Több fontos adattal is jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten. Hétfőn a kiskereskedelem novemberi adatai jelennek meg, kedden az ipari termelési adatok novemberre vonatkozó első becslése lát napvilágot, melynek pénteken már a második becslése is megjelenik – ezzel párhuzamosan pedig megismerhetjük a decemberi, illetve a tavalyi év egészére vonatkozó inflációs adatokat is – mondta el a lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Fotó: Pusztai Sándor
Ismertette, októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon 0,3 százalékkal mérséklődött a forgalom. Bár tehát a reálbérek éves alapon szeptemberben már emelkedtek, ugyanez nem mondható el a kiskereskedelmi forgalomról, azt a gyenge fogyasztói bizalom továbbra is visszafogja. Ebben szerepet játszott az üzemanyag-kiskereskedelem ötödével való visszaesése is, amelyet a magas bázisidőszaki fogyasztás magyaráz az üzemanyag-árstop eredményeként – mutatott rá Regős Gábor. Az élelmiszerüzletek forgalma ennél kisebb mértékben, 1,9 százalékkal, a nem-élelmiszer üzleteké pedig 5,1 százalékkal csökkent. A fogyasztás helyreállása tehát csak fokozatosan következhet be – remélhetőleg a novemberi adatokban havi alapon már növekedést látunk. Ugyanakkor az éves alapú volumennél december-januárban lesz majd egy jelentős, kedvező változás a magas üzemanyagforgalom bázisból való kikerülésével.
Lassuló infláció
Októberben az ipari termelés volumene éves alapon 3,2 százalékkal, míg havi alapon 0,6 százalékkal mérséklődött. Az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest úgy az export, mint a belföldi eladások esetében csökkent – ám az utóbbinál volt a visszaesés jelentősebb a gyenge belső kereslet miatt. A hó végén a rendelésállomány öt százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, azaz az ipari teljesítmény szintén csak lassan indulhat növekedésnek. Ezt az alacsony belső és külső kereslet hátráltatja, míg a beruházások termőre fordulása elősegíti – sorolta Regős Gábor.
Novemberben tovább folytatódott az infláció lassulása: az előző havi 9,9 százalékról 7,9 százalékra, miközben az árak havi alapon nem változtak. Decemberben az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest jelentősebben csökkent, így ez akár 0,5 százalékponttal is visszahúzhatta az inflációt.
Ugyanakkor az előrehozott minimálbér-emelés kismértékben gyorsíthatta a pénzromlást – hívta fel a figyelmet a szakértő. Nem kizárt összességében, hogy a pénzromlás üteme decemberben 6 százalék alá mérséklődött, így pedig az éves infláció 17,6 vagy 17,7 százalékot tett ki a decemberi infláció pontos értékétől függően. Ami a decemberinél érdekesebb lesz, az a januári inflációs adat, hiszen jellemzően ekkor a leggyakoribbak az átárazások.