Ennek háttere természetesen ismert: az elhúzódó háború és a hibás szankciók egész Európában energiaválsághoz vezettek. 

 Ennek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához. Különösen aggasztó a helyzet a villamos energia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag több mint kétszeresét fizetik ki, s ez jelentős versenyképességi hátrányt okoz. Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is.

A lényeg, hogy a kormány nettó kétszáz euró/megawattóra áron maximálja a fizetendő villamosenergia-díjat azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással vannak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparnak, a szálláshely-szolgáltatóknak, valamint a raktározással és a szállítással foglalkozó vállalatoknak. Mindez annyit is jelent, hogy 

A szóban forgó többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza azáltal, hogy számos vállalat az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe. Tehát annak érdekében, hogy hazánk elkerülje a recessziót, hogy az év végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció, és a kormány megvédje a családokat, a munkahelyeket és a vállalkozások versenyképességét, 

A döntés összességében mintegy negyvenmilliárd forintos segítséget jelent a több mint ötezer cégnek, azaz a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedése vállalkozásonként csaknem nyolcmillió forint támogatást jelent.

Ami a Szép-kártyás konstrukciót illeti, 

A kormányzati döntés pluszforgalmat hozhat a kiskereskedelemnek, amely a két számjegyű infláció miatt „visszaszorulóban” lévő ágazat lett. A lépés „háttere” lesz a napi és a heti bevásárlási teendőknek, és a korábbi gyakorlattal szemben minden, a kártyákon lévő pénz elköltődhet.

Végül nézzük, miért is van jelentősége annak, hogy a gyógyszerforgalmazók extraprofitadójuk felét leírhatják. Persze csak akkor, ha utóbbi fizetési kötelezettséget beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. Nos, az intézkedés azért fontos, mert 

Szó se róla, akad még teendő, de a gazdaságvédelmi akcióterv esetleges bővítése előtt várjuk meg, hogy az említett állami beavatkozások milyen hatással járnak. Ha azok összességében egyszerre mérséklik az inflációt és hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, akkor az ősszel már csak a különleges problémát okozó területekre, például a kamatcsapdára kell koncentrálnia a kormánynak. Addig is, mindent bele!

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)