Több fontos adattal is jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten. Hétfőn a kiskereskedelem novemberi adatai jelennek meg, kedden az ipari termelési adatok novemberre vonatkozó első becslése lát napvilágot, melynek pénteken már a második becslése is megjelenik – ezzel párhuzamosan pedig megismerhetjük a decemberi, illetve a tavalyi év egészére vonatkozó inflációs adatokat is – mondta el a lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Fotó: Pusztai Sándor
Ismertette, októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon 0,3 százalékkal mérséklődött a forgalom. Bár tehát a reálbérek éves alapon szeptemberben már emelkedtek, ugyanez nem mondható el a kiskereskedelmi forgalomról, azt a gyenge fogyasztói bizalom továbbra is visszafogja. Ebben szerepet játszott az üzemanyag-kiskereskedelem ötödével való visszaesése is, amelyet a magas bázisidőszaki fogyasztás magyaráz az üzemanyag-árstop eredményeként – mutatott rá Regős Gábor. Az élelmiszerüzletek forgalma ennél kisebb mértékben, 1,9 százalékkal, a nem-élelmiszer üzleteké pedig 5,1 százalékkal csökkent. A fogyasztás helyreállása tehát csak fokozatosan következhet be – remélhetőleg a novemberi adatokban havi alapon már növekedést látunk. Ugyanakkor az éves alapú volumennél december-januárban lesz majd egy jelentős, kedvező változás a magas üzemanyagforgalom bázisból való kikerülésével.
Lassuló infláció
Októberben az ipari termelés volumene éves alapon 3,2 százalékkal, míg havi alapon 0,6 százalékkal mérséklődött. Az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest úgy az export, mint a belföldi eladások esetében csökkent – ám az utóbbinál volt a visszaesés jelentősebb a gyenge belső kereslet miatt. A hó végén a rendelésállomány öt százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, azaz az ipari teljesítmény szintén csak lassan indulhat növekedésnek. Ezt az alacsony belső és külső kereslet hátráltatja, míg a beruházások termőre fordulása elősegíti – sorolta Regős Gábor.
Novemberben tovább folytatódott az infláció lassulása: az előző havi 9,9 százalékról 7,9 százalékra, miközben az árak havi alapon nem változtak. Decemberben az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest jelentősebben csökkent, így ez akár 0,5 százalékponttal is visszahúzhatta az inflációt.
Ugyanakkor az előrehozott minimálbér-emelés kismértékben gyorsíthatta a pénzromlást – hívta fel a figyelmet a szakértő. Nem kizárt összességében, hogy a pénzromlás üteme decemberben 6 százalék alá mérséklődött, így pedig az éves infláció 17,6 vagy 17,7 százalékot tett ki a decemberi infláció pontos értékétől függően. Ami a decemberinél érdekesebb lesz, az a januári inflációs adat, hiszen jellemzően ekkor a leggyakoribbak az átárazások.
Magasabb államháztartási hiány
Kedden közli az államháztartás decemberre, illetve 2023 egészére vonatkozó gyorstájékoztatóját a Pénzügyminisztérium. A múlt heti sajtótájékoztatóból tudjuk, hogy a pénzforgalmi hiány 2023-ban 4593 milliárd forintot ért el, amely érdemben meghaladja a 3400 milliárd forintos eredeti és kismértékben a módosított 4449 milliárd forintos előirányzatot is. A magasabb hiány legfontosabb okai között az alacsonyabb áfabevételek, a megemelkedett kamat- és rezsikiadások, illetve az uniós források visszatartása áll. A keddi gyorstájékoztatóból vélhetően további adatokat tudunk meg a hiány alakulása kapcsán.
Európai adatok is jönnek
Az Eurostat a héten több fontos adatot is közöl. Hétfőn a novemberi kiskereskedelmi, kedden a novemberi munkanélküliségi, szerdán a harmadik negyedéves lakásárindex, csütörtökön pedig a szintén harmadik negyedéves fizetési mérleg adatok jelennek meg – ismertette Regős Gábor.
Októberben a kiskereskedelem havi alapon stagnált, míg éves alapon 1,2, illetve 0,9 százalékkal visszaesett az eurózónában, valamint az Európai Unióban, azaz a megnövekedett árak még uniós szinten is éreztetik hatásukat. Ugyanakkor az egyes tagállamok forgalomváltozása most sem egységesen alakult: amíg Szlovénia (15,6 százalék), Magyarország (6,5 százalék), illetve Észtország (5,5 százalék) jelentősebb visszaesést produkált, addig Spanyolországban (5,9 százalék), Dániában (4,2 százalék), valamint Bulgáriában és Luxemburgban (egyaránt 3,1 százalék) szignifikánsan bővülni tudott a forgalom – sorolta Regős Gábor.
Októberben az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,5, míg az Európai Unióé 6,0 százalékot tett ki. Ez havi szinten stagnálást jelent, de éves összehasonlításban is csak minimális a változás: mindkét terület mutatója 0,1 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Továbbra is kétszámjegyű, 12,0 százalékos munkanélküliség jellemezte Spanyolországot, míg a görög mutató 10 százalék alá, 9,6 százalékra mérséklődött. A legkisebb munkanélküliséget Máltán (2,5 százalék), Lengyelországban (2,8 százalék) és Csehországban (2,9 százalék) mérték.
Fotó: Bach Máté
Uniós lakásárak változása
A második negyedévben a lakásárak az Európai Unióban 1,1, míg az eurózónában 1,7 százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. Ez 2014 óta az első árcsökkenés volt, ami a gyenge keresletet mutatja – nem függetlenül a megemelkedett hitelkamatoktól. Ezen mutató esetében az egyes tagállamok közti szórások még a szokásosnál is nagyobbak. Míg Németországban 9,9, Dániában 7,6, Svédországban pedig 6,8 százalékkal mérséklődtek az árak, addig Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7, míg Litvániában 9,4 százalékkal emelkedtek – ismertette a szakértő.
Amerikai infláció, lengyel lazítás
Az Egyesült Államokban csütörtökön ismerhetjük meg a decemberi inflációs adatokat. Novemberben az amerikai infláció éves alapon 3,1, míg havi alapon 0,1 százalékot tett ki. Az inflációt felfelé húzta a szolgáltatások 5,5 százalékos drágulása, míg mérsékelte az üzemanyagok 24,8 százalékos, valamint a földgáz árának 10,4 százalékos árcsökkenése. Sem az éves, sem a havi alapú áremelkedés nem tér el érdemben az októberitől – meglátjuk, hogy ebben decemberben történt-e változás – írta Regős Gábor.
A monetáris politika tekintetében a lengyel jegybank hétfő-keddi és a román jegybank pénteki ülését érdemes kiemelni. A lengyel jegybank már szeptemberben – a választásokat megelőzően – megkezdte a monetáris kondíciók lazítását egy vártnál nagyobb, 75 bázispontos lépéssel, amelyet októberben egy további 25 bázispontos vágás követett, azóta azonban az alapkamat változatlan, és most sem számítunk ebben módosulásra. A román jegybank ezzel szemben még nem kezdett lazításba, keleti szomszédunk esetében az alapkamat mértéke továbbra is 7 százalék. A lazítás megkezdése még az e heti ülésen sem várható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hajdú-bihari Napló/Czinege Melinda)
