A gazdaságkutató jelezte azt is, hogy a megtakarítások GDP-arányos mutatója Magyarország és Románia esetében egy ideig hasonló pályát járt be. A fordulópont 2015-ben jött el, amikor a magyar oldalon folytatódott a kedvező tendencia, míg Románia esetében beesett a bruttó megtakarítások aránya. Így 2022-re több mint hétszázalékos magyar többlet alakul ki (25,9 százalék és 18,8 százalék áll szemben egymással). Mindez azt jelenti, hogy amíg Magyarországon a korábbi fogyasztási profilt tartva növekednek a megtakarítások, addig Románia esetében látványosan csökkennek. Ebből pedig következhet akár az is, hogy az eltűnő megtakarítások egészét vagy egy részét a fogyasztás megtartására vagy növelésére csatornázzák át.
Függőség a hazautalásoktól
A háztartások fogyasztását és megtakarításait érdemben befolyásolhatja a személyes hazautalások évenkénti nagysága is. Ennek figyelembevétele azért kiemelten fontos, mert a román külügyminisztérium legfrissebb hivatalos adatai szerint 5,7 millió román él külföldön. Georghe-Florin Cârciu, a Department for Romanians Everywhere (szabad fordításban a Mindenütt élő románok osztálya) államtitkára szerint azonban a valós szám ma már meghaladja a nyolcmilliót. Magyarország hivatalos statisztikái szerint 110-120 ezren dolgoznak külföldön, azonban is felmerülhet, hogy a valós szám ennél magasabb lehet. Az azonban jól látható, hogy a két ország között tetemes a különbség, ami a hazautalások nagyságában is megfigyelhető. Romániába így közel kilencmilliárd dollár érkezett 2022-ben (a GDP közel három százaléka), míg Magyarországon ez a szám „csak” 3,6 milliárd volt (a GDP két százaléka). A mutatóban 2013-ig Magyarország „vezetett”, azonban ezt követően látványosan növekedett a két ország közötti különbség, míg 2022-re több mint ötmilliárd dolláros román többlet jelentkezett. Ez magyarázhatja a román fogyasztás színvonalának látványos átalakulását. Fontos azonban azt is tudni, hogy a hazautalások negatívan is befolyásolhatják a növekedést a fogadó országokban. Mégpedig azáltal, hogy csökkentik a munkavállalás ösztönzőit, ezáltal a munkaerő-kínálatot vagy a munkaerőpiaci részvételt.
Összességében mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja a hosszú távú növekedési tendenciákat. A számadatokból pedig az derül ki, hogy 2015 után látványosan emelkedett Románia függősége a hazautalásoktól.
Látványos különbségek
A gazdaságkutató következtetése a fentiek fényében az, hogy az Eurostat térképe és adatsora a fogyasztás átalakulásáról valós képet mutat, azonban kevés információval szolgál a mögöttes tendenciák megértésében.
Összegzésként megállapítható, hogy Romániában az államadósság 2006 és 2022 között megnégyszereződött, míg a bruttó megtakarításokban nem történt érdemi előrelépés. A román költségvetés hiánya tetemes, ráadásul nagyobb kilengéseket mutat, mint a magyar. Romániában a háztartások fogyasztási jellegű kiadásai historikusan magasabbak, mint Magyarországon.
A GDP részarányában mért bruttó megtakarítási rátában tetemes magyar előny jelentkezik. A bruttó tőkefelhalmozás mutatóját tekintve a korábbi magyar hátrány eltűnt, és jól látható előnnyé változott. A háztartások adóssága Magyarországon némileg nagyobb, de összességében a két ország esetében szerényebb a hitelpenetráció (nem hitelből történik a fogyasztás). Végezetül Romániában látványosan megemelkedett a hazautalások nagysága, amely ma már egy főre vetítve éves szinten egy nagyjából hetvendolláros fogyasztási többletet eredményezhet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!