Csakúgy, mint 2010-ben, most is szükség van gazdaságvédelmi akciótervre. A különbség azonban hatalmas: akkor egy mély gazdasági válságból kellett kijönnünk, most pedig egy átmeneti helyzetet kell orvosolnunk. Más is a terv „mérete”.
Közismert, hogy az orosz–ukrán háborúból fakadó európai, majd globális problémák, valamint a brüsszeli szankciók okozta negatív hatások technikai recesszióba küldték a magyar gazdaságot. Magyarország először energiacsapdába került, jelenleg pedig a kamatcsapdából igyekszünk kijönni a még mindig magas infláció és a reálgazdaság gyengélkedése mellett.
Nem árt fejben tartani, hogy
a kormány már korábban is több intézkedést vezetett be, hogy megóvja a hazai vállalatokat az energiaár-emelkedés romboló hatásaitól.
A múlt év októberében meghirdette a feldolgozóipari vállalatoknak az energiaköltség- és beruházástámogatási programot, majd az ügyfelek érdekében célzott kezességvállalási programot indított az energiakereskedőknek, végül 2023 áprilisában a „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozásokat támogatta kedvező átkötési ár biztosításával. Az intézkedések több tízezer vállalkozást támogattak, így több százezer munkahelyet, azaz családot védtek meg a nehéz helyzetben. A helyzet azonban az elmúlt hónapokban sem javult, ezért kellett egy új „keret”.
Alapvetően három helyre összpontosul a gazdaságvédelmi akcióterv: ötezer vállalkozás szabadul meg az extrém magas áron kötött, fix áras áramszerződésből, kiterjesztik a Szép-kártya használatát, továbbá a gyógyszergyártó cégek esetében mérséklődik az extraprofitadó.
Mielőtt a részleteket néznénk, az egyik legfontosabb tény, hogy a központi költségvetést természetesen nem befolyásolják alapvetően az intézkedések, vagyis szó sincs itt az államháztartási hiány megugrásáról, legfeljebb minimálisan nő a deficit, de nem rendszerszinten. Ha így lenne, azonnal látszott volna a forint árfolyamán, hogy a pénzpiac megregulázza a gazdaságpolitikát.
Nota bene: a legfontosabb intézkedés, hogy az energiacsapdából kirántja a kormány a vállalkozásokat.
