Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva, ezen belül a leginkább a tojásé (74 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vajé és vajkrémé (68 százalék), a kenyéré (67 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, a tartós fogyasztási cikkekért 11,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 26,9 százalékkal, a szolgáltatások díja 13 százalékkal emelkedett – jelentette a KSH.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6 százalékkal. A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett. A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent.
A márciusi inflációs adat felemás képet mutat – kommentálta az adatokat Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza úgy fogalmazott: ugyan a pénzromlás mértéke a februári 25,4 százalékról 25,2 százalékra csökkent, ám a lassulás mértéke elmaradt a várakozásoktól, hiszen az elemzői konszenzus 24,8 százalék volt.
Az infláción belül továbbra is az élelmiszerek drágulása a leginkább meghatározó, a teljes pénzromlás 49 százalékáért ez a termékcsoport a felelős. A termékcsoport drágulása a havi alapú áremelkedést is felfelé húzta, hiszen februárhoz képest az élelmiszerárak átlagosan 1,5 százalékkal növekedtek, ugyanakkor éves alapon a drágulás 43,3 százalékról 42,6 százalékra csökkent – emelte ki a közgazdász.
Jelentősen, 49,0 százalékról 43,1 százalékra lassult a háztartási energia áremelkedési üteme, amelyet részben a fogyasztás csökkenése magyaráz, hiszen így kevesebben fogyasztottak az átlagfogyasztás felett, azaz az átlagos ár mérséklődött.
Ezt mutatja a vezetékes gáz árának havi alapú, 8,7 százalékos árcsökkenése is, de jelentősen, 10,1 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt a koksz, brikett ára is. Ez utóbbinál viszont nem a fogyasztáscsökkenés lehet a magyarázat. Éves alapon gyorsulás látszik a szeszes italok, dohányáruk (18,8 százalékról 19,7 százalékra) és a szolgáltatások (11,6 százalékról 13,0 százalékra) inflációjánál is. A szolgáltatásokon belül meglepő módon nem a banki vagy telekommunikációs szolgáltatások drágulása volt a legnagyobb, hanem az olyan, hatóságilag meghatározott vagy jelentős részben állami/ önkormányzati szolgáltatásoké, mint a taxi (35,7 százalék) vagy a sport- és múzeumi belépők (27,7 százalék). Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 12,6 százalékról 11,2 százalékra mérséklődött, amelyet a forint erősödése magyarázhat.
A kiskereskedelmi láncok által beharangozott árcsökkentések egyelőre tehát nem tudták átfogóan mérsékelni az inflációt, talán inkább egyedi akciók voltak, bár több termékcsoportnál kisebb mértékben csökkentek havi alapon az árak: a sajtnál 3,7 százalékkal, a vajnál pedig 3,1 százalékkal. Ugyanakkor a két termékcsoport drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 60,6, illetve 68,0 százalékos – írta Regős Gábor, hozzátéve: remélhetőleg ez a hatás a következő hónapokban erősödni fog, és az árcsökkenés valóban szélesebb körűvé és ezáltal az inflációt is befolyásolóvá válik. Erre az áprilisi inflációs adatok adhatnak választ.
A járműüzemanyagok ára kedvezően befolyásolta a havi inflációt – egy hónap alatt 2,6 százalékot mérséklődött, ezzel 0,2 százalékponttal visszafogva a pénzromlást.
A mai adatok alapján tehát az infláció csak lassan csökken. Ennek megfelelően egyelőre nem számíthatunk a monetáris politika lazítására, a júniusi ülésen is csak akkor, ha az infláció lassulása a mostaninál erőteljesebb lesz – vélekedett a közgazdász.
– A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció - közölte az adatok kapcsán Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető.
Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor elérheti a 18,5 százalékot
– írta az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
