Enyhítés az extraprofitadóban, emelés a Szép-kártyáknál – itt a kormány új gazdaságvédelmi akcióterve

Bejelentette az új gazdaságvédelmi akcióterv első három intézkedését a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a vállalkozások olcsóbban kaphatnak áramot a jövőben, a Szép-kártyákkal pedig augusztustól újra lehet majd hidegélelmet is vásárolni, az adható keretösszeget pedig jelentősen megemelik. Az extraprofitadón is enyhít a kormány egyelőre a gyógyszergyártók számára, akik leírhatják az adó felét, ha azt kutatás-fejlesztésre költik el. A miniszter ezúttal is több mint két órán keresztül válaszolt az újságírók kérdéseire, a fontosabbakat visszaolvashatják élő közvetítésünkben.

Budapest, 2023. március 23. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. március 23-án. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Veszélyes a migránskvóta

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, ami ellen küzdeni kell. 

A miniszter kérdésre kifejtette: a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába. Szerinte a jelenleg érvényes 30 ezer migráns száma bármikor megemelhető. – Magyarországnak kellene az uniós határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: nincs még végleges döntés a kérdésben. 

Arra, hogy lát-e esélyt arra, hogy a miniszterelnökök tanácsának ne egyhangúan, hanem a minősített többség elve alapján kelljen döntenie a kötelező migránskvótáról, Gulyás Gergely kifejtette: ezen a lépésen már túl vannak, a minősített többség elve alapján a tanács döntött. Most az a helyzet fog előállni, hogy a parlament is megfogalmazza majd a saját javaslatait az elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan. Ezek azonban nem jó irányba fogják vinni az ügyet, mert azok mind migránsbarát javaslatok lesznek. Hozzátette,

vizsgálni kell majd azt is, hogy az EU nem gyakorolt-e olyan hatáskört, amit nem ruházunk át rá, vagy amit nem az uniós intézmények útján közösen gyakorlunk.

Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk teljesítette a vállalásait. – Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése, mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket – mutatott rá. 

Gulyás Pressmanról: Magyarország szabad ország, mindenki azt mond, amit akar

Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: a pedagógus-életpályamodellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt. – Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat – fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz tíz hét szabadságot és heti 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.  

David Pressman amerikai nagykövet Budapest Pride-on mondott beszédére úgy reagált: Magyarország egy szabad ország, ahol mindenki azt mond, amit akar. 

A miniszter arra, hogy Soros György birodalmát fiának, Alex Sorosnak adta át, annyit mondott, hogy nem tudjuk, hogy a migránskvóta erőltetése nem pont az átadás-átvétel része-e.

Szentkirályi Alexandra a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta: elkezdődött a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kétmilliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti ötven boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni.  

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy 

a következő kormányülésen dönt a kormány a június végével lejáró árstopokról.

A miniszter elismerte, hogy jelenleg kevesebb az építőipari megrendelés, de reménykedik abban, hogy 2025-ben már a megrendelések, főleg az államiak száma is növekedni fog. Elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell vállalnia.

Katonai-védelmi együttműködés Izraellel

Arra, hogy Magyarország is beruház-e a németországihoz hasonló légvédelmi rendszerekre, a tárcavezető közölte: minden szükséges védelmi tervet a háború kitörését követően átnéztek. Beszélt arról is, hogy az Izraellel való együttműködésnek a része egy katonai-védelmi együttműködés is. Erről bővebb tájékoztatást viszont a honvédelmi miniszter tud adni, 

aki hamarosan szintén Izraelbe látogat.

Kiemelte azt is: hogy az unióban nincs őszinte párbeszéd a menekültkérdésről, nem is lehet erről szabadon véleményt nyilvánítani. Problémát jelent az is, hogy jelenlegi rendszerben a migrációt, a menekültügyet és a munkaerő problémákat összekeverik az unióban, majd leszögezte azt is, hogy Magyarországnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az innen számított nyolcadik-tizedik ország menekültjeit befogadja. 

Eddig 1,125 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra – derült ki a miniszter egy kérdésre adott válaszából. 

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely arról is beszélt: elképzelhető, hogy új eljárást kell lefolytatni a Ryanair ügyével, a légitársaságokat érintő adóval kapcsolatban.

Közölte azt is: 

az biztos, hogy július 7-én vége a parlamenti ülésszaknak, addig a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvénytervezetről is szavazni fognak.

Az Oroszország által Magyarországnak átadott, kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban a Gulyás Gergely közölte: az átadott tizenegy ember jogi értelemben már nem minősül hadifogolynak. Mint kiderült, az ortodox egyház a máltaiakkal együttműködve szállította Magyarországra a hadifoglyokat. – Szabad akaratukból jöttek ide és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e az Magyarországot, erre is van lehetőségük. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátust kapott – részletezte. 

Arra, hogy a PDSZ Brüsszelhez fordult a státustörvény miatt, a miniszter úgy vélekedett: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) politikai képviseletet lát el. A magyar baloldallal való szövetségüket jól bizonyítja az is, hogy három-négy nappal a választások előtt együtt tüntettek. Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak semmi köze nincsen a magyar oktatáshoz, ez nemzeti hatáskör. De a kormány tett egy gesztust feléjük, és kiküldte a törvénytervezetet a bizottságnak. 

A múlt heti demonstrációt pedig úgy értékelte: 

Annál szerényebb tüntetés, olyan nagy médiatámogatással, mint ami a pénteki volt, a magyar politikatörténetben kevés volt.

Hozzátette: abban a hisztériakeltésben, ami a törvénytervezet körül zajlik, legkevésbé a pedagógusok vesznek részt.

Arra, hogy a nyomozók pedofil felvételeket találtak a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom egyik aktivistájának otthonában, a miniszter úgy reagált: súlyos bűncselekménynek tart minden gyermekbántalmazást, azon belül is minősített esetnek minden pedofil szándékú gyermekbántalmazást. Elmondása szerint ezeket a törvények – nagyon helyesen – ma is rendkívül súlyos, éveken át tartó hosszú börtönbüntetéssel rendelik büntetni. – Ha kell változtatni a gyermekvédelmi törvényen, akkor nem a Btk. szigorán, mert az példásan szigorú, azt végre kell hajtatni. Ha ebben az esetben indokolt, akkor természetesen ebben az esetben is – mondta. 

Borítókép: Kormányinfó (Fotó: MTI/Soós Lajos)