Brüsszel feláldozhatja Európa versenyképességét

Az Európai Uniónak részt kellene vennie az Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben.

A törökországi Antalyában 2021 óta évente rendezik meg azt a konferenciát, amelyen politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről. A delegáció tagjaként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fórum Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró paneljén mondott beszédet, valamint ezt követően szakmai beszélgetésen is részt vett.

A tárcavezető felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, hogy a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik. Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén. Ilyen például az elektromos autók, az 5G, a robotika, a mesterséges intelligencia, ám ezeken a területen az Európai Unió egyre inkább versenyhátrányba kerül.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az unió rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre. A maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve, a közpénzek minél nagyobb részét kellene a közösségnek a versenyképesség növelésére fordítania. Az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben összességében a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költik majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan hét-nyolcszázalékos lesz. 

A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány két-háromszázalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti.

Nagy Márton megerősítette: Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal.

Nagy Márton végül kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések hazánkban is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is – írt a tárca közleménye.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)