Gazdaságvédelem kellő tapasztalattal

Nem először kényszerült gazdaságvédelmi lépésekre az Orbán-kormány, amely ezúttal sem megszorításokkal kívánja a nehézségeket orvosolni. A cél továbbra is a munkahelyek védelme és a gazdasági növekedés erősítése.

2020.05.25. Budapest Budapest életképek az koronavírus korlátozások enyhítése után. Fotó: Kurucz Árpád

A háború és a szankciós politikával megfejelt energiaválság arra késztette a kormányt, hogy gazdaságvédelmi intézkedéseket hozzon. Így július elsejétől hat hónapos időtartamra három ágazatban 200 euró/megawattóra áron maximalizálják a fizetendő villamosenergia-díjat. Ez mintegy ötezer vállalkozásnak nyújt jelentős segítséget. Szintén döntöttek arról, hogy augusztus 1. és december 31. között a munkáltatók a jelenlegi kereten felül a Szép-kártyára egyszeri, legfeljebb kétszázezer forintos összeget utalhatnak. Az intézkedésnek köszönhetően 2023-ban 650 ezer forintra emelkedik a rendkívül kedvező adó- és járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege. Sőt, a kártya felhasználását átmenetileg kiterjesztették a hideg élelmiszerek vásárlására is. A gyógyszergyártók extraprofitadója az eredeti tervek szerint feleződött volna, ugyanakkor ez negyedére is mérséklődhet, a kutatás-fejlesztési kiadások ugyanis eddig a mértékig leírhatók az adóból. 

Nem először kényszerült gazdaságvédelmi lépésekre az Orbán-kormány, amely ezúttal sem megszorításokkal kívánja a nehézségeket orvosolni. A cél továbbra is a munkahelyek védelme és a gazdasági növekedés erősítése.

Korábban a koronavírus-járvány káros hatásainak tompítására is számos intézkedés született. A 2021-es költségvetést pedig egyenesen a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte el a kormány. A többi között volt ágazati, kutatás-fejlesztési és munkahelyteremtő bértámogatás, míg a hátrányos helyzetűeknek bérkiegészítés járt. Elérhető volt az a juttatás is, amely a közfoglalkoztatottak átigazolását ösztönözte a versenyszférába. Voltak beruházásösztönző támogatások, segítséget kaptak a beszállítók, de megjelentek a kedvezményes hitelek, garancia- és tőkeprogramok is. Adókat és járulékokat engedett el az állam, és egy időre mentesítést kaptak az érintett vállalkozások a bérleti díjak fizetése alól. Jött a gyorsított áfa-visszafizetés és bevezették a törlesztési moratóriumot. A gazdaságvédelem költségvetése az újraindítást célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatást elősegítő intézkedésekre a gazdaságvédelmi alapon keresztül 2021-ben 2550 milliárd forintot meghaladó összeget biztosított. A kormány célja az volt, hogy legalább annyi új munkahely jöjjön létre, ahányat a járvány tönkretett. Visszatekintve ez olyannyira teljesült, hogy ma már többen dolgoznak Magyarországon, mint a koronavírus megjelenése előtt. A járvány okozta válságból hazánk gazdasága elsők között állt helyre a fiskális és monetáris intézkedések együttes hatásaként. 

A 2020-as visszaesést követően, 2021-ben rekordmértékben, 7,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Ez a dinamikus bővülés volt jellemző 2022 első felére is, majd az egyre inkább kedvezőtlenné váló külső körülmények a lendület megtorpanását okozták.

A kormány konvergenciaprogramja emlékeztet: az energiaválság és az infláció nyomán megemelkedett kiadások ellentételezésére a szükséges bevételek biztosítása érdekében átmeneti extraprofitadókat vezettek be. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig nagy hangsúlyt kapnak az energiahatékonyság növelését célzó, valamint a nemzetközi értékláncokban keletkezett zavarok negatív gazdasági hatásainak kitett cégek támogatásai, valamint a kedvezményes hitelcsomagok. Ezeken a programokon keresztül a kormány háromezermilliárd forintot is meghaladó támogatást nyújt a vállalati szektornak.

Borítókép: A koronavírus-járvány alatt is számos intézkedéssel segítették a vállalkozások túlélését (Fotó: Kurucz Árpád)