Összhangban a márciusi inflációs adat a kormány várakozásaival

Nagy Márton: Januárban tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a márciusi inflációs adatokról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.

Az adatok jelzik, hogy a januári–februári trendfordulót követően tovább folytatódott a pénzromlás apadása éves alapon, amely a tárcavezető várakozásai szerint kezdetben lassabb, később drasztikusabb ütemet ér el. Januárban 25,7, februárban 25,4, most pedig 25,2 százalék volt az infláció, Nagy Márton szerint tehát a javulás mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.

Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés

– fogalmazott.

A pénzromlás változásának szerkezetével kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket, ami szerinte egyre inkább megjelenik az adatokban is. Részben ennek, részben pedig a kínálati oldal korrekciójának köszönhetően márciusban tovább mérséklődött az élelmiszerárak növekedése. 

Ez a folyamat ráadásul decemberben megkezdődött, akkor az élelmiszerárak éves alapon még 44,8 százalékkal emelkedtek, ez januárban 44, februárban 43,3, márciusra pedig 42,6 százalékra mérséklődött – emlékeztetett.

De csökken a háztartási energia inflációja is, a decemberi 55,5 százalékot követően januárban 52,4, februárban 49, márciusban pedig 43,1 százalékot ért el. Ugyanakkor ez csak a lakosság kisebb részét érinti, hiszen a háztartások kétharmada rezsivédelem alatt áll, mivel az átlag alatt fogyaszt gázból és áramból. Így számukra az árak egyáltalán nem változtak. Hasonló folyamatokat látunk január óta az üzemanyagok esetén is, januárban még év/év alapon 26,3, márciusban 23,3 százalékot ért el a drágulás.

Fontos kiemelnem, hogy a szankciós infláció nem csökken, hanem csökkentjük. Tekintettel arra, hogy az infláció főként kínálati tényezőkből fakad, elsőként ezeket kellett kezelni

– mondta. 

A kormány már húsz intézkedésről döntött az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében – idézte fel a gazdaságfejlesztési miniszter. 

– Bevezettük a kamat- és az élelmiszerárstopot, olcsó forrást biztosítunk a vállalkozásoknak a Széchenyi-kártya-programon keresztül, de döntöttünk az energiaintenzív vállalkozások támogatásáról, a gyármentő programról és a munkába járás támogatásának emeléséről is. Az intézkedések működnek, egyre látványosabb lesz a hatásuk, azaz eredményes a szankciós infláció elleni vakcina – emelte ki, hozzátéve, hogy jelenleg is folyamatosak az ellenőrzések, a fogyasztóvédelmi hatóság az árstoprazziában több mint  négyszáz jogszabálysértést állapított meg, és közel 350 millió forint bírságot szabott ki. Hangsúlyozta, a kormány itt nem áll meg, a Gazdasági Versenyhivatallal közösen létrehoz egy online árfigyelő rendszert, az előkészítést végző munkacsoport már meg is kezdte a munkáját. 

Elmondta azt is, hogy megállapodtak Varga Judit miniszterrel is, hogy új fogyasztóvédelmi lépések is jönnek, létrejön egy fogyasztóvédelmi adatbázis, amely segíti, hogy a lakosság a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket.

Szerinte az intézkedések növelik a transzparenciát, meg fogják akadályozni a túlárazást és fokozzák a versenyt, a lakosság, a vásárlók helyzetbe hozásával, a tudatos döntések ösztönzésével tovább csökkenthető a szankciós infláció, a kormány pedig folyamatosan vizsgálja, hogy milyen további termékkörökre terjeszthetők ki az ellenőrzések, mely termékek szerepeljenek kiemelten az árfigyelő rendszerekben. 

Mindezek mellett folyamatosan konzultálnak a piac szereplőivel, egyeztetnek a nagyobb terméktanácsokkal. – Velük is, mert az inflációs spekuláció letöréséhez önköltségi számításokra van szükség, de a szankciós infláció letörése, tehát annak érdekében, hogy egy számjegyűre csökkentsük az inflációt, hamarosan keresni fogjuk a kapcsolatot a kiskereskedelmi láncok képviselőivel is – jelezte Nagy Márton.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)