Novemberben a kiskereskedelem forgalma 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,4 százalékkal maradt el az értékesítés. Mindezzel szemben kedvező, hogy az előző hónaphoz képest már 0,8 százalékos bővülés mutatkozott a kiskereskedelemben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai kapcsán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció visszaszorítása és a reálbérek növekedése mellett egyre reménykeltőbb képet mutat ez a terület is. Múlt év novemberében a forgalom értéke nominálisan 1602 milliárd forintot ért el, amely éves alapon ötvenmilliárd forintos növekedést jelent. Ezzel 2023 első tizenegy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel 1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.
A tárca emlékeztetett: a háború, a szankciók és a multik árspekulációja okozta inflációt a kormány hatékony és eredményes intézkedései – többek közt a kötelező akciózás és az online árfigyelés – megfékezték és egy számjegyűre szorították vissza. Az infláció mértéke novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig minden bizonnyal hat százalék körüli szintre csökkent. Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a
családok fizetése ismét egyre többet ér. Mindez a kereskedelmi adatokban is tetten érhető hatásokat mutat. A minisztérium kiemelte, hogy az idei évben helyre kell állítani a növekedést.
Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét emelkedő pályára állítja a fogyasztást. Ez pedig hozzájárulhat a dinamikus, négyszázalékos gazdasági növekedés eléréséhez.
– A 0,8 százalékos bővüléssel megérkezett az első életjel az ágazatból – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A szakértő szerint az éves alapú visszaesésben egyrészt a háztartások fokozott óvatossága, másrészt pedig az üzemanyagok korábbi ársapkája miatt kialakult magas bázis játszott szerepet. A kiskereskedelmi forgalom beindulását segíti a hitelkamatok csökkenése is, ám ez is lassú folyamat, hiszen amíg az alacsonyabb alapkamat megjelenik a piaci hitelkamatokban, az is idő. Ahhoz is időre van szükség, hogy ezt a háztartások érzékeljék. A havi alapú növekedésben elsősorban annak lehetett szerepe, hogy az árak már nem emelkedtek tovább érdemben, az infláció visszaszorulóban van.
Regős Gábor jelezte azt is, hogy a következő hónapokban kerül ki a bázisból az üzemanyagok ársapkája, így ez sokat tud majd javítani az éves alapú mutatón, amely a következő hónapokban – legkésőbb februárban, de talán már előbb is – visszatérhet a pozitív tartományba. Ezt elősegítheti a minimálbér és a garantált bérminimum előrehozott emelése, általánosan a reálbérek emelkedése.
A következő hónapok kiskereskedelmi adataira érdemes lesz figyelni: a decemberi adat az év végi magasabb forgalom miatt fontos, az év eleji adatok pedig arra adnak majd jelzést, hogy milyen ütemben tud növekedési pályájára visszatérni a fogyasztás.
