Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétette a tagállamok egy főre jutó fogyasztásának alakulását, amely a 2022-es helyzetre világított rá. A térképről kiderül, hogy a mutatóban Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot. Továbbá közel azonos szinten van Lengyelországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és Szlovéniával. A hasonló magyar mutatót pedig egészen pontosan 15 százalékkal haladja meg. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány mindezzel kapcsolatban jelezte: fontos néhány adalékot hozzátenni a román gazdaság fogyasztási színvonalának jobb megértéséhez.
A társaság elemzése rámutatott: 2020 és 2022 között Romániát csak Bulgária és Horvátország tudta megelőzni az egy főre eső fogyasztás növekedésében. Minden más országban szerényebb bővülés következett be, sőt néhány esetben még csökkent is a fogyasztás. Adódik a kérdés: miért alakult így a román mutató? A gazdaságkutató szerint leginkább amiatt, mert a román tendencia mögött magas szintű eladósodás, szerény tőkefelhalmozás, a megtakarítások csökkenése húzódik meg még akkor is, ha látványosan növekedtek a hazautalások, és a háztartások eladósodottsága a magyarországinál alacsonyabbnak mondható.
Út a megszorításokig
Ha a részleteket nézzük, akkor látható, hogy 2006 és 2022 között között Romániában látványosan megemelkedett az államadósság GDP-arányos mutatója. Egészen pontosan közel négyszeresére (12,4 százalékról 47,2-ra) ugrott az érték. Magyar szemszögből nézve nincs ezzel semmi probléma, ugyanis a hazai mutató nagyjából 75 százalékon mozog. A fenntarthatóság azonban a román oldalon megkérdőjeleződik, ugyanis amíg a magyar mutató alakulása viszonylag stabil volt az utóbbi időszakban, addig Romániában 2008 és 2022 között évente átlagosan több mint tíz százalékkal növekedett az államadósság nagysága.
A megtakarításokra is érdemes kitérni: a 2006-tól a 2022-ig terjedő időszakban ugyan volt egy felívelő periódus, melynek legjobb mutatója a GDP-hez viszonyítva 24,7 százalék volt, azonban 2022-re a megtakarítás terén nagyjából a 2008–2009-es értékek tértek vissza. A számadatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizsgálati periódusban látványosan növekedett az államadósság, és ebből szinte semmi sem csapódott le a gazdaság megtakarításai között.
A Victor Ponta vezette kormányzat különösen nagy hangsúlyt helyezett a fogyasztás ösztönzésére, melynek 2018-ban a megszorítások vetettek véget.
Romániában már a pandémia előtt sem sikerült tartani a költségvetési hiány háromszázalékos célkitűzését, és 2018 végén több, a költségvetést javító intézkedés bevezetésére tettek javaslatot. Ilyenek voltak az adóemelések, a különadók, beleértve a jövedéki adó emelését. Emellett kiadáscsökkentő lépéseket is megjelöltek. Ide tartozott a túlórapénz csökkentése a közszférában dolgozóknál. Romániában tehát a megszorítások előtt a növekvő államadósságból a központi kormányzat keresletösztönző elemekkel a végső fogyasztást igyekezett ösztönözni.
A gazdaságkutató jelezte azt is, hogy a megtakarítások GDP-arányos mutatója Magyarország és Románia esetében egy ideig hasonló pályát járt be. A fordulópont 2015-ben jött el, amikor a magyar oldalon folytatódott a kedvező tendencia, míg Románia esetében beesett a bruttó megtakarítások aránya. Így 2022-re több mint hétszázalékos magyar többlet alakul ki (25,9 százalék és 18,8 százalék áll szemben egymással). Mindez azt jelenti, hogy amíg Magyarországon a korábbi fogyasztási profilt tartva növekednek a megtakarítások, addig Románia esetében látványosan csökkennek. Ebből pedig következhet akár az is, hogy az eltűnő megtakarítások egészét vagy egy részét a fogyasztás megtartására vagy növelésére csatornázzák át.
Függőség a hazautalásoktól
A háztartások fogyasztását és megtakarításait érdemben befolyásolhatja a személyes hazautalások évenkénti nagysága is. Ennek figyelembevétele azért kiemelten fontos, mert a román külügyminisztérium legfrissebb hivatalos adatai szerint 5,7 millió román él külföldön. Georghe-Florin Cârciu, a Department for Romanians Everywhere (szabad fordításban a Mindenütt élő románok osztálya) államtitkára szerint azonban a valós szám ma már meghaladja a nyolcmilliót. Magyarország hivatalos statisztikái szerint 110-120 ezren dolgoznak külföldön, azonban is felmerülhet, hogy a valós szám ennél magasabb lehet. Az azonban jól látható, hogy a két ország között tetemes a különbség, ami a hazautalások nagyságában is megfigyelhető. Romániába így közel kilencmilliárd dollár érkezett 2022-ben (a GDP közel három százaléka), míg Magyarországon ez a szám „csak” 3,6 milliárd volt (a GDP két százaléka). A mutatóban 2013-ig Magyarország „vezetett”, azonban ezt követően látványosan növekedett a két ország közötti különbség, míg 2022-re több mint ötmilliárd dolláros román többlet jelentkezett. Ez magyarázhatja a román fogyasztás színvonalának látványos átalakulását. Fontos azonban azt is tudni, hogy a hazautalások negatívan is befolyásolhatják a növekedést a fogadó országokban. Mégpedig azáltal, hogy csökkentik a munkavállalás ösztönzőit, ezáltal a munkaerő-kínálatot vagy a munkaerőpiaci részvételt.
Összességében mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja a hosszú távú növekedési tendenciákat. A számadatokból pedig az derül ki, hogy 2015 után látványosan emelkedett Románia függősége a hazautalásoktól.
Látványos különbségek
A gazdaságkutató következtetése a fentiek fényében az, hogy az Eurostat térképe és adatsora a fogyasztás átalakulásáról valós képet mutat, azonban kevés információval szolgál a mögöttes tendenciák megértésében.
Összegzésként megállapítható, hogy Romániában az államadósság 2006 és 2022 között megnégyszereződött, míg a bruttó megtakarításokban nem történt érdemi előrelépés. A román költségvetés hiánya tetemes, ráadásul nagyobb kilengéseket mutat, mint a magyar. Romániában a háztartások fogyasztási jellegű kiadásai historikusan magasabbak, mint Magyarországon.
A GDP részarányában mért bruttó megtakarítási rátában tetemes magyar előny jelentkezik. A bruttó tőkefelhalmozás mutatóját tekintve a korábbi magyar hátrány eltűnt, és jól látható előnnyé változott. A háztartások adóssága Magyarországon némileg nagyobb, de összességében a két ország esetében szerényebb a hitelpenetráció (nem hitelből történik a fogyasztás). Végezetül Romániában látványosan megemelkedett a hazautalások nagysága, amely ma már egy főre vetítve éves szinten egy nagyjából hetvendolláros fogyasztási többletet eredményezhet.
