Nagyon kedvező, a piacinál sokkal vonzóbb állami kamattámogatású hiteleket dobna a piacra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Széchenyi-kártya programban – erősítette meg a Világgazdaságnak Parragh László, a kamara elnöke, aki a gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy a köztestület három-négy százalék közötti kamatokat szeretne kialkudni a kormánynál. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a pozitív szakpolitikai döntés alapján élesedhetnek is az új árazású hitelkonstrukciók, óriási lökést adva a vállalati hitelpiacnak és a gazdasági növekedésnek.
„Nagyon jól állnak a kormánnyal a tárgyalások. Abból indulunk ki, hogy a kamattámogatásra és a garanciadíj támogatásra szükség van, ugyanis ez segíti a mikro- és kkv szektort, illetve azokat az iparágakat és szektorokat, amelyeket megcélzunk” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A lap az után kérdezte a gazdasági szakembert, hogy az idei gazdasági évnyitón beszélt először arról, hogy a kamara a Széchenyi-kártya programban, a mostani ötszázalékos fix kamatok helyett három és négy százalék közötti, államilag támogatott hitelkamatokat szeretne kialkudni a kormánynál. Maga a kártya és a hozzá tartozó kamattámogatott kölcsön több mint húsz éve a hazai kkv-k egyik fő finanszírozási forrása, így a kiemelt figyelem meglehetősen indokolt.
Parragh László hozzátette, már fél éve dolgoznak rajta, hogy az alapkamat – az infláció csökkenéséhez igazodva – elinduljon lefelé, és ez egyúttal lefelé vigye a kamatszinteket. Ezért most abban bíznak, hogy a jegybank is követi a kamatpálya csökkenését, és ha ez valóban megtörténik, akkor nyilvánvalóan a hitelkamatok is mérséklődni fognak. Ebben az esetben pedig szerinte nem biztos, hogy a Széchenyi-kártya hitelkamatát öt százalékon kell tartani, ezért kezdeményeztek egyeztetést az alacsonyabb kamatokról.
Erre mondtam azt, hogy három-négy százalék közé kellene ezt a kamatszintet belőni. Mi most azt javasoljuk, hogy 3,5 százalék legyen, ettől pedig egyáltalán nem zárkózott el a kormány sem
– árulta le Parragh László, hozzátéve, hogy az ötszázalékos kamatszint még most is kedvezőnek számít, hiszen most márciusban még mindig kilenc százalék az alapkamat, de ahogy az infláció elindult lefelé az elmúlt időszakban, úgy száz bázispontos kamatcsökkentésekkel hónapokon belül be fogunk állni egy normál kamatszintre. Szerinte a gazdaság is kikényszeríti ezt, vagy a kormány és a kamara közösen olyan programokat talál ki, amelyek kedvező kamatozásúak a vállalkozások számára vagy az MNB egész egyszerűen belátja, hogy hitelezés nélkül a gazdasági növekedés nem biztosítható.
Legalább 1600 milliárd kihelyezésére számít a kamara
Parragh László emlékeztetett rá, hogy a válságok alatt évente 1600 és 2000 milliárd forintot helyeztek ki a Széchenyi-kártya programban, idén 1600 milliárd forint lehet ez az összeg. Úgy látja, a forrás ággal nincsen probléma, a kereskedelmi bankok is szívesen vesznek részt a programban, sőt, versengenek is érte. A korlát sokkal inkább a költségvetés kamattámogatási ága, ez nagyjából évente kétszázmilliárdnál nagyobb plusz kiadást jelent az államkasszának, még ha adóbevételt is hoz, hiszen például fehéríti a gazdaságot.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e új hiteltípus, azt mondta, nem akarnak újat, viszont megjegyezte, hogy az már egy másik kérdés, hogy ha összeáll a Nemzetgazdasági Minisztériumban is az a versenyképességi csomag, amiről az évnyitón Nagy Márton miniszter is beszélt, akkor a szinergiák érdekében lehet, hogy belenyúlhatnak egy-egy termékbe.
Már hamarabb kellett volna gyorsítania a jegybanknak
Parragh László kitért a jegybank és a közte meglévő konfliktusra is, ami kapcsán megismételte, amit korábban is mondott a Világgazdaságnak, hogy ez nem személyes, hanem szakmai vita.
A problémát én abban látom – tette hozzá az elnök –, hogy a piac már decemberben számított egy nagyobb kamatcsökkentésre, ha azt a jegybank meglépte volna, akkor különösebb spekuláció nélkül megúsztuk volna ezt a történetet. Miután azonban a piac érzékelte, hogy van egy vita a jegybank és a gazdaságpolitika között, ezért elkezdtek a forintra spekulálni. Egyszerűen spekulációs célponttá váltunk, felkínáltuk magunkat – érvelt az elnök, aki ezzel reagált Virág Barnabás jegybank alelnök szavaira is.
(Virág Barnabás a legutóbbi kamatdöntést követően a magas kamatszintet és nemzeti bankot ért kritikákat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének felmérésére hivatkozva hárította el, amiben jelenleg nincs a finanszírozás a vállalatok legégetőbb problémái között.)
Parragh László a vállalatok reakcióján azt látja, hogy a lakossághoz hasonlóan magas a készpénzállományuk, és van egy bizonytalanság ennek az elköltésére. Emiatt aztán nem kezdenek el beruházni, így hitelt sem vesznek fel.
