Mi határozza meg az áremeléseket?

A távközlési szolgáltatókat követően több pénzintézet is áremeléseket jelentett be. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a tervezett drágulások megjelennek az inflációban, de ha az ügyfelek szolgáltatót, terméket vagy bankot váltanak, már nem mutatkozik a statisztikában. Továbbra is kérdés marad az élelmiszerárak alakulása.

– Ezek egy részénél szintén megjelenik az energia mint költségtényező, míg más részénél elmondható, hogy a munkaerőköltség alakulása a legmeghatározóbb – sorolta Regős Gábor.

A szakértő kiemelte, januárban a pénzügyi, biztosítási ágazatban a keresetek a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben, tizennégy százalékkal emelkedtek, míg az informatikai ágazatban a keresetek növekedésének üteme 19,8 százalékot tett ki, az ingatlanügyleteknél pedig 17,2 százalékot. A költségnövekmény mértéke az árazási döntéseknek csak egy tényezője. Ezen kívül meghatározó a piaci verseny erőssége is, de befolyásolnak az inflációs várakozások is – itt is „érv” az időzítés, mivel a jelenlegi környezetben senkit nem érint váratlanul az árak emelkedése. A bankok, mint minden vállalkozás, profitot szeretnének elérni, így ki is használják az áremelési lehetőségeket.

Arra a kérdésünkre, hogy a drágítások miként jelennek meg az inflációban, Regős Gábor azt válaszolta, a máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások súlya az inflációs kosárban 2,645 százalék. Itt a statisztikai hivatal februárban ötszázalékos drágulást mért, vagyis az átlagos inflációnál jóval kisebbet. – A tervezett drágulások természetesen megjelennek majd az inflációban – mutatott rá. 

Ugyanakkor az, hogy tömegesen is csomagot válthatnak a fogyasztók az elérhető alacsonyabb árak miatt, már nem jelenik meg a statisztikában, hiszen a KSH, ha a piacon széles választék érhető el, akkor általában a leginkább keresett áru vagy szolgáltatás árát jegyzi fel, ezt pedig csak a megelőző évi adatok alapján tudják meghatározni. 

A másik csomagra való átlépés ezzel együtt is elképzelhető, főleg a mostani időszakban. 

– A fogyasztók alaposan megnézik, mire és mennyit költenek, bár ezt valószínűleg már sokan eddig is megtették – emelte ki Regős Gábor, hozzátéve, a bankváltás ugyanakkor ennél bonyolultabb procedúra, különösen, ha valaki nem csupán számlát vezet a bankjánál, de van hitele vagy megtakarítása is. – Az ezzel kapcsolatos terheket (nem csak pénzbeni) nevezzük váltási költségnek (switching costnak), amely a bankok esetében az átlagosnál nagyobb. Ezt természetesen a bankok az árazási döntéseiknél ki is használják, például amikor egy új hitelre adnak akciós kamatot vagy új ügyfélnek adnak valamilyen kedvezményt, ugyanis aki már ott van, az utána nehezebben megy el – tette hozzá.

– Az élelmiszerárak alakulására az áprilisi vagy májusi inflációs adatból kapunk választ – mondta Regős Gábor. – Az árakat több tényező befolyásolja: a forintárfolyam, az energiaárak, a kereslet alakulása, az adóterhek, a piaci verseny – mutatott rá. Ezek határozzák meg, hogy az akciós árak mennyire maradnak tartósak. Létezhetnek olyan termékcsoportok, ahol ezek tartósan alacsonyabb szinten maradnak, de erre egyelőre nincs garancia.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)