A munkahelyi kiégés a huszonegyedik század legnagyobb foglalkozási ártalma
Amikor Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök az év elején bejelentette lemondását, döntését a következővel indokolta: „Tudom, mit jelent ez a munka, és tudom, hogy már nincs annyi a tankban, hogy igazságot tegyek.” Szavait világszerte a kiégésre való utalásként értelmezték.

Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy szigorúan modern kori jelenségről van szó, amelyet a túlterheltség és a nyüzsgő kultúra idéz elő. Mások azonban azt állítják, hogy csupán a kimerültségi rendellenességek hosszú sorának legújabb formája ez. A kiégés korszerű fogalma az 1970-es években született. Herbert Freudenberger, a New York-i St. Mark’s Free Clinic drogfüggőkkel foglalkozó önkéntesek pszichológusa ezt a kifejezést az önkéntesek motivációjának fokozatos elvesztésére, érzelmi kimerülésére és az ügy iránti csökkent elkötelezettségre használta. Definíciója szerint a kiégés szindróma a krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, mentális, emocionális kimerülés, mely a reménytelenség és az inkompetencia érzésével jár, és amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Christina Maslach szerint „a kiégés a huszonegyedik század legnagyobb foglalkozási ártalma. Ez a mind nagyobb teret hódító jelenség vírusként lopódzik be a modern munkahelyek minden sarkába, mérgezve azt az egyre inkább elidegenedett, kiábrándult, sőt dühös kapcsolatot, melyet az emberek a munka világával tartanak fenn”.
Christina Maslach elképzelése szerint a kiégés mentális és emocionális kimerüléssel jellemezhető, számos fizikai tünettel övezett jelenség, mely a munkához kapcsolódva olyanoknál jelenik meg, akiket előzetesen semmilyen pszichopatológiával nem diagnosztizáltak. Az állapot által okozott negatív attitűdök csökkentik a munkahelyi teljesítményt és a személyes hatékonyságot.
A munkahelyi kiégés magánéletünkre is hat
– Az elmúlt két évtizedben végzett kutatások egybehangzanak azzal az elképzeléssel is, hogy a kiégés memória- és koncentrációs problémákat okoz. Az emberek feledékenyekké válnak – például kihagynak egy találkozót, vagy küzdenek a rutinfeladatok elvégzésével – idézte a sciencenews.org Charlie Renaud-t, a francia Rennes-i Egyetem foglalkozás-egészségügyi pszichológusát. Az ilyen küzdelmek átterjedhetnek az emberek magánéletére, és a szabadidős tevékenységeket, például az olvasást és a filmnézést is fáradságossá tehetik.
A kiégés a depresszió egyik formája? A depressziót általában az egyénen belülről fakadónak tekintik, a kiégést pedig társadalmi eredetűnek. A kutatások szerint a fogalmak nem zárják ki egymást. A krónikus stressz depressziót válthat ki, bizonyos személyeket pedig hajlamosabbá tehet a kiégésre. – A kiégést sohasem tekintették klinikai diagnózisnak – mondta a portálnak Christina Maslach. A depresszió kezelési módjai, például a terápia és súlyos esetekben a gyógyszeres kezelés már bevált gyakorlat
Többen azt mondják, hogy a depressziós emberek számára létező kezelések, támogatási formák ezután alkalmazhatók a foglalkozási depresszióra is.
– Az egyén kezelése, bár gyakran ez az első lépés, nem enyhíti a válságot kiváltó munkahelyi stresszt – mondja Kirsi Ahola foglalkozás-egészségügyi pszichológus, a Finn Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársa. Képzeljük el, hogy egy érintett betegszabadságon van néhány hétig, felépül… és pontosan ugyanabba a helyzetbe tér vissza, ahonnan átmenetileg kiszakadt. Újrakezdődik a folyamat. Ezt a kört nehéz megszakítani. Christina Maslach szerint nagyon sok munkahelyre az jellemző, hogy „mindenki hozzátesz valamit az emberek munkájához, de soha nem vesznek el abból”.
Mi jelenthet segítséget a munkájukkal küszködő embereknek?
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a beavatkozásoknak a munkával összefüggő stresszre kell koncentrálniuk. Az egyéni szintű beavatkozások közé tartozik a terápia, a testmozgás, a munkán kívüli hobbik fejlesztése, hogy jobban érezze magát az ember a bőrében. Ezenkívül a memória, a figyelem és más kognitív hiányosságok helyreállítását segítő tréningprogramok szintén ígéretesek a kiégéssel kapcsolatos kognitív problémák enyhítésében – erről Agnes Lacroix, a Rennes-i Egyetem fejlődéspszichológusa írt az International Journal of Stress Management folyóiratban.

– A kiégés megelőzésére és kezelésére irányuló stratégiák lehetnek szervezeti vagy egyéni szintűek is. Az egyéni szintű stratégiák közé sorolhatók a relaxációs technikák tanulása, az önfejlesztés szorgalmazása, az önismeret növelése, valamint a testmozgás. Ezek elsajátításával többet tehetünk a stressz és a kiégés megelőzéséért, mint gondolnánk. Több vizsgálat kiemeli a problémafókuszú megoldási módok hatékonyságát a kiégés megelőzésében. Kifejezetten hatékony stratégiának tekinthető a „kognitív átstrukturálás”, mely a kiégés különböző tüneteinek csökkentését célozza – tájékoztat Ádám Szilvia.
Egyre több tanulmány jelenik meg az úgynevezett D típusú személyiség és a stressz, valamint a kiégés közötti szoros kapcsolatról. A D típusú személyiséggel (Distressed personality – stresszes személyiség) rendelkező egyén sokkal gyakrabban és súlyosabban éli át a negatív eseményeket, de érzelmeit társas környezetben nem mutatja ki. Ezek az egyének nagyobb valószínűséggel szenvednek stressztől, kiégéstől és depressziótól.
A személyiségtípus kialakulása genetikai és környezeti tényezők összetett hatásának a következménye.
A Semmelweis Egyetem munkatársa szerint a kiégés csökkenthető például a jobb munkakörnyezet megteremtésével, a munkakör változatosságának növelésével, a munkavállalói visszajelzés hatékonyságának a növelésével, rugalmas időbeosztással, rotációs munkabeosztással, az akadálytalan információáramlással, a család és munkahely összeegyeztetésének támogatásával, a munkatársi közösségek tudatos alakításával és fejlesztésével vagy önsegítő csoportok szervezésével.
Munkáltatói programok
A munkáltatók már számos országban vezettek be stresszcsökkentő programokat, amelyek a flexibilis vagy részmunkaidő népszerűsítésétől a munkahelyi ingyenes masszázs, jóga és szépségápolás hozzáférésén át a munkanap szüneteiben tartott közösségi táncig számos kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak az elgyötört munkavállalóknak. Ádám Szilvia szerint a társas támogatás szerepe is döntő, itt a főnök és a munkatársak támogató szerepe csökkenti a kiégést.
A szakember tapasztalatai szerint a multinacionális munkáltatók általában nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelő munkahelyi légkör kialakítására, mivel ezt a gyakran fejlettebb anyaország törvényileg szabályozza, vagy a cég kultúrájához hozzátartozik, amelyet más országokban is bevezetnek. Amerikában, Indiában, Japánban és Kínában sok helyi cég a munkavállalói számára ingyen biztosítja például, hogy befizetik a számlákat, elintézik a bevásárlást, és elmennek a gyerekekért az iskolába.
Egyre több nyugat-európai cég kínál dolgozói számára a céges intraneten társasjátékokat, amelyekkel enyhíthetik munkahelyi stresszüket.
Végső soron rendszerszintű változtatásokra, például szigorúbb munkaügyi törvényekre lehet szükség a kiégés elleni küzdelemhez az olyan országokban, ahol ritkán garantálják a betegszabadságot, és kevés szabály védi az alkalmazottakat a túlterheltségtől és a munkahelyi bizonytalanságtól. Pedig érdemes a gyakorlaton változtatni, mert versenyelőnyben vannak az egészséges munkahelyeket teremtő vállalatok. Ha az emberek jól érzik magukat, akkor jobban teljesítenek.
Borítókép: Humanoid robot építése egy kiállításra. A tökéletes munkaerő. (Fotó: Getty Images/Matt Cardy)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!