Megoldást jelenthet még a szigetszerű használat is, ami definíció szerint hálózattól teljesen független napelemes rendszer, amely az áramot a háztartás fogyasztási igényei szerint termeli, és akkumulátorokban tárolja az esti vagy borús időszakokra. Ez viszont akkor valóban megoldás, ha az adott fogyasztó nem akar várni a hálózatra történő csatlakozásra vagy az engedélyekre vagy nem is célja a fölös áram hálózati visszatáplálása, ugyanakkor függetlenedve a saját fogyasztását minél nagyobb arányban meg szeretné termelni.
A napenergia hasznosítása nem csak az áramszolgáltatók fogadókészségén múlik, hanem az ország földrajzi adottságain is.
Magyarországon a napelemparkok és a szélerőművek földrajzi elhelyezése szempontjából eltérő adottságokat kell figyelembe venni. Mindkét típusú megújuló energiaforrás esetében más térségek a legalkalmasabbak. A napenergia tekintetében Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun) térsége a legoptimálisabb, mert itt a legmagasabb éves napsütéses óraszám (>2000 óra/év), sík területek, könnyen beépíthető mezőgazdasági vagy ipari zónák. A Duna-Tisza köze is jobb az átlagnál, mert száraz, napos térség, ritkábban lakott, kevesebb a természetvédelmi korlát. A Nyírség (Szabolcs-Szatmár-Bereg) a hálózat telítettlensége még megengedi a nagyobb beruházásokat is, sok a sík terület és viszonylag kedvezőek a földárak.
– Somogy megye és a kapcsolódó Dél-Baranya (Mohács térsége) is dinamikusan bővül, vannak helyi fejlesztési támogatások is – zárta a felsorolást a vezető kutató.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!