Több fontos mérőszám érkezik a héten a magyar gazdaságról

A reálbérek éves alapon szeptemberben már emelkedtek, ugyanez nem mondható el a kiskereskedelmi forgalomról. Nem kizárt a hat százalék alatti decemberi infláció. A lengyel jegybank lazíthat, az Egyesült Államokban célérték közelében lehet az infláció.

20221222 Debrecen, Nagy Piac Karácsonyi hajrá: ezekért a termékekért állnak sorban most a boltokban. Fotó: Czinege Melinda CZM Hajdú-Bihari Napló Képen: Bognár Alexa bolti eladó Fotó: Czinege Melinda

Magasabb államháztartási hiány

Kedden közli az államháztartás decemberre, illetve 2023 egészére vonatkozó gyorstájékoztatóját a Pénzügyminisztérium. A múlt heti sajtótájékoztatóból tudjuk, hogy a pénzforgalmi hiány 2023-ban 4593 milliárd forintot ért el, amely érdemben meghaladja a 3400 milliárd forintos eredeti és kismértékben a módosított 4449 milliárd forintos előirányzatot is. A magasabb hiány legfontosabb okai között az alacsonyabb áfabevételek, a megemelkedett kamat- és rezsikiadások, illetve az uniós források visszatartása áll. A keddi gyorstájékoztatóból vélhetően további adatokat tudunk meg a hiány alakulása kapcsán.

Európai adatok is jönnek

Az Eurostat a héten több fontos adatot is közöl. Hétfőn a novemberi kiskereskedelmi, kedden a novemberi munkanélküliségi, szerdán a harmadik negyedéves lakásárindex, csütörtökön pedig a szintén harmadik negyedéves fizetési mérleg adatok jelennek meg – ismertette Regős Gábor.

Októberben a kiskereskedelem havi alapon stagnált, míg éves alapon 1,2, illetve 0,9 százalékkal visszaesett az eurózónában, valamint az Európai Unióban, azaz a megnövekedett árak még uniós szinten is éreztetik hatásukat. Ugyanakkor az egyes tagállamok forgalomváltozása most sem egységesen alakult: amíg Szlovénia (15,6 százalék), Magyarország (6,5 százalék), illetve Észtország (5,5 százalék) jelentősebb visszaesést produkált, addig Spanyolországban (5,9 százalék), Dániában (4,2 százalék), valamint Bulgáriában és Luxemburgban (egyaránt 3,1 százalék) szignifikánsan bővülni tudott a forgalom – sorolta Regős Gábor.

Októberben az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,5, míg az Európai Unióé 6,0 százalékot tett ki. Ez havi szinten stagnálást jelent, de éves összehasonlításban is csak minimális a változás: mindkét terület mutatója 0,1 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Továbbra is kétszámjegyű, 12,0 százalékos munkanélküliség jellemezte Spanyolországot, míg a görög mutató 10 százalék alá, 9,6 százalékra mérséklődött. A legkisebb munkanélküliséget Máltán (2,5 százalék), Lengyelországban (2,8 százalék) és Csehországban (2,9 százalék) mérték.

Uniószerte visszavetette az ingatlanok iránti keresletet a magas hitelkamat. 
Fotó: Bach Máté

Uniós lakásárak változása

A második negyedévben a lakásárak az Európai Unióban 1,1, míg az eurózónában 1,7 százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. Ez 2014 óta az első árcsökkenés volt, ami a gyenge keresletet mutatja – nem függetlenül a megemelkedett hitelkamatoktól. Ezen mutató esetében az egyes tagállamok közti szórások még a szokásosnál is nagyobbak. Míg Németországban 9,9, Dániában 7,6, Svédországban pedig 6,8 százalékkal mérséklődtek az árak, addig Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7, míg Litvániában 9,4 százalékkal emelkedtek – ismertette a szakértő.

Amerikai infláció, lengyel lazítás

Az Egyesült Államokban csütörtökön ismerhetjük meg a decemberi inflációs adatokat. Novemberben az amerikai infláció éves alapon 3,1, míg havi alapon 0,1 százalékot tett ki. Az inflációt felfelé húzta a szolgáltatások 5,5 százalékos drágulása, míg mérsékelte az üzemanyagok 24,8 százalékos, valamint a földgáz árának 10,4 százalékos árcsökkenése. Sem az éves, sem a havi alapú áremelkedés nem tér el érdemben az októberitől – meglátjuk, hogy ebben decemberben történt-e változás – írta Regős Gábor.

A monetáris politika tekintetében a lengyel jegybank hétfő-keddi és a román jegybank pénteki ülését érdemes kiemelni. A lengyel jegybank már szeptemberben – a választásokat megelőzően – megkezdte a monetáris kondíciók lazítását egy vártnál nagyobb, 75 bázispontos lépéssel, amelyet októberben egy további 25 bázispontos vágás követett, azóta azonban az alapkamat változatlan, és most sem számítunk ebben módosulásra. A román jegybank ezzel szemben még nem kezdett lazításba, keleti szomszédunk esetében az alapkamat mértéke továbbra is 7 százalék. A lazítás megkezdése még az e heti ülésen sem várható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hajdú-bihari Napló/Czinege Melinda)