Ezért mondanak fel a dolgozók

A rossz kapcsolat a vezetővel, az elismerés hiánya és a túl sok stressz miatt mondanak fel a legtöbb esetben a szellemi munkát végzők – derül ki a DreamJobs állásportál felméréséből. A kutatás szerint a leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott a munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció pedig a nagyvállalatokat jellemzi. A munkáltatók többsége jobb munkakörülményekkel, magasabb fizetéssel vagy előléptetéssel próbálja marasztalni a távozni szándékozókat.

Budapest, 2022. május 19. A Bayer Hungaria Kft. új irodája megnyitóján a Budapart City irodaházban 2022. május 19-én. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A felmérés szerint az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók a legaktívabbak és a legtudatosabbak, ha munkahelyi felmondásról van szó. A kutatás arra kereste a választ, hogy a felettes és a vele való rossz kapcsolat milyen mértékben járul hozzá egy állás otthagyásához a fehérgalléros dolgozók körében.

A kereskedelemben dolgozók mondanak fel a legmagasabb arányban (15 százalék), majd a gyártás (10,7 százalék), az oktatás (7,9 százalék) és az egészségügy (5,2 százalék) következik, a legritkábban pedig a gyógyszeriparban (0,06 százalék). A legtöbb felmondás a nagyvállalatoknál történik (40,9 százalék), a legkevesebb a mikrovállalatoknál (11,8 százalék), a legtöbb esetben egy-három év munkaviszony után (32,7 százalék).

A munkahelyi felmondások öt leggyakoribb oka 

• a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3 százalék), 
• az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8 százalék), 
• a túl sok stressz és a kiégés (48 százalék), 
• a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8 százalék), valamint 
• a nem megfelelő fizetés (45,2 százalék).

A megadott válaszok arról is árulkodnak, hogy 

még mindig sok helyen van jelen a fekete foglalkoztatás, de az is hozzá tud járulni a felmondáshoz, ha nincs lehetőség az otthoni munkavégzésre.

Mi a baj a főnökökkel?

A felettes miatti felmondási szándék a negyvenöt évesnél idősebbeknél csökken, kivéve a középvállalatoknál dolgozó 45–54 éveseknél (30,88 százalék), ahol a felmondási ok súlya nagyságrendjében megegyezik az eggyel fiatalabb, 35–44 éves korosztállyal (30,18 százalék). 

A válaszadók csaknem háromnegyedének (72,2 százalék) távozása mögött kimondottan a főnökkel való rossz kapcsolat áll.

A legfőbb probléma a felettessel a felsőbbrendűség éreztetése (56,6 százalék), a mikromenedzselés és bizalmatlanság (53,3 százalék), a rossz kommunikáció (48,1 százalék), a kiszámíthatatlanság, a kettős mérce alkalmazása és a kivételezés. Az esetek harmadánál indokként nevezték meg a szakmai kvalitások hiányát és a büntetést, valamint a megfélemlítést, mint motiváló eszközt.

A vállalatok 44,5 százaléka nyitott rá, hogy a távozni kívánó kollégát maradásra bírja. Ilyenkor főleg jobb munkafeltételeket (35 százalék), magasabb fizetést (29,6 százalék), munkakörben bekövetkező változásokat (20,4 százalék) és előléptetést (10,7 százalék) helyeznek kilátásba – olvasható a VG cikkében.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Soós Lajos)