Ahogy nő a feszültség a világban, úgy szárnyal az űripar

Az űrexpedíciók a XX. század második felétől meghatározzák a tudomány fejlődését. Az ágazatban lévő kezdeti kiadások főként a polgári oldalra fókuszáltak, a feltérképezés és a Holdra szállás kísérleteivel ugyanakkor a szektor fejlődése idővel megmutatta a védelmi (űrszondák, műholdak) beruházások lehetőségeit. Az elmúlt éveket meghatározó válságos, konfliktusokkal teli időszak megváltoztatta az űrkutatás trendjeit.

A globális űrexpedíciókra szánt kormányzati kiadások összege az elmúlt időszakban a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, amely a védelmi kiadások felívelésének köszönhető – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Ezen periódus során a befektető nemzetek rangsora is megváltozott: bár az Egyesült Államok még mindig éllovasnak számít, a keleti országok egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a globális versenyben. Sajnálatos módon Európa nem volt képes megőrizni a pozícióját, így Amerika, Kína és Oroszország mellett Japán mögé szorult.

Az elmúlt év az űrkutatás területén rendkívüli izgalmakat hozott. A kormányzati beruházások dinamikus növekedése folytatódott, amelyet két domináns tényező hajtott: a vezető űrkutató országok ambiciózus űrkutatási programjai, valamint az űr militarizálását ösztönző rivalizálás. Tavaly a kormányzati űrkutatási költségvetések rekordot jelentő 117 milliárd dollárt értek el, ami jelentős, több mint 15 százalékos ugrást jelent a megelőző évhez képest. Ez messze meghaladja a 2021-es nyolcszázalékos és 2022-es kilencszázalékos növekedést. 

A lendület szemléletesen megmutatkozik a felbocsátott műholdak számának növekedésében, ami közelíti a XX. század második felének, az űrkutatás aranykorának adatait, különösen ha a 2005-ös mélyponthoz viszonyítjuk a számokat.

Tavaly először a történelemben az űrkutatásban lévő védelmi kiadások 59 milliárd dolláros becsült összegükkel, meghaladták a polgári űrprogramokra fordított beruházásokat. Ennek elsődleges oka a globális konfliktusok fellendülése volt. A geopolitikai helyzet egyre bonyolultabbá és vitatottabbá vált, ami arra sarkallta a vezető űrkutatási hatalmakat, hogy növeljék a védelmi űrprogramokra szánt forrásaikat. Bár a hagyományos területeken, mint a távközlés, navigáció és földmegfigyelés, a finanszírozás folyamatosan emelkedett, a legjelentősebb növekedés a biztonsággal és a korai előrejelzéssel kapcsolatos beruházásokban volt tapasztalható. A civil űrprogramok költségvetése is emelkedett, bár mérsékeltebb ütemben. A kiadások továbbra is a vezető űrhatalmak középpontjában állnak, különösen az Egyesült Államok vezette Artemis program és a kínai IRLS-kezdeményezés esetében.

A Szojuz–2.1b rakéta kilövése, amely a katonai műholdat szállította múlt év novemberében. Pályára állt az oroszok katonai műholdja (Fotó: AFP)

Annak ellenére, hogy egyre több ország vesz részt az űrkutatásban, az Egyesült Államok továbbra is az élen áll a kormányzati űrberuházások tekintetében, 2023-ban hatalmas, 73 milliárd dolláros összeget fordítva e célra. Azonban globális részesedése az elmúlt évtizedekben csökkent, a 2000-ben mért mintegy 75 százalékról 2023-ra 63 százalékra esett vissza. Európa konzisztens szereplőként hozzávetőleg megőrizte jelentőségét, míg Ázsia részesedése a globális űrkiadásokból a 2000-es évek eleje óta látványosan, majdnem a duplájára nőtt.

Az elmúlt néhány év során új trend alakult ki a nemzetek között: az országok arra törekszenek, hogy az űrkutatásból származó növekvő kereskedelmi lehetőségeket kihasználva saját iparukat is megerősítsék. Ezt a jelenséget különösen Ázsiában láthatjuk, ahol Új-Zéland és Ausztrália új kezdeményezéseket indítottak és a Közel-Keleten, ahol az Öböl-menti országok egyre aktívabban érdeklődnek az űrtevékenységek iránt. Ezzel szemben az Európai Unió az űrkutatás terén kevésbé aktív befektetőnek tűnik, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy a jövőben meghatározó szereplővé váljon ezen a területen. Az Euroconsult legutóbbi éves jelentése alapján Magyarország, a régiós trendeknek megfelelően, bár mérsékelt mértékben, mégis növeli az űrkutatásba történő beruházásait.

Az átalakulóban lévő űrkutatás második reneszánsza jól mutatja, hogyan törekszik az emberiség a tudományos határok feszegetésére. Ebben az új korszakban azonban nemcsak kormányzati, hanem privát cégek is megjelennek.

Az Euroconsult vezető elemzőház szerint a jövőben a beruházások várhatóan továbbra is növekvő tendenciát mutatnak mind a polgári, mind a védelmi kiadások területén. A bővülő állami és magánbefektetések mellett a kereskedelmi űrutazás, az űrturizmus, valamint a bolygóközi kutatások és emberes missziók kerülnek előtérbe. Ezzel párhuzamosan a védelmi űrkutatás kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonságban, a műholdas megfigyelés és kommunikáció fejlesztése révén.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hunor program részeként Magyarország új fejezetet nyit az űrkutatás területén, négy kiváló jelölttel, köztük egy orvossal és három mérnökkel, megkezdve a kiképzést az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint. Több mint 240 pályázó közül kiválasztott négy jelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András – közül egy a Nemzetközi Űrállomáson végez majd kísérleteket és kezeli a magyar fejlesztésű eszközöket, amelyek több tudományterületet, köztük sugárzásvédelmi és biológiai kísérleteket is érintenek.

Borítókép: Dél-Korea decemberben kémműholdat indított a kaliforniai Vandenberg támaszpontról (Forrás: SpaceX)