Nagyon kedvező, a piacinál sokkal vonzóbb állami kamattámogatású hiteleket dobna a piacra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Széchenyi-kártya programban – erősítette meg a Világgazdaságnak Parragh László, a kamara elnöke, aki a gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy a köztestület három-négy százalék közötti kamatokat szeretne kialkudni a kormánynál. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a pozitív szakpolitikai döntés alapján élesedhetnek is az új árazású hitelkonstrukciók, óriási lökést adva a vállalati hitelpiacnak és a gazdasági növekedésnek.
„Nagyon jól állnak a kormánnyal a tárgyalások. Abból indulunk ki, hogy a kamattámogatásra és a garanciadíj támogatásra szükség van, ugyanis ez segíti a mikro- és kkv szektort, illetve azokat az iparágakat és szektorokat, amelyeket megcélzunk” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A lap az után kérdezte a gazdasági szakembert, hogy az idei gazdasági évnyitón beszélt először arról, hogy a kamara a Széchenyi-kártya programban, a mostani ötszázalékos fix kamatok helyett három és négy százalék közötti, államilag támogatott hitelkamatokat szeretne kialkudni a kormánynál. Maga a kártya és a hozzá tartozó kamattámogatott kölcsön több mint húsz éve a hazai kkv-k egyik fő finanszírozási forrása, így a kiemelt figyelem meglehetősen indokolt.
Parragh László hozzátette, már fél éve dolgoznak rajta, hogy az alapkamat – az infláció csökkenéséhez igazodva – elinduljon lefelé, és ez egyúttal lefelé vigye a kamatszinteket. Ezért most abban bíznak, hogy a jegybank is követi a kamatpálya csökkenését, és ha ez valóban megtörténik, akkor nyilvánvalóan a hitelkamatok is mérséklődni fognak. Ebben az esetben pedig szerinte nem biztos, hogy a Széchenyi-kártya hitelkamatát öt százalékon kell tartani, ezért kezdeményeztek egyeztetést az alacsonyabb kamatokról.
Erre mondtam azt, hogy három-négy százalék közé kellene ezt a kamatszintet belőni. Mi most azt javasoljuk, hogy 3,5 százalék legyen, ettől pedig egyáltalán nem zárkózott el a kormány sem
– árulta le Parragh László, hozzátéve, hogy az ötszázalékos kamatszint még most is kedvezőnek számít, hiszen most márciusban még mindig kilenc százalék az alapkamat, de ahogy az infláció elindult lefelé az elmúlt időszakban, úgy száz bázispontos kamatcsökkentésekkel hónapokon belül be fogunk állni egy normál kamatszintre. Szerinte a gazdaság is kikényszeríti ezt, vagy a kormány és a kamara közösen olyan programokat talál ki, amelyek kedvező kamatozásúak a vállalkozások számára vagy az MNB egész egyszerűen belátja, hogy hitelezés nélkül a gazdasági növekedés nem biztosítható.
Legalább 1600 milliárd kihelyezésére számít a kamara
Parragh László emlékeztetett rá, hogy a válságok alatt évente 1600 és 2000 milliárd forintot helyeztek ki a Széchenyi-kártya programban, idén 1600 milliárd forint lehet ez az összeg. Úgy látja, a forrás ággal nincsen probléma, a kereskedelmi bankok is szívesen vesznek részt a programban, sőt, versengenek is érte. A korlát sokkal inkább a költségvetés kamattámogatási ága, ez nagyjából évente kétszázmilliárdnál nagyobb plusz kiadást jelent az államkasszának, még ha adóbevételt is hoz, hiszen például fehéríti a gazdaságot.
