Ezekkel a kafetéria-juttatásokkal tarthatók meg a dolgozók

Legyen szó klasszikus pénzbeli kifizetésekről, egészségügyi-, sport- és nyugdíjprogramokról vagy rugalmas munkaidőről, a munkavállalóknak nyújtott különleges juttatások kulcsfontosságúak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szeretnék, hogy elégedett, elkötelezett munkavállalóik legyenek. Egyes munkáltatók akár irodai masszázzsal, csocsó- és videójáték-teremmel, ingyen reggelivel próbálják megnyerni, megtartani vagy a bejárásra ösztönözni a kollégákat.

215948644 Office worker meditating on the floor, rear view Fotó: Dragon Images

Az IT-piacon akad olyan cég, amely a megszokott juttatások mellett ingyenes nevezést biztosít a legnagyobb hazai tömegsport rendezvényekre vagy ajándék családi korcsolyapálya-belépőt ad a munkatársaknak. És olyan is, amely ingyen ebédet hozat az iroda előtti foodtruckból, vagy egy menő bárba hívja meg egy-két italra munka után a kollégákat, akiknek a születésnapjukon grátisz szabadnap jár. Az ilyen megoldások egy részét a jogalkotó is támogatja, kedvezményes adózással érdekeltté teszi mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat az igénybevételükben. 

A béren felüli tételek – amelyeket összefoglaló néven a köznyelv és helyenként a jogalkotó is kafetériának nevez – egyszerre biztosíthatnak juttatást kedvező feltételek mellett a munkavállalóknak, és szolgálhatják a munkáltatók érdekét a munkaerő megtartásában.

Adózási szempontból négy csoportba oszthatók:

adómentes juttatások (0 százalék) 

ún. béren kívüli juttatások (28 százalék)

béren kívülinek nem minősülő, ún. egyes meghatározott juttatások (33,04 százalék)

munkabérként adóztatandó juttatások (46,5 százalék)

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások széles körét ismeri a jelenlegi szabályozás. Kulturális szolgáltatásra (a mozijegy kivételével) vagy sportesemény belépőre adómentesen fejenként maximum a minimálbér összegét, azaz 232 000 Ft-ot lehet fordítani évente. Szintén e csoportba tartozik a munkáltató által juttatott óvodai-bölcsődei díj, a számítógép-használat, a továbbképzések, illetve az e-kerékpárok biztosítása és a munkába járási költségek megtérítése is. 

Az adómentes juttatások közé sorolható a Covid-járvány alatt bevezetett „home-office költségtérítés”, amelynek célja, hogy az otthoni munkavégzés miatt megnövekedett költségek (pl. közüzemi számlák) egy részét a munkáltató fizethesse ki. Az így adott „rezsiátalány” a minimálbér tíz százalékáig, havi 23 200 forintig adómentes juttatásnak minősül.

Béren kívüli juttatás

A béren kívüli juttatások legnépszerűbb eleme a SZÉP-kártya rendszer. Továbbra is munkavállalónként legfeljebb 450 000 Ft éves keretet biztosíthatnak a munkáltatók. Idén januártól az eddigi három alszámla (szálláshely, vendéglátás és szabadidő) megszűnt, így egyetlen számlán rendelkezhetnek a SZÉP-kártya juttatásukkal a dolgozók. 

Béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások

E körbe tartozik például a céges telefon magáncélú használata, az üzleti ajándékok köre, bizonyos feltételekkel a csoportos életbiztosítás, a csekély értékű ajándék (a minimálbér tíz százalékát meg nem haladó értékben legfeljebb évi három alkalommal), de a SZÉP-kártya esetében a kedvezményesen adózó értékhatárt meghaladó juttatás is.

 

Munkavállalói Résztulajdonosi Programon (MRP)

Ritkán említik e körben az ún. Munkavállalói Résztulajdonosi Programot – pedig kifejezetten alkalmas a munkavállalók ösztönzésére, közép-hosszú távú megtartására, miközben kedvező adózással is párosul. Az MRP lényege, hogy a munkavállalók – közvetlenül vagy közvetve – részesedhetnek a cég eredményéből, és ezáltal érdekeltté válnak a minél sikeresebb működésben. Az így kapott juttatás után általában kizárólag szja fizetési kötelezettség (15 százalék) keletkezik.

 

Parkolás, mint kafetéria?

A munkáltató adómentesen biztosíthatja magánszemély részére személygépkocsi magáncélú használatát, és ahhoz kapcsolódóan úthasználatra jogosító bérletet, jegyet. Az adómentesség ebben az esetben fennáll mind a hivatalos célú, mind a személyes személygépjármű-használatának esetében. Az szja-törvény ugyanakkor nem nevesít kifejezett mentességet, költségtérítést a parkolási költségek kapcsán (akár utcai parkolás, akár „saját névre szóló” parkolóhely esetében), így főszabályként – abban az esetben, ha a munkáltató közvetlenül megtéríti a munkavállaló parkolási költségeit – az így juttatott parkolási hozzájárulás a 4. kategóriába esik, és munkabér módjára adózik. Más megítélésű az az eset, ha a munkáltató meghatározott számú parkolóhelyet bérel, amelyet valamennyi munkavállalója igénybe vehet, de a tényleges igénybevétel nem névre szól, és az egyedi igénybevétel nem követhető. Ebben az esetben szóba jöhet a 3. kategória szerinti minősítés is, amelynek adóterhe bő 13 százalékkal kedvezőbb.

A belvárosi parkolóházak többféle módon szolgálhatják ki a munkavállalók igényeit, ezek között az egyik legnagyobb piaci szereplő hálózatánál jelenleg a legkedveltebb szolgáltatás a bérletes parkolás, amely 2022-ben a több mint félmillió behajtás 40 százalékát tette ki. 

Ennél a lehetőségnél a vállalat bérletkártyát vásárol a munkavállalóinak, amellyel korlátlan mozgással vagy limitált behajtással is tudnak közlekedni, így mindig annyi dolgozó hajthat be a flottából, amennyit épp az adott cég egyszerre engedélyez. Ezek a bérletkártyák számos módon konfigurálhatók, megadott napokra, napszakokra beállíthatók. 

A munkavállalók kaphatnak feltöltőkártyás bérletkártyát is, amelyre a munkaadó és a dolgozó egyaránt képes egyenleget feltölteni, így akár munkaidőn kívül is – ugyancsak kedvezményesen – használhatja a parkolót.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Dragon Images)