– Több fontosabb adatot is közöl a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kedden jelennek meg a negyedik negyedéves részletes GDP-adatok, majd szerdán érkezik a januári ipari termelési mutató első becslése, a januári kiskereskedelmi adat, valamint a januári termék-külkereskedelem első becslése – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza felhívta a figyelmet arra is, hogy pénteken a februári inflációs adatokat ismerhetjük meg.
A szakértő emlékeztetett: a negyedik negyedévben a GDP a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult. A gazdaság havi és negyedéves alapon is stagnált, így 2023-ban az éves teljesítmény 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második becslésből egyrészt kiderül, hogy a KSH megerősíti-e az első becslés számait, valamint megtudhatjuk, hogy mi okozhatta a vártnál kedvezőtlenebb adatot.
Decemberben az ipar termelése éves alapon a nyers adatok szerint 13,7, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 8,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon a visszaesés mértéke 0,3 százalék volt. A teljesítmény csökkenésében nagyjából hasonló szerepe volt a belföldi és az exportértékesítésnek. A januári adat kapcsán az elemző szerint kedvezőtlen előjel, hogy a KSH által megfigyelt ipari ágazatok rendelésállománya az év végén 14,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ebben szerepe van az európai gazdaság stagnálásának, így pedig az alacsony külső keresletnek. Nem kizárható tehát, hogy az év végi leállás a szokásosnál most hosszabb lett.
Magára találhatott a kiskereskedelem
– A kiskereskedelem az elmúlt két hónapban már bővülni tudott havi alapon. Decemberben a növekedés mértéke havi alapon 1,4 százalék volt, ám éves viszonylatban még így is minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent a forgalom. Januárban azonban várakozásaink szerint hosszú idő után már éves alapon is bővülést mutathat a kiskereskedelem. Ebben több tényező is szerepet játszik: az üzemanyag-ársapka okozta magas üzemanyag-forgalom kikerülése a bázisból, az infláció jelentős mérséklődése, valaminz az előre hozott minimálbér-emelés – sorolta Regős Gábor. Jelezte: 2024-ben a kiskereskedelmi forgalom és így a fogyasztás a reálbérek növekedése nyomán pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Decemberben a termék-külkereskedelmi adatok kedvezőtlenül alakultak. Az export volumene éves alapon 8,4, az importé pedig 0,8 százalékkal csökkent, melyben a német ipar gyengélkedésének lehetett szerepe. Így az egyenleg –271 millió euró volt az év utolsó hónapjában, ami azonban a 8,3 százalékkal kedvezőbbé váló cserearányok miatt még mindig 27 millió euróval kisebb az egy évvel korábbinál. Az elemző szerint remélhetőleg januárban már jobban alakul a külső kereslet, ami pozitív hatással lenne a magyar exportra is.
Januárban az infláció kedvezően alakult:
az árak a piaci várakozásoknál kisebb mértékben növekedtek, így az éves infláció 3,8 százalékot tett ki, azaz az infláció visszakerült a jegybanki célsávba, amelyre ezt megelőzően utoljára 2021 márciusában volt példa.
Számításaink szerint havi alapon az üzemanyagárak 0,4 százalékponttal felfelé húzhatták az inflációt, így kérdés, hogy a pénzromlás tudott-e lassulni februárban, vagy esetleg minimális mértékben, de emelkedett a ráta. Ebben meghatározó lesz, hogy a vártnál kisebb év eleji átárazásokat a vállalkozások milyen mértékben pótolták az év második hónapjában – mondta az elemző.
