Az utazók sok szempontot mérlegelnek előre, és leginkább attól tartanak, hogy rossz időjárást fognak ki: a külföldre rendszeresen utazó magyarok 61 százaléka tart ettől. Ezt követi az értékek és iratok ellopása, az átverések – például taxisok, éttermek részéről –, majd a betegség, a baleset és a poggyász elvesztése. A legutóbbi méréshez képest szinte minden kategóriában nőtt azok aránya, akik tudatosan számolnak ezekkel a lehetséges kellemetlenségekkel.
Generációs szakadék: a legtöbbet utazó, legtöbb káresettel találkozó korosztály a legkevésbé védett
A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50–75 évesek hatvan százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18–29 éveseknek mindössze 31 százaléka. A fiatalabb generációk ugyanakkor a legaktívabb utazók, de ők azok is, akiknél az utasbiztosítás-kötés még nem vált természetes rutinná.
Az ellentmondás különösen szembetűnő, ha a káresemény-tapasztalatokat is megvizsgáljuk. A 18–29 évesek 16 százalékának volt már káreseménye külföldön – ez az összes korosztály közül a legmagasabb arány. A legaktívabban utazó és kárral is leggyakrabban találkozó korosztály tehát a legkevésbé védett.
Ebben a korosztályban egyfajta bizonytalanság is megmutatkozik: a 30–39 évesek mintegy harmada nem tudja pontosan, mire terjed ki az utasbiztosítása, a 18–29 évesek pedig több mint fele érzi úgy, hogy online nem talál elegendő információt a megfelelő biztosítás kiválasztásához.
Hamis biztonságérzet
Akik soha nem kötnek utasbiztosítást, elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, ugyanakkor a második leggyakoribb ok elgondolkodtató: a nem kötők 36 százaléka úgy gondolja, nem utazik veszélyes helyekre, ezért nincs szüksége biztosításra. A felmérésből az is kiderült, hogy a 18–75 éves lakosság egytizedének volt már káreseménye külföldön, többségüknek azonban szerencsére volt utasbiztosítása.
– Tapasztalataink szerint a leggyakoribb káresemények, például egy gyomorrontás vagy allergiás reakció, esetleg poggyászkár egy nyaralás során bárhol előfordulhatnak, ezért a legközelebbi úti célok esetén is érdemes gondoskodni a megfelelő fedezet meglétéről. Különösen a hosszabb, családi nyaralásokra ajánlott utasbiztosítást kötni vagy népszerű nyaralóhelyek esetén, ahol sokszor csak magánklinikák működnek: ilyenkor az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem nyújt fedezetet maradéktalanul, és 24 órás segítségnyújtást sem biztosít, így akár egy egyszerűnek vélt egészségügyi probléma ellátása is könnyen több százezer forintba kerülhet. A biztosítás költsége eltörpül az utazás költsége mellett: egy felnőtt esetén már napi öt-hatszáz forintból, körülbelül egy presszókávé árából több tízmillió forintos fedezetet nyújthat
– hívta fel a figyelmet Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem életbiztosítás termékmenedzsment vezetője.
Online kötik, de szívesen kapnának több segítséget
A biztosítást kötők többsége ma már online intézi a szerződéskötést, és jellemzően az utazás előtti utolsó héten – a megkérdezettek 76 százaléka legfeljebb hét nappal indulás előtt gondoskodik erről. A döntésnél a fedezet a legfontosabb szempont, de közel ugyanolyan súllyal esik latba a biztosítás díja és a korábbi személyes tapasztalat is. A biztosítást kötők kétharmadának van bevált biztosítója – a nagy többség ennek ellenére összehasonlítja az ajánlatokat kötés előtt.
– Saját felületeinken, az OTP internet- és mobilbankon is azt tapasztaljuk, hogy elsősorban online, néhány nappal az utazás előtt keresnek a legtöbben biztosítást. Ám még erre sincs szükség, ha egy átfogó, teljes éves biztosítást kötnek az érintettek, amely a spontán utakra is automatikusan fedezetet nyújt, így nem kell előre tervezni vele. Az éves díja pedig akár kevés utazásnál is kedvezőbb lehet, mint ha külön-külön kötnénk utasbiztosítást. A jól megválasztott biztosítás így hosszú időre rengeteg kellemetlenségtől óvhatja meg az utazókat
– mutatott rá Pista László, az OTP Bank biztosítási területének vezetője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!