Eljárt az idő a hagyományos terápiák fölött – Digitalizáció nélkül nincs modern egészségügy (X)

A világon keletkező összes adat harmada az egészségügyhöz kapcsolódik.

A Biogen piacvezető az idegtudományok területén 

A Biogen küldetése: az idegtudomány területén úttörőnek számító kutatásokat végezni. Egyetlen más betegségterületen sem mutatkozik akkora igény – vagy ígéret – az orvosi áttörésekre, mint az idegtudományban – kezdte előadását Dr. Kókai-Nagy Ákos, a Biogen Hungary ügyvezető igazgatója. A Biogen Digital Health (BDH) a vállalat egyik stratégiai pillére, amely a digitális egészségügy területén tevékenykedik és a fejlett technológiák alkalmazását vizsgálja az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi gyakorlat javítása érdekében. A BDH víziója a betegek életének átalakítása a személyre szabott és a digitális orvoslás megvalósításával az idegtudományok területén. Ezen digitális megoldások támogatják a kutatás-fejlesztést, a betegellátást, a neurológiai betegségek megértését, előrejelzését, diagnosztizálását, valamint azok kezelését. Ehhez a vállalat három fő területre összpontosít: személyre szabott gyógyítás lehetősége a K+F területen, a betegút javítása digitális megoldások révén, valamint új egészségügyi ellátási modellek azonosítása digitális beavatkozásokkal. Mindezek biztonságosabb, eredményesebb, megfizethetőbb és méltányosabb ellátást biztosítanak a betegeknek. Az adattudomány, a biológia és a digitális technológiák összekapcsolódásával létrejöhet egy olyan tudásplatform, ahol a betegek, az orvosok, az intézmények igényei is találkoznak, és számos, ma még nyitott kérdésre választ kaphatunk.

Kulcs az adatelemzés

A gyógyszeriparban az innováció nem csak a laboratóriumokban zajlik, ma már az adatok elemzésének képessége a kulcs akár terápia fejlesztésről, akár népegészségügyi fejlesztésről van szó – hívta fel a figyelmet Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója. A rendelkezésre álló adatsorok kombinálásával és együttes értékelésével az érintett betegcsoportok teljes diagnosztikus és terápiás útja, valamint a valós betegségteher feltérképezhető, így tudhatjuk, hol érdemes beavatkozni és fejleszteni elsősorban a betegutakat. Az adatok hatékony felhasználását célozza például az AstraZeneca és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése, amelynek keretén belül a jelenleg 1,5 millió főre becsült idült vesebetegségben szenvedők ellátásának javítása érdekében történnek elemzések.

Az olyan innovatív gyógyszergyártók, mint az AstraZeneca is elképesztő mennyiségű adatot dolgoznak fel a klinikai kutatások során, ennek értelmezéséhez a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használata elengedhetetlen. A technológia lehetővé teszi azt, hogy gyorsabban, több adatforrást felhasználva fejlesszünk új gyógyszereket – tette hozzá Dr. Irás Béla, az AstraZeneca orvosi osztályának vezető munkatársa. 

Forrás: Digital Health Summit

Öt éves az EESZT

Abban az esetben, ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere leállna, visszakerülnénk a középkorba – kezdte előadását Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) vezetője. Az indulás óta – immár ötéves az egészségügy „felhőjeként” is nevezett tér – kétmilliárd betegellátáshoz kapcsolódó adat került be a központi adatbázisba, de egységes koncepció mentén folyamatosan fejlődik a rendszer, hamarosan például az otthoni mérőeszközök (vércukorszintmérő, inzulinpumpa, vérnyomásmérő, pulzoximéter) adatai is elérhetőek lesznek.

A koronavírus-járvány alatt csaknem két tucat digitalizációt támogató fejlesztés történt, többek között épült egy, a telemedicinális háziorvosi ellátást támogató rendszer, előkészítették az oltási infrastruktúrát, és mindenki számára elérhetővé tették az Uniós Digitális Covid-igazolványt, ami biztosította a szabad utazás lehetőségét. Emellett létrejöttek az ápolást támogató alrendszerek, amelyek segítségével könnyebben azonosíthatók a betegek, nőtt a betegbiztonság, csökkent az adminisztráció. A strukturális adatgyűjtéssel kapcsolatban Szabó Bálint azt is elmondta, ma már az adat utazik, nem a páciens. Így egyszerűbbé vált a kismamák szja-kedvezményének jóváírása, a vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági igazolás kiállítása, valamint a tartós betegek igazolásának ügyintézése. Folyamatosan új funkciókkal és új technológiákkal bővülnek a jövőben is. 

Hiába van weboldal, ha korlát is van

A gyógyszer-nagykereskedők naponta 1,5 millió gyógyszert szállítanak ki, míg az autóik napi 100 ezer kilométert tesznek meg. A forgalmazott gyógyszerek száma Magyarországon 15 ezerre tehető, az online értékesítés aránya csak 0,8 százalékon áll, ami nem igazán kedvező – jelentette ki a rendezvényen Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke, a Phoenix Pharma vezérigazgatója. A szakember a gyógyszerellátási lánc legfontosabb problémái között említette a gazdasági fenntarthatóságot. Egyre csökken a gyógyszertárak árrése, jelentős munkaerőhiánytól szenvednek, a patikák száma is visszaesőben, és jelenleg 1500 településen egyáltalán nincs is gyógyszertár. Nagyon hiányzik egy egyeztetett, konszenzuson alapuló vízió, hogyan is néz majd ki tíz év múlva a hazai gyógyszerellátás rendszere. A webáruházak indítása például növelhetné a patikák forgalmát, de mivel az OTC gyógyszerek csomagküldését jogszabály tiltotta be idén januártól, így ez igencsak visszafogja a digitális fejlődést.

A rendezvény e témához kapcsolódó panelbeszélgetésében is parázs vita zajlott, amelynek során az is elhangzott, hogy az ellátatlan kistérségek betegei, valamint a mozgásukban korlátozott egyedül élők az első számú vesztesei a csomagküldési lehetőség megszűnésének, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére rendelt el a jogalkotó. Így Magyarország az egyike azon kevés országoknak, ahol a beteg nem juthat hozzá – biztonságos, zárt csatornán keresztül – gyorsan és kényelmesen az otthonában a nem receptköteles gyógyszeréhez. Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha nem foglalkozunk a jövővel, és nem próbáljuk mi magunk közösen megtervezni azt, akkor nélkülünk születhetnek olyan döntések, illetve mi magunk nem formálhatjuk majd az elkövetkező lépéseket, amelyek alapvetően befolyásolják a gyógyszerforgalmazásnak a jövőjét.

Valamit tenni kell a kórházak adósságával

A kórházak adóssága október végére 55,1 milliárd forintra nőtt a szeptemberi 46,2 milliárd forintról – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Éppen ezért a kormányzat tervei között az szerepel, hogy 2024-től teljesen átalakítsa ezt a területet, de előtte fel kell térképezni a problémákat – tette hozzá Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató. Nem az a megoldás, hogy folyamatosan többletforrásokra vár az egészségügy, hamarosan egy olyan csomagot kell letenni az asztalra, ami hozzányúl a kiadási oldalhoz is. Újdonság lesz, hogy több pályázati forráshoz is juthat majd a szektor.

„A kórházi várólistákon a pandémia előtt 2019-ben 24 ezren szerepeltek, most 44-45 ezer beteg vár valamilyen beavatkozásra, ez mintegy tízhavi lemaradásnak felel meg. A kórházak a Covid–19 előtti időszakban heti 4600 műtétet végeztek, és most november közepére érték el ismét a 4400-as műtétszámot – emelte ki a NEAK főigazgatója. A legtöbb beteg csípő- és térdprotézis-műtétre vár, jellemzően félévesek a várakozási idők.”

Immár egyfajta társadalmi igény is, hogy transzparensek legyen azok az információk, amelyek mutatják, hogy melyik kórházban milyen eredményességgel valósulnak meg az ellátások – mondta a kórház-főigazgató az intézmények minősítési rendszerének átalakításával kapcsolatban. Az orvosok béremelése után csökkent az elvándorlás, a hamarosan megvalósuló szakdolgozói béremeléssel pedig 36 százalékra csökkenhet a bérolló az ápolók és az orvosok között.

Borítókép forrása: Digital Health Summit