Fontos adat derül ki a hazai inflációról

A héten megtudhatjuk, a negyedik negyedévben miért maradt el a várakozásoktól a magyar gazdaság teljesítménye. Az üzemanyagárak emelkedése miatt pedig aktuális a kérdés: tovább tudott-e lassulni az infláció? Az eurózónában bár csökkent az áremelkedés mértéke, a fogyasztás nem tért még vissza a várt szintre.

Illusztráció Fotó: Maxx-Studio

– Több fontosabb adatot is közöl a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kedden jelennek meg a negyedik negyedéves részletes GDP-adatok, majd szerdán érkezik a januári ipari termelési mutató első becslése, a januári kiskereskedelmi adat, valamint a januári termék-külkereskedelem első becslése – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza felhívta a figyelmet arra is, hogy pénteken a februári inflációs adatokat ismerhetjük meg.

A szakértő emlékeztetett: a negyedik negyedévben a GDP a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult. A gazdaság havi és negyedéves alapon is stagnált, így 2023-ban az éves teljesítmény 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második becslésből egyrészt kiderül, hogy a KSH megerősíti-e az első becslés számait, valamint megtudhatjuk, hogy mi okozhatta a vártnál kedvezőtlenebb adatot.

 

Decemberben az ipar termelése éves alapon a nyers adatok szerint 13,7, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 8,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon a visszaesés mértéke 0,3 százalék volt. A teljesítmény csökkenésében nagyjából hasonló szerepe volt a belföldi és az exportértékesítésnek. A januári adat kapcsán az elemző szerint kedvezőtlen előjel, hogy a KSH által megfigyelt ipari ágazatok rendelésállománya az év végén 14,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ebben szerepe van az európai gazdaság stagnálásának, így pedig az alacsony külső keresletnek. Nem kizárható tehát, hogy az év végi leállás a szokásosnál most hosszabb lett.

Magára találhatott a kiskereskedelem

– A kiskereskedelem az elmúlt két hónapban már bővülni tudott havi alapon. Decemberben a növekedés mértéke havi alapon 1,4 százalék volt, ám éves viszonylatban még így is minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent a forgalom. Januárban azonban várakozásaink szerint hosszú idő után már éves alapon is bővülést mutathat a kiskereskedelem. Ebben több tényező is szerepet játszik: az üzemanyag-ársapka okozta magas üzemanyag-forgalom kikerülése a bázisból, az infláció jelentős mérséklődése, valaminz az előre hozott minimálbér-emelés – sorolta Regős Gábor. Jelezte: 2024-ben a kiskereskedelmi forgalom és így a fogyasztás a reálbérek növekedése nyomán pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához.

Decemberben a termék-külkereskedelmi adatok kedvezőtlenül alakultak. Az export volumene éves alapon 8,4, az importé pedig 0,8 százalékkal csökkent, melyben a német ipar gyengélkedésének lehetett szerepe. Így az egyenleg –271 millió euró volt az év utolsó hónapjában, ami azonban a 8,3 százalékkal kedvezőbbé váló cserearányok miatt még mindig 27 millió euróval kisebb az egy évvel korábbinál. Az elemző szerint remélhetőleg januárban már jobban alakul a külső kereslet, ami pozitív hatással lenne a magyar exportra is.

Januárban az infláció kedvezően alakult: 

az árak a piaci várakozásoknál kisebb mértékben növekedtek, így az éves infláció 3,8 százalékot tett ki, azaz az infláció visszakerült a jegybanki célsávba, amelyre ezt megelőzően utoljára 2021 márciusában volt példa.

Számításaink szerint havi alapon az üzemanyagárak 0,4 százalékponttal felfelé húzhatták az inflációt, így kérdés, hogy a pénzromlás tudott-e lassulni februárban, vagy esetleg minimális mértékben, de emelkedett a ráta. Ebben meghatározó lesz, hogy a vártnál kisebb év eleji átárazásokat a vállalkozások milyen mértékben pótolták az év második hónapjában – mondta az elemző.

Pénteken ismerteti a Pénzügyminisztérium az államháztartás február végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Januárban az államháztartás központi alrendszere 54,4 milliárd forintos többlettel zárt. Regős Gábor rámutatott, a többlet januárban egyáltalán nem egyedi, így ez az adat nem kiemelkedően jó, de nem is kiemelkedően rossz. Ami a januári adatban aggodalomra ad okot, az az áfabevételek értékének 4,7 százalékos csökkenése, mivel ezt a decemberi kiskereskedelmi adatok egyáltalán nem indokolták.

Eurózóna: a fogyasztás visszatérésére még várni kell 

Az Eurostat számai közül a kedden megjelenő ipari termelői árak adatait, a szerdán nyilvánosságot látó januári kiskereskedelmi adatokat, valamint a pénteki részletes negyedik negyedéves GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az energiaárak normalizálódásával az Európai Unióban csökkentek az ipari termelői árak decemberben: havi alapon 0,9, míg éves alapon tíz százalékkal. Eközben az eurózónában a mérséklődés üteme 0,8, illetve 10,6 százalék volt. Fontos azonban látni az elemző szerint, hogy az árcsökkenés leginkább csak az energia árára vonatkozik. Ezeket kiszűrve havi alapon az eurózónában már csak 0,2, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal csökkentek az árak, miközben éves alapon a mérséklődés üteme 0,6, illetve 0,4 százalék volt.

Hiába csökkent az infláció az eurózónában, a kiskereskedelem még nem talált magára
Fotó: Pexels

A kiskereskedelmi forgalom decemberben az eurózónában és az Európai Unióban is kedvezőtlenül alakult: az előbbiben havi alapon 1,1, míg éves alapon 0,8 százalékkal csökkent, míg utóbbiban egy, illetve 0,7 százalékkal mérséklődött. Azaz bár az infláció Európa-szerte érdemben mérséklődött, a fogyasztás még nem tért vissza korábbi szintjére. Éves alapon a kiskereskedelmi forgalom a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal Szlovéniában esett vissza, ezt követte Észtország 4,2 százalékos és Szlovákia 3,8 százalékos mérséklődése. A legnagyobb növekedést Horvátország (8,9 százalék), Ciprus (3,8 százalék) és Spanyolország (3,4 százalék) érte el.

Az előzetes adatok alapján a negyedik negyedévben az eurózóna GDP-je negyedéves alapon stagnált, miközben az Európai Unióé 0,1 százalékkal bővült. Éves alapon a növekedés 0,1, illetve 0,3 százalék volt. Az új becslésből megismerhetjük a még hiányzó országok adatait, illetve a GDP egyes összetevőinek alakulását.

– Pénteken jelennek meg az Egyesült Államokban a februári munkaerőpiaci adatok. Januárban a foglalkoztatás kedvezően alakult, a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 353 ezer fővel nőtt, míg a munkanélküliségi ráta változatlanul 3,7 százalékon állt. Ez erős munkaerőpiacra vall, azaz a monetáris politika szempontjából azt jelenti, hogy a gazdaság jó állapotban van, nem annyira sürgős a monetáris kondíciók szigorítása – ismertette Regős Gábor.

Nem várható kamatvágás

A hét mozgalmasnak ígérkezik a monetáris politika szempontjából. Csütörtökön tartja soron következő ülését az Európai Központi Bank (EKB), míg hétfőn és kedden a lengyel döntéshozók üléseznek. Az EKB várhatóan most sem változtat 4,5 százalékos irányadó rátáján, azonban ami fontos lehet, az a kommunikáció: ad-e a jegybank vezetése valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mikor kezdi meg monetáris politikájának lazítását. 

– A lengyel jegybank már megkezdte, majd le is állította monetáris politikájának lazítását: tavaly szeptemberben a vártnál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal lazított monetáris politikáján, majd ezt októberben egy újabb 25 bázispontos lazítás követte 5,75 százalékra. Azóta azonban az irányadó ráta változatlan, és most sem számítunk lazításra – tette hozzá az Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Maxx-Studio)