„Gazdaságilag az egyik legnehezebb időszakot látom magam előtt, ha visszatekintek a kereskedelemben eltöltött lassan harminc évre. A 2022-es forgalmunk még egész jól alakult: a három márkánk, az XXXLutz, a Mömax és a Möbelix 25 áruházát tekintve plusz tízszázalékos forgalomnövekedést értünk el. Tavaly az utolsó negyedévében, ugyanakkor már folyamatos visszaesést érzékeltünk: ez volt az energiaárrobbanás, az infláció elszabadulás és a forintgyengülés időszaka” – elemezte a múlt pénzügyi évet Simonyi András ügyvezető igazgató.
Mint mondta, mindennek hatására 2023 első félévében. „Ami viszont nagyon érdekes – bár a hasonló időszakra visszanézve talán várható is volt – hogy ez a keresletcsökkenés a vásárlóerő különböző rétegeire, és ezáltal a különböző márkáinkra és a különféle vásárlókosarakra teljesen máshogy hat. Például az XXXLutznál, ahol jóval szélesebb választékkal állunk rendelkezésre és részben nívósabb, magasabb árkategóriájú termékekkel is megjelenünk, a drágább termékeknél szinte minimális a keresletcsökkenés.
Az alsó-közép árkategóriában viszont még a Mömax és a Möbelix esetében is lényegesen nagyobb a visszaesés. Ez azt mutatja, hogy egy nagyon komoly vásárlóréteg eltűnt a piacról.
Szavai szerint a tavalyi bázishoz mért visszaesés részben abból is ered, hogy a 2022-es első félévet követően a cégcsoport forgalma még több mint húszszázalékos pluszt mutatott, amiben a tavalyi év első felében, a lakosság felé kiáramló állami juttatásoknak is nagy szerepük volt, mert az nagyrészt a szolgáltatások és a kereskedelem területén csapódott le. A negyedik negyedévre viszont már nemcsak ez a plusz jövedelem apadt el, hanem az energiaárak emelkedése mellett megjelenő kedvezőtlen gazdasági folyamatok is erőteljesen éreztették a hatásukat. Mindez az új építési engedélyek kiadásán is meglátszik: a szakember szerint ez a közel negyvenszázalékos visszaesés sem vetít előre sok jót a lakberendezési és bútorkereskedelemnek, amely közvetett formában mindig leköveti az építőipari dinamizmust.
Apró pozitívumként értékeli a szakember, hogy a Covid idején, 2021-ben összeomló globális ellátási láncok hatására, majd az ukrajnai háború kirobbanását követően keletkező áruhiány ma már alig érezhető. A szomszédunkban dúló háború nem csak a direkt kihatásai miatt nehezítette az ágazat helyzetét, hanem az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett embargó miatt is, mert a faipari acélipari termékek jó része Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból származott korábban. De miközben mind a mai napig komoly nehézséget okoz, hogy a faipari termékeket nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben lehet beszerezni ezen országokból, a többi alapanyag beszerzése 2022 második felétől normalizálódott.
Simonyi András szerint a bútorkereskedelem nagy dilemmája az, hogy a csökkenő kereslet mellett miként és mennyit lehet az áremelkedésből áthárítani a fogyasztókra.
„Mi is keressük azokat a megoldásokat, amivel ki tudjuk váltani a kényszerű áremelést: ehhez kötődően megpróbáljuk leredukálni az energiafogyasztásukat és a működési költségeket. Mindez a létszámot is érinti, de inkább csak úgy, hogy a természetes fluktuációt nem pótoljuk, miközben több diákmunkával, a duális képzés keretein belül foglalkoztatott munkaerővel is igyekszünk helyettesíteni ilyen kieső munkaerőt.” A legnagyobb kihívás most az, hogy nagyon készüljünk az új EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) szabályzásra. Október 31-én kell először bevallanunk az összes értékesített termékhez párosodó csomagolási módot, súlyt és az ehhez kötődő adóösszeget, amihez elég bonyolult számítási rendszert kell figyelembe venni – mondta az ügyvezető igazgató.
A mostani évben a három üzletlánc márka várhatóan összesen, 85-90 milliárd forint forgalmat realizál, miközben érdekes kérdés lesz majd a forint árfolyamának alakulása. Nagyon nem mindegy az infláció csökkenésének alakulása sem, bár ennek hatását tekintve borúlátó vagyok – mondta –, mert a bútorkereskedelemben mi ma már nagyon sok terméket most is olcsóbban kínálunk, mint 2022 hasonló időszakában. További árcsökkenés szerinte már csak akkor várható, ha jobban és tartósan megerősödik a forint, és tovább csökkennek az energiaárak. Már csak azért is, mert nem nagyon látja azt a kitörési pontot, ahol a munkaadók széles köre megfelelő mértékben tudná a munkavállalói részére azt a plusz jövedelmet biztosítani, ami a vásárlóerő növekedését magával hozná. Simonyi András mindemellett, továbbra is az előre menekülésben, a növekedésben látja a jövőt.
„A tulajdonosi kör elfogadta azt a következendő négy-öt évre szóló fejlesztési koncepciót, aminek fókuszában a bővülés, az áruházi számunk növelése áll. Ehhez kötődően nemsokára megkezdjük a békéscsabai, majd a fehérvári beruházásunkat, és utána következhet a többi terv megvalósítása. Mivel ehhez külső finanszírozást kell igénybe vennünk, nagyon izgalmas kérdés, hogy hogyan alakul majd a forint-euró árfolyama.”
Borítókép: illusztráció (Frank Hoermann/Sven Simon)
