Ahogy nő a feszültség a világban, úgy szárnyal az űripar

Az űrexpedíciók a XX. század második felétől meghatározzák a tudomány fejlődését. Az ágazatban lévő kezdeti kiadások főként a polgári oldalra fókuszáltak, a feltérképezés és a Holdra szállás kísérleteivel ugyanakkor a szektor fejlődése idővel megmutatta a védelmi (űrszondák, műholdak) beruházások lehetőségeit. Az elmúlt éveket meghatározó válságos, konfliktusokkal teli időszak megváltoztatta az űrkutatás trendjeit.

A Szojuz–2.1b rakéta kilövése, amely a katonai műholdat szállította múlt év novemberében. Pályára állt az oroszok katonai műholdja (Fotó: AFP)

Annak ellenére, hogy egyre több ország vesz részt az űrkutatásban, az Egyesült Államok továbbra is az élen áll a kormányzati űrberuházások tekintetében, 2023-ban hatalmas, 73 milliárd dolláros összeget fordítva e célra. Azonban globális részesedése az elmúlt évtizedekben csökkent, a 2000-ben mért mintegy 75 százalékról 2023-ra 63 százalékra esett vissza. Európa konzisztens szereplőként hozzávetőleg megőrizte jelentőségét, míg Ázsia részesedése a globális űrkiadásokból a 2000-es évek eleje óta látványosan, majdnem a duplájára nőtt.

Az elmúlt néhány év során új trend alakult ki a nemzetek között: az országok arra törekszenek, hogy az űrkutatásból származó növekvő kereskedelmi lehetőségeket kihasználva saját iparukat is megerősítsék. Ezt a jelenséget különösen Ázsiában láthatjuk, ahol Új-Zéland és Ausztrália új kezdeményezéseket indítottak és a Közel-Keleten, ahol az Öböl-menti országok egyre aktívabban érdeklődnek az űrtevékenységek iránt. Ezzel szemben az Európai Unió az űrkutatás terén kevésbé aktív befektetőnek tűnik, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy a jövőben meghatározó szereplővé váljon ezen a területen. Az Euroconsult legutóbbi éves jelentése alapján Magyarország, a régiós trendeknek megfelelően, bár mérsékelt mértékben, mégis növeli az űrkutatásba történő beruházásait.

Az átalakulóban lévő űrkutatás második reneszánsza jól mutatja, hogyan törekszik az emberiség a tudományos határok feszegetésére. Ebben az új korszakban azonban nemcsak kormányzati, hanem privát cégek is megjelennek.

Az Euroconsult vezető elemzőház szerint a jövőben a beruházások várhatóan továbbra is növekvő tendenciát mutatnak mind a polgári, mind a védelmi kiadások területén. A bővülő állami és magánbefektetések mellett a kereskedelmi űrutazás, az űrturizmus, valamint a bolygóközi kutatások és emberes missziók kerülnek előtérbe. Ezzel párhuzamosan a védelmi űrkutatás kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonságban, a műholdas megfigyelés és kommunikáció fejlesztése révén.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hunor program részeként Magyarország új fejezetet nyit az űrkutatás területén, négy kiváló jelölttel, köztük egy orvossal és három mérnökkel, megkezdve a kiképzést az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint. Több mint 240 pályázó közül kiválasztott négy jelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András – közül egy a Nemzetközi Űrállomáson végez majd kísérleteket és kezeli a magyar fejlesztésű eszközöket, amelyek több tudományterületet, köztük sugárzásvédelmi és biológiai kísérleteket is érintenek.

Borítókép: Dél-Korea decemberben kémműholdat indított a kaliforniai Vandenberg támaszpontról (Forrás: SpaceX)