A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az unió rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre. A maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve, a közpénzek minél nagyobb részét kellene a közösségnek a versenyképesség növelésére fordítania. Az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben összességében a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költik majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan hét-nyolcszázalékos lesz.
A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány két-háromszázalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti.
Nagy Márton megerősítette: Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!