– Nehéz elhinni, de minden okunk megvan az optimizmusra, 2024-ben jobb lesz a magyar gazdaság, az ország helyzete, mint 2023-ban volt, a makrogazdasági mutatók a várakozásoknál lassabban ugyan, de javulni fognak – nyilatkozta Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek.
Kiemelte, a kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság négy-öt százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció öt-hat százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után.
A kamara elnöke úgy értékelte, hogy az orosz–ukrán háború, a szankciók, az ezeket kihasználók nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak az idén a magyar gazdaságnak, az energiaárak, az infláció és a kamatok az egekbe emelkedtek, a kereslet pedig jelentősen csökkent.
Parragh László szerint téves feltételezés volt, hogy az inflációval együtt nőnek majd az idei költségvetési bevételek. A pénzromlás és a drasztikusan visszaesett fogyasztás következtében 1000 milliárd forint áfabevételi hiány keletkezett a költségvetésben – jegyezte meg.
A költségvetéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) nem helyettesítik az adósságtípusú forrásokat és az EU-transzfereket. Az FDI főleg a vállalati szektort segíti hosszú távon, és nem használható fel rugalmasan, gazdaságpolitika cél szerinti támogatására – fejtette ki.
Kulcsfontosságúnak nevezte a gazdaságpolitika szempontjából az európai uniós források kiszámítható lehívását, hatékony felhasználását, mert ezek járulnak hozzá a gazdasági fejlesztésekhez, a fizetési mérleg javításához, az államháztartás finanszírozásához, az államadósság csökkentéséhez, a gazdasági növekedés serkentéséhez és a versenyképesség javításához.
Az uniós forrásokhoz való akadálytalan hozzáférés országkockázat szempontjából is jelentős hatással bír – tette hozzá.
A kamara munkáját Parragh László eredményesnek és sikeresnek értékelte. Példaként említette, hogy a kormány figyelembe vette az MKIK és a területi kamarák több javaslatát is, így a munkába járási költségtérítés emelését, a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötésének megszüntetését, a kisvállalati adó (KIVA) szabályainak egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztrációs terheinek, költségeinek csökkentését.