Vállalkozássűrűség: előnyben a középső és a nyugati országrész

Ahol emelkedik a jól működő és sokat teljesítő vállalkozások száma, ott növekszik a hozzáadott érték, magasabb a foglalkoztatottság, szélesebb a kínálat. Magyarországon a rendszerváltás óta trend, hogy a központi régióban, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúlon növekszik a legdinamikusabban a vállalkozások száma a lakosságszámhoz képest. A több mint 1400 milliárdos keretösszegű Demján Sándor-program pedig elsődlegesen éppen azokban a régiókban támogatja a kkv-k beruházásait, amelyek a vállalkozássűrűségben, gazdasági fejlettségben lemaradtak az országos átlagtól.

Jelentős segítséget kapnak a hazai vállalkozások Forrás: MN

Jó szomszédság, alacsony iparűzési adó, kiugró központi régió

A győri agglomerációs települések gazdasági térszerkezetének elemzése alapján a legnagyobb vállalkozássűrűségű települések azok, amelyek magas lakosságszámú és vállalkozássűrűségű települések közelében helyezkednek el, és ahol az átlagosnál alacsonyabb az iparűzési adó mértéke. A vizsgálat eredményei alapján, ahol nagyobb a vállalkozássűrűség, ott a foglalkoztatás szerinti koncentráció is magasabb, illetve a magasabb árbevételű vállalkozások ugyancsak térben koncentráltan helyezkednek el. A gazdaság térszerkezetének jellemzői rámutatnak azokra a szempontokra, amelyek a letelepedés előtt álló vállalkozásokat befolyásolják a telephelyválasztásban, így a vállalkozássűrűségi adatokra is érdemes figyelmet fordítani a település- és gazdaságfejlesztési intézkedések tervezése és megvalósítása során.

A magyar kkv-k területi koncentrációjának, a területi egyenlőtlenségeknek az aktuális jellemzőit a legrészletesebben a Területi Statisztika című folyóiratban 2021-ben megjelent átfogó elemzés mutatja be. A tanulmány megállapítja a vállalkozássűrűség vonatkozásában a főváros, illetve a központi régió elsődleges, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl másodlagos kiemelkedő szerepét. Ez a területi sajátosság a rendszerváltástól végigkíséri az ország gazdasági és területi fejlődését. 

A központi régió előnye a kkv-k bruttó hozzáadott értékében és árbevételében is megmutatkozik, ez a térség adja a bruttó hozzáadott érték és az árbevétel átlagban több mint negyven százalékát, a foglalkoztatottak átlagban több mint harminc százalékát. A 2008 és 2020 közötti időszakban a nyugati országrész kkv-inak teljesítménye növekedett a legnagyobb mértékben, a súlypont folyamatosan nyugat felé mozdult el, amit leginkább a multinacionális nagyvállalatok termelő beruházásainak növekedése, illetve a nyugat-európai felvevőpiacok közelsége magyaráz.

A vállalkozássűrűség fokozódik

A vármegyei szintű vállalkozássűrűségi adatok a KSH működő vállalkozásokra, illetve lakónépességre vonatkozó adataiból számíthatóak. 2023-ban Budapesten 1,67 millió ember élt és több mint 245 ezer vállalkozás működött, a vállalkozássűrűségi mutató értéke 147 volt. A vállalkozássűrűség a fővároson kívül csak Pest vármegyében haladta meg a 100-at, a sorban következő Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékben alulról közelítette azt. A mutató a legalacsonyabb értékeit Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben vette fel. Magyarország vállalkozássűrűségi térképére tekintve a központi régió és a nyugati országrész előnye szembetűnő.

Érdemes a területi dimenzió mellé bekapcsolni az időbelit is, a 2023-as térképet összevetni a 2010-es térképpel. A vállalkozássűrűségi mutató országos átlagértéke 39 százalékkal növekedett 13 év alatt. Ebben az időszakban Magyarországa népessége 4,1 százalékkal csökkent, a működő vállalkozások száma pedig 33,3 százalékkal, vagyis éppen egyharmadával nőtt. A vármegyék között a legnagyobb mértékben, mintegy 48 százalékkal Pest vármegyében nőtt a vállalkozássűrűség, míg a legkisebb mértékű növekedés (29 százalék) Heves vármegyét jellemezte. A 2010-es és 2023-as vármegyei vállalkozássűrűségi adatok szórásértékeit (13,5 és 18,1) összevetve megállapítható, hogy ez a gazdaságstatisztikai mutató a területi különbségek növekedését jelzi a vizsgált időszakban.

A Demján Sándor-program segíthet mérsékelni a területi egyenlőtlenségeket

Érdemes megvizsgálni, hogy a több mint 1400 milliárd forintos költségvetésű Demján Sándor-program pályázati kiírásaiban mennyiben jelennek meg a gazdaság térbeli vonatkozásai, a regionális gazdaságtani szempontok és a friss kutatások tanulságai.

A 2024 novemberében indított kkv-támogatási program kilenc pillérének egyike az „1+1” kkv beruházásélénkítő támogatási program. Ez a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltásra irányuló beruházásait, elsősorban eszközvásárlásait támogatja annak érdekében, hogy termelési kapacitásuk fejlődjön, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására nyíljon lehetőség. Egy vállalkozás 5–200 millió forint összegű támogatásban részesülhet. A vállalkozás beruházási értékének ötven százalékát az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja (innen jön az „1+1” az elnevezésben).

Az „1+1” kkv beruházásélénkítő támogatási programot fél éve 48 milliárd forint keretösszeggel indították el, a jelentős pályázói érdeklődésre tekintettel azóta a keretet 170 százalékkal, 130 milliárd forintra növelték. Az NGM július elején arról tájékoztatott, hogy addig 1325 pályázati eljárás zárult támogatási döntéssel, a megítélt támogatások összege pedig elérte a 104 milliárd forintot.

A területi egyenlőtlenségek mérséklése szempontjából kiemelendő, hogy az NGM a júniusi 13-ai döntési körben kizárólag a legkevésbé fejlett, a legalacsonyabb átlagos vállalkozássűrűségi értékkel jellemezhető statisztikai régiókban működő vállalkozásokra fókuszált. Akkor 128 olyan kkv pályázata kapott támogatást 12 milliárd forint összértékben, amelyek Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon működnek. A július 7-ei döntési körrel bezárólag a megítélt támogatások csaknem kétharmada került ebbe a négy régióba, ahol egyébként az ország vállalkozásainak csupán 44 százaléka működik. Az eddig meghozott döntések alapján a legtöbb támogatás az észak-alföldi vállalkozásokhoz kerül, mintegy 22,6 milliárd forint értékben.

Magyarországon a rendszerváltás óta trend, hogy a központi régióban, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúlon növekszik a legdinamikusabban a vállalkozások száma a lakosságszámhoz képest. 2010 és 2023 között országos átlagban 39 százalékkal nőtt a vállalkozássűrűség, azonban növekedett a területi egyenlőtlenségek mértéke is. A több mint 1400 milliárdos keretösszegű Demján Sándor-program pedig elsődlegesen éppen azokban a régiókban támogatja a kkv-k technológiaváltásra irányuló beruházásait, amelyek a vállalkozássűrűségben, gazdasági fejlettségben elmaradtak az országos átlagtól. A jól működő és teljesítő vállalkozások számának növekedése nagyobb hozzáadott értéket, magasabb foglalkoztatottságot, szélesebb kínálatot, összességében jólét-növekedést eredményez. A teljes közösség jóléte pedig a területi egyenlőtlenségek mérséklésével növelhető.