nyugdíjas Szép-kártya értéke akár tízezer forint is lehet, de akár nulla is.

Ezenkívül érdemes még rámutatni arra is, hogy a nyugdíjasok esetében meg kell hagyni a nyugdíj és a nyugdíjasoknak járó kifizetések felhasználásának szabadságát. Idén október közepéig harmincezer forint értékben a nyugdíjasok élelmiszer-utalványt kapnak, amely az év végéig hidegélelmiszer vásárlására használható fel. Erre nemcsak az öregségi nyugdíjasok, hanem a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. A több címletből álló utalványokat élelmiszerüzletekben lehet beváltani – például zöldségeseknél, henteseknél, őstermelőknél, pékségekben, piacon. 

Reális a gyógyszerek nullaszázalékos áfakulcsa?

Magyarország nemzetközi összehasonlításban bőkezű egészségügyi rendszert működtet, ahol a prevenció nagyon sok esetben ingyenes, és mindenkire kiterjedő. Ezenkívül Magyarországon a gyógyszerár-támogatás nagyon széles körű, más EU-s tagállamokban a kormányzat nagy ívű vállalásokat nem tesz. A legfontosabb gyógyszereken eleve komoly állami támogatás van, így azok áfájának csökkentése inkább csak hangzatos ígéret. Az Oeconomus szerint

sokkal inkább javasolható a prevenció irányába való elmozdulás, mint az állampolgárok olcsó gyógyszerek irányába történő orientálása.

Magyar Péterék azt szeretnék, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum ötszázmilliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére.

Nehezen értelmezhető felvetés, ugyanis teljesen világos szabályok vonatkoznak a magán- és az állami egészségügyi ellátás szétválasztására – reagált a felvetésre a gazdaságkutató. A jelenlegi kormány

• rendezte az egészségügyben dolgozók bérét
• és számos egészségügyi intézmény felújítását korszerűsítését,

minden esetben a szakmai kamarával történő együttműködésben. Fontos még azt is kiemelni, hogy ha valaki társadalombiztosítási jogviszonnyal (tb) rendelkezik, például munkaviszony alapján, vállalkozóként, vagy államilag finanszírozott jogcímen – például nyugdíjasok, diákok, munkanélküliek –, akkor jogosult az állami egészségügyi ellátások igénybevételére. Ezek az ellátások az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott szolgáltatások.

Ilyen kiterjedt rendszer máshol nem működik.

A betegek zöme, amennyiben biztosítással nem rendelkezik, kizárólag a magánegészségügyi rendszer segítségével tud meggyógyulni. Ezenkívül még érdemes arra is rámutatni, hogy számos országban érhetők el magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek egymással versenyezve kínálnak folyamatosan javuló szolgáltatásokat. Az állam feladata az, hogy keretet biztosítson az állami és a magánegészségügyi rendszerek működésére.

A baloldali párt az egészséges élelmiszerek áfakulcsát maximum öt százalékra csökkentené, ami jól hangzik, ám a közgazdászok szerint ez a kérdés ebben a formában leegyszerűsítő megközelítést tükröz, amely nem veszi figyelembe a teljes gazdasági összefüggésrendszert. Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy számos alapvető élelmiszerre eleve ötszázalékos áfa vonatkozik, tejre, húsokra, tojásra stb.

Mit jelent az „egészséges” élelmiszer? Ki határozza ezt meg? A bio élelmiszerek? 

Azok az áruk miatt eleve a magasabb fizetéssel rendelkezők számára érhetők el, tehát az intézkedés nem a kiszolgáltatott helyzetben lévőket célozná, hanem a már eleve egészséges élelmiszereket vásárló tudatos fogyasztókat hozná helyzetbe.

A gazdaságot a foglalkoztatottság hajtja, nem az extra adók

A Tisza az ötmilliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettséget is zászlójára tűzte. Az Oeconomus munkatársai szerint az Európai Unióban egyetlen ország követ ilyen politikát: Spanyolország. Ez egy szolidaritási vagyonadó, amely 1,7–3,5 százalék közötti kulccsal terheli a hárommillió eurót meghaladó vagyonnal rendelkezőket. Ezenkívül Franciaország és Olaszország is alkalmaz vagyonadót bizonyos eszközökre. Magyarország nem ezt a politikát követi, és a gazdaságkutató sem hiszi, hogy ez a helyes irány. Mint írták: 

2010 óta egykulcsos az adórendszer, melynek üzenete a következő: nem terheli magasabb adókulcs a nagyobb munkavégzési hajlandóságot és az adók nem vetik vissza a munkavállalási kedvet. Ráadásul 2010 óta közel egymillió fővel bővült a foglalkoztatottak száma.

Az Oeconomusnál bíznak abban, hogy a jövőben a sikert és a gyarapodást nem fogja egyetlen politikai szereplő sem ma már meghaladott intézkedésekkel büntetni.

A NATO-tagság sem volt soha kérdés

Magyar Péter azt is megkérdezte, hogy az emberek szeretnék-e, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon. A Gazdaságkutató Alapítvány közgazdászai szerint ez a kérdés ebben a formában nehezen értelmezhető, ugyanis a magyar kormány előtt ez soha nem volt kérdéses, soha nem tagadta a kormány a magyar tagságot egyik szövetségben sem. Elkötelezett és büszke tagjai vagyunk mind az EU-nak, mint a NATO-nak. Ráadásul a védelmi kiadásainkat első között emeltük a GDP-arányos két százalékra.

A Tisza vezetőjének petíciója kitér arra is hogy meddig legyen valaki kormányfő, ám Európában nincs jelenleg olyan ország, ahol a miniszterelnöki mandátumot két ciklusra korlátoznák. Az európai országokban a miniszterelnöknek nincsenek közvetlenül meghatározott cikluskorlátai, hanem a tisztségükben maradásuk a parlament támogatásától függ. Egy demokratikus berendezkedésű országban

mindig a választóknak kell arról dönteniük, hogy meddig marad hivatalában a miniszterelnök, vagyis a kérdés ebben a formában inkább politikai állásfoglalásnak tekinthető, mintsem szakmai javaslatnak.

A gyorsított eljárásra mondott nemet a magyar kormány

A kérdés nem az, hogy Ukrajna az EU tagja legyen-e, hiszen Magyarország is támogatta Ukrajna csatlakozását, és a tagjelölt státusz elnyerését, majd pedig a csatlakozási tárgyalások megnyitását – emlékeztetett az alapítvány. A kérdés arról szól, hogy szeretnénk-e, hogy Ukrajna „gyorsított eljárásban”, megkerülve a maastrichti kritériumokban előírt feltételeket, néhány év alatt csatlakozzon az Európai Unióhoz, miközben

a gazdasági, demokratikus, jogi, politikai és egyéb kritériumok terén nem teljesíti az európai normákat, ami katasztrofális eredménnyel járna az Európai Unió egészére.

Ukrajnának végig kell járnia azt a folyamatot, ami az európai uniós feltételek szerinti előírás, és amelyet a többi ország is teljesített a maga idejében.

Semmilyen helyzet nem indokolja, hogy a bővítés kapcsán kivételeket tegyünk, a nyugat-balkáni országok többsége hosszú évek óta várja az uniós csatlakozást, rendkívül igazságtalan lenne velük szemben bármelyik másik tagjelölt esetében gyorsított eljárás alkalmazása, főleg úgy, hogy semmilyen kritériumnak nem felel meg az adott tagállam. Ráadásul egy ilyen esetben az európai integrációba vetett hit inogna meg – hívták fel a figyelmet. Magyar szempontból pedig végzetes lehetne, mert nemcsak szubjektív politikai alapon, de objektív alapon is elveszítenénk a kohéziós forrásokat a jövőre nézve. Emlékeztettek:

2025 első felében Voks 2025 címmel véleménynyilvánító szavazás zajlott, melyen összesen 2,278 millióan szavaztak, ebből 2,168 millióan, vagyis

a szavazatot leadók 95 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a fennmaradó öt százalék Ukrajna támogatása mellett szavazott.

A kormány jelenlegi álláspontja egyértelmű: jelen formában Ukrajna európai uniós tagsága nem támogatható.