A globális űrexpedíciókra szánt kormányzati kiadások összege az elmúlt időszakban a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, amely a védelmi kiadások felívelésének köszönhető – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Ezen periódus során a befektető nemzetek rangsora is megváltozott: bár az Egyesült Államok még mindig éllovasnak számít, a keleti országok egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a globális versenyben. Sajnálatos módon Európa nem volt képes megőrizni a pozícióját, így Amerika, Kína és Oroszország mellett Japán mögé szorult.
Az elmúlt év az űrkutatás területén rendkívüli izgalmakat hozott. A kormányzati beruházások dinamikus növekedése folytatódott, amelyet két domináns tényező hajtott: a vezető űrkutató országok ambiciózus űrkutatási programjai, valamint az űr militarizálását ösztönző rivalizálás. Tavaly a kormányzati űrkutatási költségvetések rekordot jelentő 117 milliárd dollárt értek el, ami jelentős, több mint 15 százalékos ugrást jelent a megelőző évhez képest. Ez messze meghaladja a 2021-es nyolcszázalékos és 2022-es kilencszázalékos növekedést.
A lendület szemléletesen megmutatkozik a felbocsátott műholdak számának növekedésében, ami közelíti a XX. század második felének, az űrkutatás aranykorának adatait, különösen ha a 2005-ös mélyponthoz viszonyítjuk a számokat.
Tavaly először a történelemben az űrkutatásban lévő védelmi kiadások 59 milliárd dolláros becsült összegükkel, meghaladták a polgári űrprogramokra fordított beruházásokat. Ennek elsődleges oka a globális konfliktusok fellendülése volt. A geopolitikai helyzet egyre bonyolultabbá és vitatottabbá vált, ami arra sarkallta a vezető űrkutatási hatalmakat, hogy növeljék a védelmi űrprogramokra szánt forrásaikat. Bár a hagyományos területeken, mint a távközlés, navigáció és földmegfigyelés, a finanszírozás folyamatosan emelkedett, a legjelentősebb növekedés a biztonsággal és a korai előrejelzéssel kapcsolatos beruházásokban volt tapasztalható. A civil űrprogramok költségvetése is emelkedett, bár mérsékeltebb ütemben. A kiadások továbbra is a vezető űrhatalmak középpontjában állnak, különösen az Egyesült Államok vezette Artemis program és a kínai IRLS-kezdeményezés esetében.
Annak ellenére, hogy egyre több ország vesz részt az űrkutatásban, az Egyesült Államok továbbra is az élen áll a kormányzati űrberuházások tekintetében, 2023-ban hatalmas, 73 milliárd dolláros összeget fordítva e célra. Azonban globális részesedése az elmúlt évtizedekben csökkent, a 2000-ben mért mintegy 75 százalékról 2023-ra 63 százalékra esett vissza. Európa konzisztens szereplőként hozzávetőleg megőrizte jelentőségét, míg Ázsia részesedése a globális űrkiadásokból a 2000-es évek eleje óta látványosan, majdnem a duplájára nőtt.
Az elmúlt néhány év során új trend alakult ki a nemzetek között: az országok arra törekszenek, hogy az űrkutatásból származó növekvő kereskedelmi lehetőségeket kihasználva saját iparukat is megerősítsék. Ezt a jelenséget különösen Ázsiában láthatjuk, ahol Új-Zéland és Ausztrália új kezdeményezéseket indítottak és a Közel-Keleten, ahol az Öböl-menti országok egyre aktívabban érdeklődnek az űrtevékenységek iránt. Ezzel szemben az Európai Unió az űrkutatás terén kevésbé aktív befektetőnek tűnik, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy a jövőben meghatározó szereplővé váljon ezen a területen. Az Euroconsult legutóbbi éves jelentése alapján Magyarország, a régiós trendeknek megfelelően, bár mérsékelt mértékben, mégis növeli az űrkutatásba történő beruházásait.
Az átalakulóban lévő űrkutatás második reneszánsza jól mutatja, hogyan törekszik az emberiség a tudományos határok feszegetésére. Ebben az új korszakban azonban nemcsak kormányzati, hanem privát cégek is megjelennek.
