A tavalyi utolsó negyedévben 6,3 százalékkal 46 013 koronára (736 208 forint) emelkedett a havi átlagbér Csehországban, a 7,6 százalékos infláció miatt azonban a reálbérek 1,2 százalékkal csökkentek – közölte kedden a Cseh Statisztikai Hivatal Prágában. A távirati iroda emlékeztetett: a bérek reálértékének csökkenése már kilencedik negyedéve tart. A cseheknél az egész éves drágulás tavaly 10,7 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a reálbérek tavaly 2,9 százalékkal visszaestek, az előző évi 8,5 százalékos csökkenés után. Hazánk annyiban mindenképpen előrébb jár, hogy a reálkeresetek csökkenése 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig tartott, így a trend már múlt év szeptemberében megfordult. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a magyar kormánynak sikerült megnyernie az infláció elleni küzdelmet.
A fogyasztói árak alakulásáról hamarosan új információkkal is gazdagodhatunk, a statisztikai hivatal ugyanis pénteken teszi közzé a februári számokat. Akkor derül majd ki, hogy mit látunk majd a kedvező januári mutató után.
Az idei év első hónapjában kifejezetten pozitív meglepetést okozott az infláció, amely négy százalék alá, vagyis a jegybanki toleranciasávon belülre került. Erre ezt megelőzően utoljára 2021 márciusában volt példa. Mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az üzemanyagok ára is. Az utóbbi esetében az év eleji jövedékiadó-emelés ellenére – a magas bázisidőszaki árak miatt – jelentős, 11,9 százalékos árcsökkenést mért a statisztikai hivatal. A háztartási energia ára is tíz százalék feletti ütemben esett. Ebben a takarékoskodás, valamint a háztartások energiahatékonysági intézkedései játszottak szerepet. Az élelmiszereknél legutóbb 3,6 százalékos éves áremelkedést mért a statisztikai hivatal, de termékcsoportonként jelentős eltérések látszódtak. A liszt és a tej ára például jelentősebben csökkent, míg a cukor és a gyümölcsök ára gyorsabb drágulást mutatott.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot a világpiaci olajárak és azon keresztül az üzemanyagárak jelentik.
A közel-keleti konfliktus eszkalációja jelentős veszélyt rejt a világgazdaságra nézve, a kedvezőtlen hatások a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhetnek az inflációba.
Kockázatként azonosítható a forint árfolyamának alakulása is, valamint a vállalatok árazási politikája. Kérdéses, hogy a cégek a reálbérek érdemi emelkedése miatt felerősödő keresletre miként reagálnak. A szakértő szerint a következő hónapokban – ha az év eleji átárazások mértéke nem haladja meg a várakozásokat –, tovább lassulhat az infláció, akár az inflációs célt is megközelítheti. Az év egészét tekintve pedig öt százalék alatti számot vár a szakértő.
